Kávéklub

Mutatjuk a legkedveltebb kávéinkat. Közte van a te kedvenced?

Az elmúlt években több felmérés is igazolta: mi, magyarok is szeretjük a kávét. Méghozzá nagyon! A magyarok több mint háromnegyede szereti a kávét, mindenekelőtt az íze miatt és csak másodsorban a jótékony hatása miatt. Bevallom, engem több ponton is meglepnek a statisztikák, például az az eredmény is fura, hogy többen kávézunk otthon, mint a munkahelyünkön. A legtöbben napi 1-2 csésze kávét isznak, ez egyébként az egészséges mennyiség, és többen vannak azok (a magyarok közel egynegyede), akik naponta 3-4 kávét fogyasztanak el, mint azok, akik alig isznak kávét (kb. 12%). Mutatjuk, melyik a magyarok top5 kedvenc kávéja.

1. espresso

Ehhez nem is igazán kell hozzáfűznünk semmit. Az igazi, a klasszikus, a felülmúlhatatlan kávé! Reggel ez ad löketet a napindításhoz, délután pedig kirángat bennünket az ebéd után ránk törő kómából. Az espresso gyorsan készül és gyorsan szokás elfogyasztani, 25-35 ml-nyi, sötét-vörösesbarna színű, tetejét crema réteg koronázza. Feketén és ízesítve is nagy kedvenc!

2. cappuccino

A magyarok előszeretettel ízesítik a kávéjukat tejjel, ennek hála a cappuccino és a tejeskávé is dobogós helyen végeztek. A cappuccino 30-45 ml-nyi, egyharmad arányban tartalmazza az espressót, a tejet és a tejhabot. Gyönyörű és magabiztos nyitánya a reggelünknek, sokan a reggeli mellé vagy közvetlenül utána fogyasztjuk. Mi, magyarok annyira szeretjük a cappuccinót, hogy gyakran még délután és este is ezt rendeljük. E jó szokásunkat Olaszországban például furcsán nézik: ott ugyanis a cappuccino szigorúan reggeli ital!

3. caffé latte

A laza, de finom és kiadós tejeskávé is egy valódi klasszikus, ezt tényleg inkább csak reggel fogyasztjuk. Az espresso itt gyakran csak egy negyednyi (vagy még kevesebb) részt tölt ki, az igazi főszereplő a gőzölt tej. Ez az ital már mennyiségre is nagyobb és látványosabban tálalható. Manapság egyre divatosabbá válik a „latte” szót használni; a kávéházak is rákaptak, különféle ízesítésű lattékkal csalogatják a vendégeket. A latte a caffé latte rövidített verziója, azonban én úgy veszem észre, egyre többen utalnak vele a latte macchiatóra, amely sokkal nagyobb arányú tejhabot tartalmaz kb. ugyanolyan mennyiségű kávé mellett. A pohárba először a tejhab kerül, az espressót utána adják hozzá. Nagyon szépen rétegezhető: alul a gőzölt tej, felette a barna különböző árnyalatiban játszó espresso, a tetejére kerülő tejhabnak hála pedig ismét visszaköszön a fehér.

4. hosszú kávé

Szeretjük, mert nem csak egy kortynyi élményt jelent. A hosszú kávé gyakorlatilag kétszeres mennyiségű vízzel készített, vagyis hosszúra hagyott espresso, nagyjából 80 ml. Ez tehát egy kevésbé koncentrált és híg kávé ital. Azonban vigyázzunk, mert a közhiedelemmel ellentétben nagyobb a koffeintartalma! A hosszú kávé főzésekor a több víz hosszabb ideig áztatja az őrleményt, így több koffein oldódik ki belőle.

5. espresso macchiato

Különböző felmérések más-más kávénak ítélik oda az ötödik helyet, de mivel ez egy blog, én most szubjektív leszek, és az egyik nagy kedvencemnek adom a helyezést: ő a caffé macchiato, más néven espresso macchiato, magyarul foltos kávé. Egy normál espresso pár cseppnyi tejhabbal. Kerülhet bele forró (macchiato caldo) és hideg (macchiato freddo) tej is. Gyors, finom és gusztusos!

Olvasd tovább népszerű posztjainkat!

Kis kávéhatározó, avagy mi a különbség a café latte, a latte macchiato és a melange között?

A kávézacc nagy kincs, ne dobd ki!

Kérsz egy jó espressót? Kapsz ötöt!

