Kávéklub

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, nekem ilyen hidegben vagy ki sincs kedvem mozdulni a paplan alól, vagy ha már mégis kimozdulnék, valami meleg helyre mennék. Kávémnak – is – köszönhetően gondolataim most épp India felé kalandoznak. Persze a Taj Mahal-t is megnézném szívesen, de mindenekelőtt meginnék egy jó helyi kávét. Csak hogy ellenőrizzem, a saját, itthon készített indiai fűszeres kávém is olyan finom-e, mint az Indiában készített ital.

Nem kell nagyon nekidurálnom magam, hogy különleges kávét csináljak, amely India ízeit idézi. Vendégeimnek szoktam kedveskedni vele: ha négyen vagyunk, egy és negyed csésze víz, négy kardamom, egy rúd fahéj, egy csipet szerecsendió, egy-két feketebors és szegfűszeg, egy csésze tej, két evőkanál cukor és csésze frissen őrölt, erős kávé kell hozzá.

Foodnculture.com

Először felforralom a vizet egy közepes méretű edényben. Beleszórom a fűszereket, ráteszem az edényre a fedőt, és lassú tűzön, alacsony lángon öt percig melegítem, majd kávéőrleményt keverek bele. Közben egy serpenyőbe öntöm a tejet, azt is megmelegítem, és akkor veszem csak le a tűzről, amikor már majdnem forr. Leszűröm a kávés-fűszeres italt és beleöntöm a tejbe. Végül hozzáadom a cukrot és azon melegében fel is szolgálom a finomságot. Mondanom sem kell, gyakran jönnek újra a vendégek, és ha megkérdezem, mit szeretnének, gondolkodás nélkül a fűszeres indiai kávémat kérik. Pedig állítólag a curry-s csirkém is finom.

Ha viszont egyedül vagyok, előfordul, hogy lusta vagyok megcsinálni a különleges kávét, de inni persze nagyon is innám. Szerencsére van egy egyszerű, ám legalább ugyanolyan finom verzióm. A nem teljesen do-it-yourself megoldásom a következő: tartok itthon netről rendelt chai teát, és a Nespresso boltban felfedezett Indriya from India Grand Cru kapszulákat.

A kávékapszula szegfűszeges, kakaós jegyei és a chai teafilter fűszeres, egzotikus akkordjai tökéletesen kiegészítik egymást. A főzés ilyenkor csak annyiból áll, hogy felhevítek egy kis tejet, majd beleteszem az indiai teafiltert. 3-4 perc áztatás elég, közben elkészítem a dupla Indriya from India kávét. A teás tejet ezután csak hozzáöntöm a kávéhoz és máris kész vagyok. A szó szoros, és átvitt értelmében egyaránt…

Nespresso.com

Persze a finom dolgokat egész évben lehet inni, így van ez kedvenc, indiai fűszeres kávémmal is, de az ünnepek előtt és után pláne nem tudok ellenállni neki. A fahéj, kardamom és szegfűszeg vitathatatlan kellékei a karácsonynak, így a chai ízvilágában is passzol a karácsonyi hangolódáshoz. Az ünnepek alatti nagy lakomázások után szintén ezt találom a tökéletes italnak, mert a fogyásban is tud segíteni. Hiszen a fekete teában és a kávéban lévő koffein az anyagcsere felgyorsításában segít, és a vizelet kiválasztását is felturbózza. A zsírok lebontását is serkenti, így tulajdonképpen hízás ellen tényleg tökéletes.

És ha már egészségről van szó, nem árt tudni, hogy a fahéj a vérnyomás-, fájdalom- és lázcsökkentés egyik ideális és nem utolsósorban finom alternatívája. És ugye a chai egyik alapeleme a fahéj. A kardamom az emésztésre van pozitív hatással, továbbá a szívizom működését is aktivizálja. Természetesen ez a fűszer is benne van az italunkban. De a szegfűszegről sem feledkezem meg, amely a gyomorerősítő szerepéről ismert, és fertőtlenít is, plusz állítólag érzéstelenítő hatását is felfedezték. Megtalálható az indiai fűszeres kávéban.

