Kávéklub

Tudtátok, hogy a U City Guides turisztikai oldal szerint a budapesti New York Kávéház a világ legszebb kávéháza? Külön dicsőség, hogy a Hauszmann Alajos tervei alapján épült New York Palota, illetve a földszintjén helyet kapó kávézó már második éve áll a dobogó tetején.

A legszebb kávéházakról általában a legnagyobb európai kávéivó nemzetek jutnak eszünkbe, ezért nem véletlen, hogy a toplistán több olasz város kávéháza is képviselteti magát, ahogy évről évre bérelt helye van a gyönyörű bécsi és párizsi épületeknek is. Latin-Amerikáról leginkább a kávétermő vidékek ugranak be, a nagy kávéültetvényekkel, pedig a legjobb tíz között két dél-amerikai kávéházat is találunk – igaz, ezek is inkább az európai hatásról tanúskodnak, nem annyira a helyi ízlésről. 

A Confeitaria Colombo 100 éve

A Rio de Janeiro történelmi központjában található Café Confeitaria Colombo építőit is a patinás európai kávéházak ihlették. Magát a családi üzletet 1894-ben indították portugál bevándorlók, péksüteményeik hamar híressé váltak a városban. 1912 és 1918 között a szecesszió jegyében újították fel az épületet, hogy a brazil fővárosba hozzák a Belle Époque hangulatát. És persze nem csak a hangulatot, hanem a nyersanyagokat is, így kaphatott helyet egy hatalmas holland tükör, de az ólomüveg ablakok is Európából érkeztek. 

A legszebb brazil kávézó a turisták kedvence is

A hely nem csupán kávézóként, hanem étteremként és rendezvényközpontként is működik, de tény, hogy a turisták többsége az autentikus brazil kávéért és az épület szépsége miatt tér be. 

A Café Tortoni a korabeli francia ízlés szerint épült

A világ tíz legszebb kávézója között csodálhatjuk meg az argentin Café Tortonit is, ami Buenos Aires belvárosában áll 1880 óta. Nem meglepő módon ez az épület is európai mintára épült: egy francia emigráns 1858-ban alapította Tortoni nevű, párizsi ihletésű kávézóját, mely végül 1880-ban költözött mostani helyére, ekkor már a századforduló körüli francia trendeket követve. A kávéházban zajló irodalmi élet hasonlíthatott Budapest századfordulós kulturális pezsgéséhez, híres alkotói csoportok bázisa volt, és olyan művészek fordultak meg itt, mint Jorge Luis Borges író vagy Arthur Rubinstein zongorista. 

Sok híresség megfordult már a Tortoniban

Ez a kávéház is bővült az évek során, ma már saját könyvtára, jazz-színpada és biliárd részlege van. Sőt, azzal is büszkélkedhet, hogy vendégül láthatta Albert Einsteint és Hillary Clintont, amit tényleg nem sok kávézó mondhat el magáról.

Ti jártatok már esetleg valamelyikben, vagy olvastatok olyanról, amit megnéznétek?

Több olyan ország is van, amelyik nagyon büszke kávétermő vidékeire, és a hétköznapokban is nagy hangsúlyt fektet saját kávékultúrájuk ápolására. 

Brazília, Kolumbia, Etiópia vagy India joggal pályázhat a kávéhatalom jelzőre, ezekben az országokban az egybefüggő, nagyméretű ültetvények mellett egy-egy neves családi birtok is sokszor nyilvánosságot kap. Ezekből a régiókból érkeznek a leghíresebb „pure origin” kávék, vagyis azok a kávékeverékek, melyek szigorúan egy országból, sok esetben egyetlen régióból, termőterületről származnak. A területi eredet mellett legtöbbször a kávéfajta maga is egységes, tehát különleges válogatást igényel. 