A kávéövben található latin-amerikai országok közül kerül ki a 20 legtekintélyesebb kávétermelő nagyhatalom több mint fele, köztük az éllovas Brazília. Ha azonban kávéfogyasztásról van szó, az óriások bizony törpékké zsugorodnak; ahogy korábban írtam, az élmezőnyt a finnek, a skandinávok és a hollandok uralják, a latin-amerikai országokat hiába kutatjuk a top 15-ös listán. Ezen adatok láttán nem tudtam szó nélkül hagyni a témát: vajon tényleg ilyen szomorú képet fest a kávéfogyasztás Brazíliában?

Milyen és mennyi kávét isznak Brazíliában?

Azért ne essünk kétségbe, a brazilok – és általánosságban a latin-amerikaiak – még így is több kávét fogyasztanak, mint mi, magyarok. Sőt, meglehetősen sokat. A Nemzetközi Kávészervezet felmérése szerint ráadásul újabban kezdenek rákapni munkájuk gyümölcsére: 2008 és 2012 között a világ teljes kávéfogyasztása 6%-kal emelkedett és ez most nem nekünk, európaiaknak, hanem a szorgos kávétermesztőknek köszönhető, akik átlag 13%-kal növelték fogyasztásukat. Jelenleg a kávéexportőr államok a világ kávékészleteinek egyharmadát el is fogyasztják, tehát nagyjából annyit, amennyit Brazília megtermel.

Az, hogy Brazíliában sok kávét isznak, két alapvető okra vezethető vissza: egyik fő oka, hogy – lévén az ország a legnagyobb termelő – a kávé viszonylag olcsó. Azonban a legminőségibb kortyokért természetesen itt is fizetni kell. A másik indok kevésbé racionális: a kávézás afféle kulturális tradícióvá nőtte ki magát, erről mindjárt részletesebben is írok, azonban előbb ismerjük meg jobban témánk főszereplőjét.

A munka édes gyümölcse

Bár a brazil fekete erőssége elmarad az olasz espressóétól, az amerikaiak számára állítólag ihatatlan, ám biztosan nem a keserűsége miatt; a latin-amerikai országok ugyanis édesen isszák a kávét, sőt, kész cukorkultusszal rendelkeznek a kávéfogyasztás terén. A híres brazil cafezinho bizony nem más, mint egy előre cukrozott, nagyon édes presszókávé. Sokak számára túl édes, így az utóbbi években egyre több helyen már külön hozzák ki a cukrot, a vendég ízlésére bízva az adagolást.

A brazil kávékészítés sajátossága, hogy a kávét, majd a cukrot a forrásban lévő vízhez adják és tovább forralják azt. És persze nem hiányzik a bőség zavara: a brazilok nem csak cukorral és (forró!) tejjel, hanem különféle alkoholokkal, például a cukornádból készített híres nemzeti párlattal, a cachacaval is ízesítik a kávéjukat.

Kávé bárhol és bármikor, bárkinek

A Brazíliában megfordult olvasóink pontosan tudják, hogy a brazil kávéfogyasztás egyáltalán nincs válságban. Épp ellenkezőleg: a cafezinho a társadalmi élet egyik kiemelten fontos jellegzetessége. A drága alkohollal szemben a kávé lett a „dolgozók likőrje”, amely aktivizálta a brazil embereket. Pozitív hatását természetesen a munkaadók is felismerték és elismerték, így a legtöbb helyen a mai napig ingyen kávét biztosítanak a dolgozóknak. De például a benzinkutakon is tölthetünk magunknak ingyen kávét egy termoszból és ingyen cafezinho jár az éttermekben a menünk mellé is. A brazilok gyakorlatilag reggeltől estig kávéznak, ebéd után is, hogy az álmosságot elűzzék. Brazíliában ugyanis nem divat alvással tölteni a siestát.

Ha Brazíliában belépünk egy helyiségbe, legyen az iroda vagy magánlakás, két lehetőség van: 1. a házigazda megkínál minket egy csésze cafezinhóval, amelyet ajánlatos nem visszautasítani, 2. a házigazda nem kínál meg minket cafezinhóval, hanem szó nélkül kihozza azt. :-) A kávé nem csak a klasszikus vendégvárás, hanem az üzleti megbeszélések, a társadalmi élet nélkülözhetetlen kelléke. A kávéházak vagy a botequim/boteco nevű bárok pedig a legkülönfélébb eseményeknek biztosítanak ideális helyszínt, legyen az egy meeting vagy egy szülinapi zsúr.

