Nemrég megismertünk két olasz „feltalálót”, akik ott hagyták kezük nyomát a kávé történelmében: Bialetti azzal, hogy becsempészte konyhánkba a kávéfőzést, Lavazza pedig a kávéörlemények mesteri keverését és a vákuumcsomagolást. Ez a poszt szintén egy fontos innováció atyját kívánja bemutatni, akinek a cége milánói székhellyel alakult, ám kapaszkodjunk meg: ő is piemonti! Az én szenvedélyem a munka, vallja Bruno Dalla Corte. A mi szerencsénk pedig az, hogy munkája a kávéhoz kötötte!
A rádiótól a kávéig
Bruno Dalla Corte 1929-ben született az észak-olaszországi Novara városában. A második világháborút követően a Dalla Corte család komoly gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzdött, ezért a fiatal, ám már ekkor is komoly Bruno gyakorlatilag bármilyen munkát igyekezett elvállalni, hogy a bizonytalan helyzetből kiutat találjon. E kényszer ellenére mégis lelkes kíváncsisággal, odaadással, tanulásra szomjazva vetette bele magát a munkába, bármit is sodort elé az élet: kezdetben például rádiók összeszerelésével és javításával foglalkozott, és épp egy ilyen megjavított rádiónak köszönheti, hogy megismerte élete szerelmét, Pinucciát.
Munka a köbön
E helyes kis love story ellenére mi azért örülhetünk, hogy végül a rádióktól átpártolt a kávéfőzőkhöz, ahol szintén szerelőként tevékenykedett. Bár egy fárasztó, aprólékos munkáról volt szó, kollégái szerint Bruno később is büszkén beszélt ezekről az időkről. A nélkülözés, a kevés alvás és a sok munka meghozta gyümölcsét: egy kávéfőzőket forgalmazó cég, a milánói központú Faema lecsapott az akkor már tapasztaltnak számító, a fellendülő kávéipar korában valóságos kincsnek számító, ügyes szerelőre. A havi mintegy 300 munkaórát teljesítő Bruno hamar elnyerte a tulajdonos szimpátiáját, aki a leányvállalatok beindításával és az olaszországi szervízhálózat kiépítésével bízta meg őt. Ezt követően már Bruno közreműködésével került piacra a volumetrikus pumpával működő E61-es kávéfőző, az espresso történetének egy fontos találmánya, majd az első kávéautomata is, amely ellen a nagyvállalatok tulajdonosai hevesen tiltakoztak, attól tartva, hogy beosztottjaik ezentúl a nap jelentős részét az új szerkezet előtt töltik majd. A kávégépeket gyártó cégek közötti nagy technológiai verseny időszaka ez, amely Brunót is lelkesíti és a kísérletezés felé orientálja.
Sikerek és... még több munka
1964-ben végre eljött az önálló cégalapítás ideje: Bruno elkezdett saját kávégépek eladásával és szervízelésével foglalkozni. Na és természetesen a kísérletezéssel! Az új kávégép kifejlesztése 1966-ban kezdődött meg, és 1969-ben, az első ember holdra lépésének tiszteletére, a kávégépet Spazialénak, vagyis Űrbélinek nevezték el. A gép nagy újítása az volt, hogy egy gőzcirkulációs hőcserélőnek köszönhetően tisztán tudta tartani a kávéfőző vízforralóját. Jól jött volna ez abban az időben, amikor Bruno még fiatal szerelőként éveket töltött a gépek szétszedésével és kitisztításával.
A siker ellenére a férfinak nem volt nyugta: újult erővel vetette bele magát egy olyan kávéfőző kikísérletezésébe, amely valóban forradalmasítja a presszógépek technológiáját. Ekkoriban kapcsolódott be az üzletbe Bruno fia, Paolo is. Rendszeres olvasóink talán már ki is találják, mi következik. Igen, a fiú fellendítette a marketinget. A nyolcvanas években a cég tovább bővült, a DCB (Dalla Corte Bruno) márka már országszerte elterjedt a szerviz-szolgáltatások területén.
Paolo javaslatára Bruno aláírásából cégnevet és logót gyártottak, 2001-ben pedig Dalla Corte Espresso Systems néven megnyitották új üzemüket. Az új félautomata kávéfőző gép, az Evolution nevet viselő hatalmas újítás, 2002-ben került piacra. Hogy miért számít forradalminak ez a gép? A kávéfőző minden egysége független a többitől és a vízforralótól. Ez azt jelenti, hogy minden adagoló egység eltérő hőmérsékleten tud kávét főzni, így kiválasztható a kávé típusához leginkább illő, legjobb ízélményt biztosító beállítást. 2004-ben a DC már külföldön is értékesítette gépeit, 2008-ra már 50 országban voltak jelen.
Bár Bruno állítása szerint valóra vált álma tíz évvel fiatalította meg őt, a céget már a kilencvenes évek óta fia, Paolo irányította, igaz az apa vigyázó tekintete alatt, akinek a fiú mindenben kikérte véleményét. Ma már az unokák közül is sokan a családi vállalkozásban dolgoznak. A cég híres barista találkozóján is Bruno volt a sztár: a fiatalok áhítattal állták körbe és figyelték minden egyes szavát. Bruno 2014 decemberében, hosszas betegség után halt meg. Fia és unokái azonban folytatják az újítások sorozatát, így a Dalla Corte ma már vezető szereppel bír ágazatában.