Etiópia több szempontból is kiemelkedik a nagy kávétermesztő országok közül: legtöbbször a kávé őshazájaként említik, és valószínűsítik, hogy a növény is Kaffa tartományról kapta a nevét. Az arabica fajtának egész biztos, hogy ez a bölcsője. Korábban egy teljes bejegyzést szenteltem az etióp kávénak, nem véletlenül: a magasan fekvő vidékeken kiemelkedő minőségű arabica kávészemek teremnek. A hazai kávézókban is találkozhattok a Yrgacheffe és a Harrar elnevezésű kávékkal, melyek karakteres, fűszeres aromájú italt adnak. A hagyományos keverékek mellett érdemes kipróbálni a pure origin jelzésű kávékat is, melyek talán a legjobban jellemzik az adott ország ízvilágát, így egy-egy kávézás erejéig a távoli Afrikában vagy Dél-Amerikában érezhetjük magunkat. 

Az etióp kávé magas minőségű, aminek a megőrzésére különösen odafigyelnek. Először megvizsgálják a szemek szárazságát: a túl nagy nedvtartalmú magok a gombásodás veszélye miatt nem megfelelőek a tárolásra és a szállításra. Miután kiszűrték az idegen anyagokat és az éretlen szemeket, a szakértők a forma, a szín és az illat alapján osztályozzák a kávét. Ezután megpörkölik, majd kávét főznek belőle és a hivatásos kávékóstolók aroma alapján osztályozzák. Nemrég olvastam arról is egy cikket, hogy Etiópia amerikai segítséget kap, hogy a kávét felkészültebben, jobb minőségben termeszthessék és juttathassák el a fogyasztókhoz a helyi gazdaságok. A kezdeményezés 400 helyi farmert támogat.

Hagyományosan az etiópok a frissen őrölt kávét lassan beleöntik egy agyagból készült fekete kávéskannába, a jebenába. Ha elkészült, többször átszűrik, majd porceláncsészébe öntik ki. Ami külön érdekesség, hogy a kávét pattogatott kukoricával kísérik. :) Ti próbáltátok már a kettőt együtt?

Hogy a kávérajongók miért nem tudnak meglenni koffein nélkül, teljesen érthető: ahogy arról már egy korábbi posztban is szó volt, a koffein kis mennyiségben kimondottan jótékonyan hat a szervezetre. Serkentő, izomlazító, tulajdonságai miatt a kávé sokáig egyszerű élvezeti cikknek számított - egészen 1820-ig, amikor a kávébabból először vonták ki a koffeinnek elnevezett anyagot, és tudományosan kezdték vizsgálni élettani hatásait. A későbbi kutatásoknak köszönhetjük, hogy a gyógyszeripar és a szépségipar új kedvencévé vált a koffein: a megfázás elleni, vény nélküli gyógyszerektől a feszesítő krémeken át a fogyókúrás szerekig egyre több termék összetevőjeként találkozhatunk vele.

A koffeinhez hasonló serkentő anyag, illetve koffein molekula a legfrissebb tudományos felmérések szerint 60 növényben (többek között a tealevélben, kakaóbabban, kóladióban, guaranában) található, leginkább mégis a kávéhoz kötődnek azok a pozitív külső-belső hatások, melyeket a nagy gyártók és a házi praktikák is kihasználnak.

A fogyást segítő termékek piacán a 2013. év slágere a zöld kávé volt – erről egy szeptemberi bejegyzésemben írtam is. A zöld kávé, vagyis a még éretlen, feldolgozatlan kávészem fogyasztása főzetként vagy kapszulaként hívei szerint nagy segítség lehet a fogyásban és a méregtelenítésben, mivel a hosszabban felszívódó koffein mellett egy klorogénsav nevű antioxidánst is tartalmaz. A fermentált, nem pörkölt kávészemekből készült kapszula fogyasztói szerint csökkenti az éhségérzetet és hosszú időre energikussá tesz. A zöld kávé kritikusai ugyanakkor hozzáteszik, hogy a pörkölt kávészemek is tartalmaznak olyan antioxidáns anyagokat, melyekkel segíthetjük a méregtelenítést. 