A szülinapi zsúr hallatán az ember hajlamos felkapni a fejét: ugyan mi köze van a többnyire gyerekekhez köthető zsúrnak a kávéhoz? Csak annyi, hogy a brazil gyerekek is előszeretettel kávéznak – méghozzá a szüleik teljes jóváhagyásával! Elvégre a kávé nem ártalmas az egészségre, sőt… Inkább a kesernyés ízzel lehetne probléma, amit egyrészt a cukor, másrészt a tej közömbösítenek. A gyerekeknek ugyanis a tejeskávéval (café com leite – forró tejjel kevert kávé) kezdenek ismerkedni, majd amikor hozzászoktak az ízéhez, jöhet az igazi fekete – vagyis a felnőtté válás. Aki felnőtt létére – a szokásos reggeli adagon kívül – tejeskávét iszik, az a legjobb esetben is fura, gyerekes. Olyannyira, hogy ha valakire azt mondják, hogy ő egy „café com leite”, az sajnos elég sértő.

Tudj meg többet a brazil kávéról!

Brazília, a kávék királynője

Kávémúzeumok világszerte: Sao Paulo és Bécs

Szamba, foci, kávé

A Bourbon kávé titka

Ha német, akkor híg és üdítő. A legtöbben valószínűleg rossz emlékű híg löttyökre asszociálnak azok, akik a német kávéverzióra gondolnak és az olasz espressoban hisznek. Merthogy a német kávézás igazán a karlsbadi porcelán kávéskannával alakította ki jellegzetességét – könnyed, lágy kávéját. De vannak, akik az erős, határozott kávékat képzelik a német kávékultúra megtestesítőjének. És akkor melyik a helytálló? Mindkettő!

Már írtunk arról, hogyan alakult ki és milyen az a filteres kávé. Azt sem árt tudni, hogy az ötlet egy német kávés kolléga fejéből pattant ki. A drezdai háziasszonyka, Melitta Bentz problémája az volt, hogy túl erős a kávé utóíze. Mígnem a fia itatóspapírját ki nem vágta kör alakúra és be nem tette egy fémcsészébe, hogy ezzel megalkossa a finom és lágy, filteres kávét,  és ezzel hipp-hopp, „do it yourself” módon megoldja a kihívást. A módszer roppant egyszerű és szerethető: az őrölt kávén csepegtetve jut át a víz, amely így kevésbé oldja ki a hatóanyagokat a kávébabból és lágyabb, enyhébb ízű italt eredményez, mint társai.

A filteres kávé laza ízvilága viszont kevesebb erőt is ad, így míg az angolok teázgatnak délután, a németek tea helyett az ő könnyed kávéjukat iszogatják. Még nevet is adtak kedvenc foglalatosságuknak: a „Kaffeekuchen” náluk gyakorlatilag az uzsonna, és elég régóta, úgy 1700 óta hódolnak is hobbijuknak. Ekkor gyártottak először porcelánt kontinensünkön, melynek köszönhetően nem kellett Kínából várni a porcelán termékekre, és a forrázásos kávékészítés gyors terjedésnek indulhatott. Aztán meg sem állt és hamar vált mindenki imádott italává a délutáni harapnivalók mellé.

Míg a kávédélutánozó csoportok oda és vissza voltak a kávéért, addig a fiatalok körében akkor még annyira nem indult be a kávézás mint trendi szokás. Aztán új trendek végül az eszpresszót és az instant verziókat is fellendítették a német ifjúság szemében is, és ott is kiépült az elvitelre készülő kávé kultúrája. És ezzel ugrásszerűen meg is nőtt a házon kívüli kávéfogyasztás: most már körülbelül a kávépiac negyedét teszi ki az otthonon kívüli kávézás. És a németek kávéjáról alkotott kép is módosult a többi nemzet szemében, hiszen az újfajta német kávék erősek és teljes ízvilágúak, viszont megkímélik a kávéfogyasztót a savanykás utóíztől.

A német kávé így egészen szép sikersztorit tudhat magáénak, ha figyelembe vesszük, hogy a ’90-es években 15 000 tonnás fogyasztásról volt szó, ami az utóbbi évekre 55 000 tonnás mennyiséggé nőtte ki magát. Körülbelül 2 millió zsák kávét tárolnak Bréma és Hamburg raktáraiban, és számos német kávémárka is kivívta magának a világhírnevet, gondoljunk csak a Dallmayr, az Eduscho, a Jacobs vagy a Tchibo sikerére.