Merülj el mégjobban az indiai kávé zamatában!

India, a csodák földje

India – Hol éjjel a vadak zöld szeme cikkan át a dzsungelen…

Svédország egyik királya, III. Gusztáv, az „Álarcos király” valamiért rettegett a kávétól. Meggyőződése volt, hogy a kávé egy egészségtelen, mitöbb, veszélyes dolog. Mindent meg is tett annak érdekében, hogy ezt be is bizonyítsa. Egy emberöltőn át tartó kísérlete azonban bebizonyította, hogy…

Nem lövöm le rögtön a kísérlet tanulságát. A XVIII. század nagy vizsgálata arra próbált fényt deríteni, mi egészségesebb, a kávé, vagy a tea. A király nagyon bízott abban, hátha megerősítik a kísérlet eredményei az ő álláspontját: a kávé öl.

Nem mintha lett volna rá precedens, hogy a kávé egészségpusztító hatással bír… A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek aztán fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez az időszak alatt is ittak kávét. 

Az említett III. Gusztáv ezután érvekkel próbálta meggyőzni a kávékedvelőket, hogy bizony a kávénak káros hatásai vannak az egészségre, és mindezért érdekes kísérlet végrehajtását rendelte el. Egy egypetéjű ikerpár töltötte be a kísérleti bárányok szerepét, akiket halálra ítéltek, viszont választhattak, hogy kivégzik őket, vagy életfogytig tartó börtönbüntetésben részesülnek - azzal a feltétellel, hogy az ikerpár egyik tagja három kancsó kávét, míg az ikertestvér ugyanennyi teát igyon meg minden egyes nap, az élete hátralévő részében. Az ikerpár a koffeindús tovább élést választotta.

Két orvost is kinevezett a király, hogy felügyeljék a vizsgálatokat és jelentsék az eredményeket az uralkodónak. A doktorok azonban rövidebb ideig éltek, mint a kísérleti alanyok (vajon ittak elég kávét?), jóval a kutatás vége előtt meghaltak. Sőt, még a kísérletet elrendelő király is megelőzte az ikerpárt és elhunyt. Egészen pontosan meggyilkolták (talán egy feldühödött kávérajongó?). III. Gusztáv így már nem tudhatta meg a kutatás eredményeit, melyek úgysem igazolták volna teóriáját: a teaivó ikertestvér halt meg előbb, és ő is 83 éves korában. Az, hogy a kávéfogyasztó testvér hány éves koráig élt, nem ismert. Mindenesetre nem rossz arány, ha legalább 83 éves korig élt, pláne, hogy hosszú-hosszú éveken át börtönben tengődött. És még inkább annak fényében, hogy a születéskor várható élettartam az 1740-es években (igaz, hogy Angliában, de) 32 év volt…

A svéd hatalom azonban továbbra is úgy gondolta, hogy a kávé rossz dolog. 1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált a Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. És elég sokáig élnek a svédek: 2012-es adatok szerint a várható élettartam 81,7 év, míg Magyarországon csak 75 év.

A kísérletet pedig azóta is "az első svéd klinikai vizsgálatként” tartják számon az észak-európai országban, és boldogan, sokan, nagy mennyiségekben isszák a kávét. Amelyről még a végén pár svéd (vagy inkább brit?:-) tudós kiderítheti, hogy tényleg a hosszú életnek a titka…

A kávé sokak számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és vízhajtó anyagként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Az eszpresszó erősebb, mint a hosszú kávé, és az instant kávéban nincs is igazi kávé? Összegyűjtöttem a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó leggyakoribb négy tévhitet, és az igazságot.

1. Tévhit: a kávé egészségtelen

Gyakori tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám a legfrissebb kutatások szerint a mértékletes, napi kávéfogyasztás még jót is tehet a szívnek. Már számos kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. Emellett a kávé az egyik legfontosabb antioxidáns-forrás polifenol tartalma miatt – amely a zöld kávéban kiemelkedően magas, többszörösen meghaladja a teáét. A szakértők mindezek ellenére továbbra is azt javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a koffeinmentes változatot válasszák.