Ma már a legtöbb frissítő és karcsúsító, narancsbőr elleni gél vagy krém is tartalmaz koffeint, és a szépségszalonok kínálatában is számos koffeines kezelés szerepel. A szemkörnyékre, arcbőrre felkenve serkenti a bőr mikrokeringését, hosszabb távon pedig bontja a zsírsavakat és méregtelenít. A koffeines feszesítő krémek bőrbe masszírozása jó hatással lehet a nyirokkeringésre.  Gyors, langyos vízzel leöblíthető testradírt készíthetünk otthon a maradék kávézaccból és egy kis mandula-vagy olívaolajból, de sokak szerint az is puhábbá varázsolja a bőrüket, ha a kedvenc testápolónkhoz keverjük a zaccot.  Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

A kávészemek bőrradírozó hatásúak is lehetnek, ezért több természetes szappanba is belecsempészik. Ezek nem csak a radírozásban jók, de finom illatukkal és koffein tartalmukkal a reggeli ébredésben is segítenek. :)  A házi kávés szappanba a lúgon és az olajokon kívül őrölt kávé szükséges, de vannak olyan szappankészítők, akik „díszítésként” pörkölt kávészemet használnak. Ez nemcsak szép, de masszírozó hatású is. A saját szappan illatát pár csepp illóolaj és néhány kanál kakaópor is feldobhatja, a leírásokat olvasgatva kedvet kaptam egy kávés-kakaós szappantömb kiöntéséhez…

A dús, csillogó hajkoronára vágyók a koffein hajnövesztő hatására esküsznek, a nagy cégek koffeines samponjai mellett az interneten számos kávés hajpakolás-receptet találni – igaz, utóbbiakról még az elvetemült kávérajongók is megállapítják, hogy elég tömény illatúak ahhoz, hogy igazán élvezetes legyen a használatuk.

A pakolásoknál valamennyivel nehezebb házilag koffeines krémet előállítani, de egy kis gyakorlattal nem lehetetlen. Ezekhez a krémekhez sok recept szerint kávétinktúrára, vagyis alkoholban áztatott, majd átszűrt kávészemekre vagy párlatra van szükség – és némi kémiai ismeretre, hogy az egyes összetevők a megfelelő reakcióba lépjenek egymással. Bioboltokban kapható a kávébab-vaj, vagyis a kávészemekből hidegen sajtolt anyag, melyet - a tapasztalt készítők szerint - érdemes keverni saját gyártású arc-vagy kézkrémünkhöz, de még házi fényvédő készítményekhez is.

A koffein nem csak külsőleg lehet kedvező hatású. A bőrgyógyászok koffeintartalmú kozmetikumok mellett a rendszeres fogyasztás is javasolják, legyen szó akár kávéról, akár teáról, ugyanis kísérletsorozatok bizonyítják, hogy a különböző fekete és zöld teák megóvják bőrünket a napsugárzás okozta károsodástól, sőt, kifejezetten gyógyhatásúak.

Ti használtok koffeines termékeket? Van olyan házi praktika, amit megosztanátok az olvasókkal?

Mexikó annyi izgalmas dolgot rejteget, hogy azt sem tudom, hogy kezdjem, persze nem is lehet mindent felsorolni. Nincs még egy ilyen ország, ami ennyire magával ragadó lenne: minden ízéből sugárzik a szenvedély. Itt még a kávétermelés története sem egyszerű, száraz szócikk dátumokkal és fajtanevekkel, hanem egy egész ország életére kiható, viszontagságokkal teli történet.

Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal

Az ország szíve: Mexikóváros

A főváros nyüzsgő metropolisz, 21 milliós lakosságával a világ egyik legnagyobb városa. Itt élt és alkotott számos művész, festő, szobrász, író mellett Frida Kahlo, Diego Rivera vagy épp Octavio Paz. A főváros azonban nem csak kultúrájáról, hanem építészetéről és különleges atmoszférájáról is híres.

A Portal of Awarness arra hívja fel a figyelmet, hogy a leghétköznapibb tárgyakból is műalkotás válhat, ha másként gondolunk rájuk

A Portal of Awarness, avagy a tudatosság kapuja jól bizonyítja, hogy a hétköznapok és a művészet, a metropolisz és a természet, a hagyományos és az újító nem csak megfér egymás mellett, hanem képesek együtt valami újat, lenyűgözőt és látványosat alkotni.