Mára már nem csak trendi, de gourmet is lett a németek kávéja, szóval aki az izgalmas ízekre vágyik, és aki a városi ritmussal szeretne lépést tartani egy coffee-to-go csészével a kezében, fogyasszon német kávét. Akár a hígabb és hosszabb, akár az ütősebb, rövid verzióját. Jól fog jönni álmos reggeli ébredéskor és frissülésre vágyó kaffeekuchen délutánokon is, bármelyiket választjuk.

 „Vigyázz, ez presszó kávé” – „Igen, tudom. Ideadnád inkább a bögrét?” – „A bögrét?!” – „Igen. Ez a csésze elég kicsi” – „Parancsolj. Kérsz bele cukrot?” – „Nem, köszi” – „És tejet?” – „Nem, simán iszom” – „Hozzak mellé vizet?” – „Nem”. Miután kifogytam az ötletekből, némi rémülettel kevert megadással figyelem, amint finn ismerősöm békésen ücsörögve eltüntet egy gigantikus adag méregerős, keserű feketekávét, majd legnagyobb meglepetésemre kér még. A magyar vendégszeretet győzedelmeskedik a félelmem felett, ezért újratöltöm a bögréjét, amelyet ő fenékig ürít, eközben én gyorsan felidézem a mentők telefonszámát, és próbálom kikalkulálni, hogy a reggeli csúcsforgalomban hány perc alatt érhetnénk be a legközelebbi kórházba. Ám láthatólag erre nincs szükség; a szőke fiatalember már a küszöbön áll hátizsákostul és fényképezőstül, készen Budapest felfedezésére. Így megnyugszom, de csak azért, mert még nem sejtem: 3 óra múlva az egész eseménysor megismétlődik.

Mennyi kávét isznak Észak-Európában?

E sokkoló élményem, valamint csekély skandináv filmográfiai és irodalmi tapasztalatom (melynek lényege egy mondatban összefoglalható: ezek az északiak non-stop kávét vedelnek bárhol és bármikor) arra késztetett, hogy utánajárjak, mi az igazság. Idézzük fel röviden egy korábbi posztomat az egy főre jutó kávéfogyasztási lista élmezőnyéről: a finnek vezetik, évi 12 kg/főnyi „halálos” dózissal (hogy legyen viszonyítási alapunk: egy átlag magyar 2,6 kg/fő/év mennyiséget fogyaszt el, ezzel egyébként a 44. helyen tanyázunk). Szorosan mögötte sorakoznak a skandináv országok: Svédország, Norvégia és Dánia. A filmekben szintén sokat kávézó amerikaiakat és az espresso-bajnok Olaszországot még a balti államok is beelőzik. A kávétermesztő nagyhatalmak jócskán mögöttük állnak; úgy néz ki, nekik csak a munka marad, nem az élvezet. Brazília, a legnagyobb kávétermesztő a lista 16. helyezettje, míg az afrikai országok közül Etiópiában fogyasztják a legtöbb kávét, ám az ország így is csak a 68. helyen kullog.

A kávé, mint a hosszú élet (vagy a túlélés) kulcsa?

Az általam halálosnak minősített kávéadagolásra visszatérve: finn kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kávénak jótékony élettani hatása van: napi 1-2 csésze kávé 4%-kal csökkenti a halálozási arányt. Ennek persze a svédek és a finnek több mint kétszeresét, napi átlag 5 csésze (inkább bögre) kávét fogyasztanak el, az utolsót akár éjjel 11 körül, lefekvés előtt. Valamit azonban mégis jól csinálnak, mert a várható élettartam mindkét országban 80 év felett van. 

Kiruna, Svédország

Finn rokonaink és a három skandináv állam kiugró kávéfogyasztása mögött természetesen logikus érvek sorakoznak. A legfontosabb az időjárás; Finnország és Svédország nagy része az északi mérsékelt éghajlati övbe tartozik, így nem eszkimók lakta jeges tundrákat kell elképzelnünk, de az átlaghőmérséklet (főleg télen) azért jóval alacsonyabb, mint nálunk. A sarkköri területek ráadásul télen hónapokig sötétségbe burkolóznak. A hűvös idő, a téli mínuszok és a sötétség okozta fáradékonyságra pedig a kávé az egyik megoldás. Finnországban emellett 1920 és1932 között alkoholtilalom volt érvényben, így a „vodkaövezethez” tartozó állam polgárai kénytelenek voltak kávéval vigasztalódni.

