Kávéklub

Valaha a világ negyedik legnagyobb kávékánaánja volt, a legkiválóbb afrikai robusta hazája. Aztán jöttek a portugálok elleni, függetlenségéért vívott polgárháborúk, amelyek súlyos károkat mértek a lakosságra és a gazdaságra is. Azóta próbálja kiheverni a sokkot és próbál ismét bekerülni a kávéközpontba a dél-afrikai ország, Angola. Zömében a robustára épülő kávéiparának bizony van még hova fejlődnie, de ezen dolgozik az ország apraja-nagyja, és a kávéjuk minden támogatója.

A robusta az 1830-as években érkezett Angolába a portugálokkal, az 1970-es évekre a kávéipart már nagy kávéültetvények dominálták, amelyek az ország éves kávétermelésének nagyjából 70%-áért feleltek. Körülbelül 2500 nagy kávéfarm volt Angola területén, ezeken zajlott a kávébabok termelése és feldolgozása. Amikor az ország kivívta függetlenségét, a farmok olyan tapasztalatlan tulajdonosokhoz kerültek, akiknek nem sikerült fenntartani a kávéültetvényeket. A profi munkaerő, az infrastruktúra, valamint a biztonság hiánya, és sok más tényező is hozzájárult a kávéfarmok minőségének romlásához, és 1985-ben már csak 34 állami kávécég létezett.

A volt portugál gyarmatnak 2002-re sikerült megszabadulnia a polgárháborúktól, akörül indult a kávéültetvények intenzívebb rehabilitációja is. Hála a béke helyreállításának, Angola több projekt megvalósítását is el tudta indítani politikai, társadalmi és gazdasági téren is, hogy elősegítsék az ország fejlődését. 2005-től az állam is erőteljesen támogatni kezdte a kávéipara felrázását, és 2006-ban a Nemzetközi Kávészervezet is az angolai kávéipar fellendítését célzó projekteket kezdeményezett. 4000 családnak adtak át kávétermesztésre alkalmas, gazdátlan területeket. A kávéültetvényeken élőket továbbá képzésekkel is segítik annak érdekében, hogy meglegyen a kellő szaktudásuk a minőségi kávétermeléshez. Sőt, 3000 kávépalántát is elültettek a termés javítása érdekében.

Lassan, de biztosan javul a helyzet, alakul az angolaiak célja, hogy újra kávénagyhatalommá váljanak. A robusta Angola egyik legfontosabb mezőgazdasági cikke, az ültetvények elsősorban az ország északnyugati, gazdag talajú, trópusi klímájú részét fedik le. A portugálok és a spanyolok is élnek-halnak a kávéjukért, de Dél-Európa más országainak kávérajongóit is meghódították már az angolai kávészemek kellemes, erőteljes, de kevésbé karakteres, inkább semleges ízvilágukkal. Reméljük, elindultak a lejtőn fölfelé és meg sem állnak a csúcsig!

Ha tovább olvasnál, nézd meg ezt is:

Honnan van a kávém?

India a világ egyik legnagyobb kávétermelő országa, évente több mint 5 millió zsák kávét takarítanak itt be, ami több mint 300 ezer tonnát jelent, ami elképzelhetetlen mennyiségnek tűnik, de a világelső Brazíliához képest ez is eltörpül, ott ugyanis majdnem 3 millió tonna kávét termelnek évente. India azonban nemcsak a termelés volumenéről, hanem a speciális monszun eljárásról is híres, ezért ismét érdemes gondolatban elutaznunk ebbe az ellentétekkel teli, sokszínű országba.

Északon tea, délen kávé

Míg északon inkább tea ültetvények találhatók, addig a kávé a déli országrész lankáin érzi jól magát, ahol egyaránt termelnek arabicát és robustát – ebbe a két családba tartoznak azok a fajták, amelyeket fogyasztunk, de a családokon belül is különböző variánsokat különböztethetünk meg. Indiára leginkább négy kávévariáns, a Kent az S.795, a Cauvery és az Selection 9 a jellemző, amelyek hasonló jellegzetességekkel bírnak.

A Kent az egyik legelső Indiában termesztett arabica fajta volt, először a Kent ültetvény választotta a ’20-as években, nevét is innen kapta. Rendkívül ellenálló típus, a ’40-es évekig igen népszerű volt, de még ma is találunk kisebb ültetvényeket, amelyek ragaszkodnak hozzá, mivel kiváló csészeminőséget garantál. A ’40-es évektől az S.795 vált a legnépszerűbb arabica fajtává Indiában, napjainkban is számos helyen termesztik, nem véletlenül: a Kent-hez hasonlóan ellenálló növény, a kávécseresznyék nagyszeműek, jó minőségűek. A belőle készült kávét harmonikus ízvilág és mokkás ízjegyek jellemzik. A Cauvery és a Selection 9 két fajta természetes kereszteződéséből született, mindkettő kiváló minőségű kávét garantál. A Selection 9-t 2002-ben az Indiai Kávétanács a legjobb indiai arabicának választotta, és az „India Íze” címet adományozta neki kellemes testessége és kiegyensúlyozott savassága miatt.