A kapu összesen 1497 kávéscsészéből áll, a csészéket tartó vázra pedig indás növényeket futtatnak fel, hogy a színátmenetes installáció még különlegesebbé váljon

Kávétermelés

Mexikó 252 ezer tonnás éves termelésével a világ 8. legnagyobb kávétermelő országa (forrás: FAO, 2009). A kávétermelés az ország középső és déli területein koncentrálódik. A klímai és a talajadottságok leginkább az arabicának kedveznek. Három fajta jelentőségét érdemes kiemelni, ezek az Altura, a Liquidambar MS és a Pluma Coixtepec.

A kávé a 18. században az Antillákról érkezett Mexikóba, a század végére már nagy tételben exportálták, a 20. században aztán rohamosan szaporodtak a kávéültetvények, 1982-re már majd 500 ezer hektárt ültettek be kávécserjével. A kávétermesztés emberek millióinak elsődleges megélhetési forrásává vált.

A termelés növelésére a mexikói kormány kávéügynökséget hozott létre, amely 1989-ig igyekezett minél nagyobb földterületet bevonni a termelésben, miközben magasan tartotta az árakat. Ekkor a kormány feladta a kávétermelés irányítását, hogy megfeleljen a pénzügyi szervezetek, például a Világbank elvárásainak. Ugyanebben az évben érvénytelenítették a Nemzetközi Kávéegyezményt is, amelyben a kávéexportáló országok kvótákban egyeztek meg a kávé árának stabilizálására. A két esemény együttesen vezetett a kávékrízis kialakulásához Mexikóban: a túltermelés csak még tovább nehezítette az árzuhanás miatt amúgy is kilátástalan helyzetbe kerülő kávétermelők sorsát.

A válság 1999 és 2003 között érte el a mélypontot, a termesztők addigi bevételük 65 százalékát veszítették el, ráadásul a nehézségek komoly szociális és gazdasági problémákat gerjesztettek az országban. A termesztők továbbá nem tudták megfelelően gondozni az ültetvényeket, így a kávé minősége is romlani kezdett. A mexikói kávéexport 2005-ben volt a legalacsonyabb, azóta a kivitel mennyisége emelkedni kezdett, a szakértők abban reménykednek, hogy Mexikó túl tud lendülni a krízisen.

Mexikó az egyik legnagyobb organikus kávé termelő, és számos etikus programban vesz részt, mint a Fair Trade, UTZ, Esőerdő Szövetség.

Viva México, viva el café, viva el… tequila?

Az egyik legkülönlegesebb kávé, ami Mexikóban terem, az a Maragogype. Erről már korábban is írtam, Guatemala kapcsán, ugyanis ebben a két országban terem belőle a legtöbb. Ez egy óriási szemű kávé, amit emiatt elefántbabnak is becéznek. A Maragogype hatalmas szemei kétszer akkorák, mint egy átlagos kávészem, ráadásul a nagy szemben nagy erő is lakozik, az íze nagyon intenzív, pikáns. A Maragogype édeskés, csonthéjas jellegű kávé, mandulás, karamellás, kissé gyümölcsös ízjegyekkel.

Mexikó déli részén, a Chiapas régióban növesztik a világ legtisztább és leginkább környezetbarát kávéfajtáját, a Tapachulát. Ennek a kávénak az ízén állítólag szinte érezni a napfény zamatát. Telt, pikáns aroma enyhe dió ízzel és csokoládés utóízzel társulva.

Szintén délen, az Oaxaca régióban, Pluma de Hidalgo városkájában terem a Pluma kávé. Az itteni hegyvidéki klíma tökéletesen kedvez az arabica szemeknek. Ezt az organikus kávét hagyományosan, kézzel szüretelik, és a napon szárítják. A pörköléstől függően különböző aromák jönnek elő. Édeskés, nem túl savas, csokoládés ízjegyekkel bíró kávé.