2. Tévhit: a hosszú kávéban kevesebb a koffein

A kávé koffeintartalmával kapcsolatban több tévhit létezik. Az erősebb ízű kávéról azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne, vagyis, hogy „erős” a kávé, pedig valójában a kávé keserűsége és koffeintartalma között nincs összefüggés. Szintén általános tévhit, hogy a hosszú kávéban kevesebb koffein van, mint az eszpresszóban, pedig legtöbbször éppen fordított a helyzet, mert minél hosszabb ideig tart a kávéfőzés, annál több koffein oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszúkávéban, míg egy eszpresszóban minden esetben maximum 60-100 mg van.

3. Tévhit: a kávé dehidratál

Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

4. Tévhit: a koffeinmentes kávé mesterséges

Egy korábbi posztomban már írtam a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű” vagy hogy csak instant formában létezik, ez azonban tévhit! A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak. A koffeinmentes kávé tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint a koffeines. 

A tévhitek többsége arról szól, hogy a kávé veszélyes ital, úgyhogy vigyázni kell vele. A korábbi aggodalmak egyre nagyobb részéről derül ki, hogy hamis, miközben sorra fedezik fel a kávé pozitív hatásait. Mint mindenben itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele. Mivel sokféle kávétípus és kávékészítési mód létezik, így szerencsére biztosan mindenki megtalálja az igényeinek és életmódjának megfelelőt.

Tovább olvasnál?

Csak átverés a koffeinmentes kávé?

Lehet jó kávét inni Magyarországon?

Így szépülhetünk meg a kávétól

Általában különböző kávékoktélokat készítek az őrölt kávéból,néha azonban kivételt teszek, és belemasszírozom a hajamba, vagy átdörzsölöm vele a bőrömet, hiszen a kávéból nemcsak finom élénkítő italt készíthetünk, hanem külsőleg is alkalmazhatjuk a szépségünk megőrzése érdekében. Előnye, hogy a legtöbb háztartásban megtalálható, emellett nagyon hatékony és természetes szépségápoló anyag, ezért kiváló összetevője házilag elkészített hajpakolásoknak és bőrradíroknak.

Megszépíti a hajat

A kávéban található koffein selymessé teszi a hajat és stimulálja a hajhagymákat, így elősegíti a hajnövekedést. Csak annyit kell tennünk, hogy samponozás előtt belemasszírozunk a fejbőrbe egy maréknyi őrölt kávét vagy kávézaccot. Egy kicsit szokatlan érzés lesz, mintha telemenne a hajunk homokkal, de nagyon jót fog tenni. Ha átmasszíroztuk a hajunkat, mossuk ki belőle a kávét jó alaposan. Már közvetlenül a hajszárítás után észre fogjuk venni, hogy fényesebb és selymesebb lett a hajkoronánk. Ha pedig rendszeresen elvégezzük ezt a műveletet, egy idő után azt tapasztaljuk, hogy felgyorsul a haj növekedése.

Tisztítja a bőrt

A kávé tele van antioxidánsokkal, ezért arcpakolás formájában segít megelőzni a bőr öregedését, megszünteti a gyulladásokat és véd a szennyeződésektől. Keverjünk össze egy kis joghurtot mézzel, és a kapott masszát sűrítsük némi őrölt kávéval. Ha két rész kávéhoz egy rész mézet és egy rész joghurtot keverünk, akkor kellemesen lágy masszát kapunk, de kedvünk szerint változtathatunk az arányokon. Dörzsöljük át az arcunkat a pakolással, 15 percig hagyjuk fent, majd meleg vízzel alaposan öblítsük le. Ez a pakolás nemcsak megtisztítja a bőrt, de fel is frissíti, arcon és testen egyaránt alkalmazható Jó hír, hogy a kávésav serkenti a kollagéntermelést, így a ráncok ellen is kiváló fegyver. Akinek nincs ideje pakolással bíbelődni, az megteheti, hogy az arclemosójába kever egy kis őrölt kávét. Meglesz az eredménye, érdemes kipróbálni!