A különleges monszun-eljárás

A Szuezi-csatorna megépítése előtt veszélyes és hosszadalmas út várt a tengerészekre, ha Indiából Európába akartak eljutni, és számos olyan rakományt vittek magukkal a hosszú útra, ami észrevehető változáson ment keresztül mire célba ért, a raktérben ugyanis átjárta őket a tengeri szél és enyhén fermentálódtak. Így ismerkedett meg Európa a fekete teával (a zöld és a fekete tea közti különbség, hogy a zöldhöz a tealeveleket nem fermentálják) és a különleges, „tenger ízű” Monsoon Malabar kávét is ennek köszönhetjük.

A szállítási idő lerövidülésével azonban eltűnt a különleges íz, ennek pótlására találták ki a monszun-eljárást, amelynek során a kávészemeket nyitott, jól szellőző raktárakban tárolják a monszunidőszakban, hogy átjárja őket az óceán felől érkező, párás levegő. Az érlelés során a kávészemek megsárgulnak, savasságuk csökken, a belőlük készült kávé pedig bársonyosan telt ízű lesz. Aki szeretné megkóstolni a monszun-eljárással kezelt kávét, az itthon is számos helyen megteheti, ugyanis a Monsoon Malabar egyaránt megtalálható a Douwe Egberts, a Nespresso és a Frei Café kínálatában, de a Kávétársaságtól is rendelhető.

A kávétermesztés is fejlődik

Néhány évtizeddel ezelőtt még kevésbé jó minőségű kávék érkeztek Indiából, manapság azonban igyekeznek minél inkább a „speciality coffee”, vagyis a különleges minőségű kávé előállítására fókuszálni.  Ennek érdekében az állam különböző juttatásokat tesz kötelezővé a kávéültetvényeken dolgozóknak, hogy vonzóbbá tegye ezt a munkát, például minimálbért határoztak meg számukra és segítik a lakhatásukat is. Az ültetvények többsége mégis munkaerőhiánnyal szembesül, a fiatalok ugyanis szívesebben vállalnak munkát a nagyvárosokban.

Indiát gyakran érik kritikák a fenntartható fejlődéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban, szerencsére a kávétermesztésről elmondhatjuk, hogy igyekeznek alkalmazni a tradicionális, a térség klímaviszonyaihoz és természeti környezetéhez illeszkedő eljárásokat. A kemény munka pedig meghozni látszik gyümölcsét, számos szakmai elismerésben részesültek az indiai kávék az elmúlt években, például India legnagyobb kávévállalata, a Tata Coffee három aranyérmet kapott 2004-ben a Párizsban rendezett Grand Crus De Café versenyen.

Tovább olvasnál?

Kávé, szárazon - a száraz eljárás

India, a csodák földje

Brazília: szamba, foci, kávé

Kenya: a kilimandzsáró kávéjának titka

Jamaicáról mindenkinek csupa pozitív dolog jut az eszébe: napsütés, reggae zene és homokos strandok, a kávé kedvelőinek pedig valószínűleg a világhírű Jamaican Blue Mountain kávé is. Ez a világ egyik legértékesebb kávéfajtája: tőzsdei értéke húszszorosa a normál kávénak. Különlegessége, hogy egyedi, zamatos aroma és enyhén mogyorós, lágy íz jellemzi. Nem véletlen, hogy a kifogástalan ízléséről ismert James Bond is ilyet rendel magának az „Élni és élni hagyni” című kémregényben, illetve, hogy a japán császár is ezt a fajtát részesíti előnyben.

Jamaicát csapadékos éghajlata és magasan fekvő területei tökéletes termőhellyé teszi a kiemelkedő minőségű kávé számára. A Jamaican Blue Mountain nevéhez hűen a ködbe borult, kékes színben játszó Kék-hegységben terem. Az évente egyszer szüretelt kávészemeket 900 méter fölött termesztik, és egyenként, kézzel válogatják. A kávécseresznyét rögtön a szüret után megfosztják húsától, ez biztosítja a fajta jellegzetesen lágy ízét. Érdekesség az is, hogy ezt a kávét más fajtáktól eltérően nem kávézsákokban, hanem hordókban szállítják.

Jamaicába a britek honosították meg a kávétermesztést a 18. század első felében, így indult el a Jamaican Blue Mountain hosszú és kalandos története. Világhírű azonban csak azután lett, hogy japán befektetők a 60-as évek végén foglalkozni kezdtek a termőterülettel. A különlegességekre nyitott japán piacon magas árat kezdtek fizetni az extra minőségű kávéért. A teljes termés 90%-át ma is a szigetország vásárolja fel, és csak ezután következik a világ többi kávérajongója.

A kávé szerelmeseinek érdemes megismerkednie ezzel a különleges fajtával, de fontos, hogy megbízható forrásból vásároljuk, mert sok hamisítvány van a piacon. Magyarországon a Kempinski Hotel kávézója, a Living Room az egyetlen vendéglátóhely, ahol megkóstolhatjuk a jamaicai kávékülönlegességet, egy csésze 2000 forintba kerül.  Webshopokról is rendelhetünk a kávéból, ahol kilója 65-70 ezer forintba kerül, vagyis a 125 grammos csomag 10 ezer forint, nem véletlen, hogy a Jamaican Blue Mountain évek óta szerepel a világ legdrágább kávéinak listáján.