Mexikó kapcsán két szokatlan kávés koktélt is meg kell említenem. Az egyik a Bátor Bika, ami kávéból, tequilából és citromléből áll – tagadhatatlanul merész kombinációnak tűnik. A másik meghökkentő recept, amivel találkoztam, az a Fekete Tequila, ez kávét, kávélikőrt, tequilát, tejszínt, tejszínhabot és csoki reszeléket tartalmaz. Azért azt nem tudom, én elég bátor lennék-e ahhoz, hogy megkóstoljam bármelyiket is.

A Kék Ház Mexikóvárosban

Azt hiszem, ez a bejegyzés jól érzékelteti, milyen sokszínű is ez az ország, és hogy számtalan probléma és nehézség árnyékában is milyen különleges dolgok születhetnek. Nem jártam még Mexikóban, de jó lenne egyszer elmenni, átsétálnék a kávéscsésze-kapu alatt, megnézném a Kék Házat, ahol Frida Kahlo született és élt, aztán lehet, kipróbálnám az egyik bátorságkoktélt is, de egy csésze finom, helyi kávéból főtt eszpresszót biztosan megkóstolnék! Talán majd egyszer… :)

A likőrrel ízesített kávék ma már minden kávékészítő repertoárjában megtalálhatóak, hiszen a kávészemekből és a párlatból együttesen felszabaduló illatok és ízek remekül illenek egymáshoz. Arról nem is beszélve, hogy a hideg őszi-téli estéken kevés dolog melegít fel jobban egy finom alkoholos kávénál. :)

A likőröket sokan – szerintem tévesen – nőies választásnak tartják, valószínűleg azért, mert más párlatokhoz képest alacsonyabb (legalább 15%) az alkoholtartalmuk, és persze azért is, mert édeskés ízűek. Utóbbi viszont nem volt mindig igaz, a francia liqueur szót eredetileg olyan cukrozatlan alkoholokra is használták, mint a brandy, ami kimondottan a férfiak italának számított.

Ma már egyértelműbb a szeszes italok besorolása, így a likőröket is csak szigorú szabályok szerint lehet ízesíteni, de az elkészítés elve alig változott: nem az érlelés során nyerik el aromájukat, hanem az alkoholba áztatott anyagoktól, például gyógynövényektől, fűszerektől, gyökerektől, gyümölcsöktől. Az ízviláguk attól is függ, finomszeszt vagy másféle párlatot (törköly, gabona), esetleg rumot, konyakot használ fel a készítőjük. Az ízesített alkoholt meghatározott mennyiségű cukor vagy karamell teheti édesebbé, a krémlikőröket pedig a tejszín teszi lágyabbá. Itthon nagyon népszerű a házi készítésű tojáslikőr, gyerekkorunk nagy kedvence, amit felnőtt fejjel érdemes kávéval párosítva kipróbálni. Aki pedig kávérajongó, vagy maga is próbálkozik profi kávékészítéssel, semmiképp se hagyja ki a minőségi kávélikőrt (ami egészen más hatású, mint a tejszínes, kávés ízesítésű krémlikőr). 

A kávéhoz egyébként meglepően sokféle likőr illik: az édesebb, gyümölcsös vagy kakaós aromájú italok teltebbé teszik a kávébab ízét. A kesernyésebb likőrök, mint például a narancs vagy a citrom a fanyar ízvilágot emelik ki, egy intenzív espressót biztosan feldobnak, egy ilyen különlegességet pedig még egy férfi vendég sem utasíthat vissza. Bevallom, olyan markáns likőrfélével, mint a gyomorkeserű, még nem készítettem kávét, de ajánlok egy kipróbált receptet helyette a téli estékre.

Tojáslikőrös latte         

Hozzávalók:

4 cl tojáslikőr

egy adag espresso

1 dl tej

a tetejére fahéj vagy szerecsendió

A tojáslikőrt és a tejet összekeverve habosítottam. Ehhez öntöttem a kávét, a maradék tejhabot a csésze tetejére kanalaztam, és egy kis őrölt fahéjjal díszítettem.