Eltünteti a narancsbőrt

A kávé közismert vízhajtó hatásáról, és e tulajdonságának köszönhetően segít kiválasztani a zsírpárnákban található vizet, így kiváló a narancsbőr ellen. Keverjünk össze egy csésze őrölt kávét egy csésze olíva- vagy teafaolajjal, és fürdés után masszírozzuk a keveréket egy percig a problémás területekre, majd öblítsük le meleg vízzel. Mivel egy kifejezetten erős bőrradírról van szó, a kezelt bőrfelület kipirosodhat, de nem kell megijedni, ugyanis 10 percen belül már nyoma sem lesz. A kezelést hetente érdemes megismételni.

Nem véletlen, hogy kávé a világ legnépszerűbb italai közé tartozik, miközben egyre több kozmetikai termékben is megjelenik összetevőként. A fent javasolt szépségpraktikákat én is rendszeresen alkalmazom, és egy ideje kávés koktélreceptek mellett kávés pakolások receptjeit is lelkesen gyűjtöm.  Ti használtok kávés pakolásokat? Van olyan házi praktika, amit bátran ajánlanátok másoknak?

A kávé finom, a kávé élénkít, ezért szívesen isszuk. Nem mindegy azonban, hogy naponta 1-2 adagot iszunk, vagy mértéktelenül öntjük magunkba. Mint sok más esetben, itt is igaz az, hogy a minőség fontosabb, mint a mennyiség.

Az, hogy ki mennyi kávét ihat meg egy nap, nagyon sok mindentől függ: életkor, egészségi állapot, életmód, és még sorolhatnám. A koffein felszívódásának sebessége ugyanis egyénenként erősen eltérő lehet. A koffein átlagos felezési ideje (az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul) nagyjából 3 óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. A dohányzás, a fogamzásgátló, az alkohol meggyorsíthatja a koffeinvegyület kiválasztását, a terhesség viszont akár 100 százalékkal is megnövelheti az átlagos felezési időt.

Az általános elv szerint napi 2-3 csésze még jó hatással van az egészségre, ennél nagyobb mennyiség már akár káros is lehet. A mérsékelt koffeinfogyasztás napi 130-300 mg-ot jelent, míg a koffein túladagolásról a napi 600 mg fölötti fogyasztásnál beszélhetünk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége mindenesetre 300 mg-ban maximalizálja az ajánlott mennyiséget.

A koffein tehát kis mennyiségben jó: élénkítő hatása jól érzékelhető reggel, éjszakai munka, hideg, vagy alváshiány esetén. Sőt, nőknél, még idős korban is javítja a figyelmet, segíti a koncentrációt. A koffeinfogyasztás számtalan, nagy állóképességet és kitartást igénylő versenyszerű sportnál fokozhatja a fizikai teljesítményt. Az utóbbi időben született néhány olyan pozitív vizsgálati eredmény, amelyek szerint a kávéfogyasztás – vélhetően a benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően – csökkentette a halálos kimenetelű szívinfarktus kialakulásának esélyét!

Régóta keringő legenda, hogy a kávéfogyasztás negatív hatással van a csontsűrűségre, illetve a vízháztartásra. A kutatások szerint a mértéktartó kávézásnak nincs hatása a csontok egészségi állapotára, a vízhajtó hatással kapcsolatban pedig elég ellentmondásosak az eredmények, egyelőre nincs biztos válasz.

Mi történhet, ha mégis túl sok kávét iszunk? Elmondom, semmi jó. Hányinger, fejfájás, heves szívdobogás, hogy tovább ne is soroljam. Sőt, meg is lehet halni a túladagolásba, de ahhoz azért nem keveset kell fogyasztani: a túladagolás halálos dózisát ugyanis 80-100 csészényi kávé elfogyasztása jelenti. (Forrás: http://hvg.hu/plazs/20070605_koffein_kave)