Kávészünet egy göteborgi kávézóban

Svéd kávéfogyasztási kultúra

Az észak-európai országokban a kávézási rituálét hasonlóképpen kell elképzelni, mint nálunk, vagy mint a németeknél: asztal mellett, leginkább ülve kortyolgatják a kávét, és gyakran süteménnyel kísérik. Sőt, Svédországban a kávé szinte elhagyhatatlan kiegészítője a süti, ha pedig valakit az ismerőse meginvitál magához egy csésze kávéra (ez egyébként már a barátként való elfogadás jele), számítson kávésütemények viszonylag bő kínálatára. A munkahelyen a 9 és 11 óra között megejtendő, kötelező fél órás kávészünet, az ún. fika, szent és sérthetetlen, elmaradhatatlan része a napnak. Ilyenkor a főnökök sem zavarják az alkalmazottjaikat, mert az felettébb sértő és udvariatlan magatartásnak bizonyulna. A fika a kávéval és sütivel egybekötött pihenés ideje, gyakran ezt a kollégák közti csevegés, small talk egészíti ki (állítólag az egyik legkedveltebb téma a kutyatartás). 

Göteborgi sétálóutca kávézókkal, Haga negyed

A hatalmas kereslet ellenére az északi országokban a kávé minőségére és származási helyére is nagy figyelmet fordítanak. Nem véletlen, hogy idén június 16 és 18 között a svéd kávékultúra fellegvára, Göteborg volt az Európai Kávészövetség (SCAE) által megrendezett World of Coffee nemzetközi kiállítás házigazdája. A világhíres kávészakértőket, baristákat, kávéforgalmazó vállalatokat vendégül látó rendezvényen a résztvevők olyan különleges megmérettetéseken vehettek részt, mint a kávépörkölő világbajnokság, a kávéízlelők világkupája, a filteres kávékészítés világkupája, a művészi tejkrémöntés világbajnoksága. Svédország természetesen híres szakemberekkel is büszkélkedhet, mint például a nemzetközi színtéren is szép eredményeket elérő Per Nordell svéd barista bajnok.

Tovább olvasnál?

Kávékisokos

Az Ausztráliától északra található Pápua Új-Guinea a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guineának a keleti részét és még néhány kisebb szigetet foglal magában. A Magyarországnál ötször nagyobb területű, 6 millió lakosú ország az egyik legkevésbé felfedezett terület a világon, kulturális és földrajzi értelemben is. Pápua Új-Guinea adja a világ kávétermelésének egy százalékát. A kávé az ország legnagyobb bevételi forrása, amely becslések szerint 2,5 millió lakosnak ad munkát.

Az első kávécserjéket brit gyarmatosítók ültették 1890-ben, az igazán nagy mennyiséget termelő, szervezett gyarmati ültetvénygazdálkodás azonban csak 1926-ban indult el az országban. Pápua Új-Guinea kávétermelésének megszervezése a mai napig nehézségeket okoz, hiszen a szigeteken nemcsak a hatalmas távolságokkal kell megküzdeni, hanem a több mint 800 különböző nyelvet beszélő, legalább ezerféle bennszülött népcsoport sokszínűségével is. Rengeteg kistermelő termeszt kávét, a szigeteken egészen kisméretű ültetvényeket is találunk.

Pápua Új-Guinea legfontosabb kávétermő területe az egyik legkeletibb, nehezen megközelíthető, esős és párás vidék, a Rejtett-völgy (Hidden Valley). Innen származik az úgynevezett "mosott" új-guineai kávé. Az apró, eldugott területeken gazdálkodó kávéfarmerek megmossák a kávét, de a szárítást már másokra bízzák. Általában napok is eltelnek, amíg a szárító malmokba eljuttatják a leszüretelt termést.

Pápua Új-Guinea nedves levegőjű fennsíkjai kiválóak a kávétermesztéshez

Pápua Új-Guineában főleg jó minőségű arabicát termesztenek. Az ebből főzött espresso testes ízvilágával és hosszan tartó kellemes utóízével emelkedik ki. A nedves klímának köszönhetően kiegyensúlyozott, harmonikus ízjegyek jellemzik, az intenzív aroma pedig lágy dió ízzel párosul. A pápua új-guineai kávé testes, édes és zamatos, éppen ahogyan az ínyencek szeretik.

A legtöbb helyi kistermelő önkéntelenül is biokávét állít elő, hiszen a műtrágyát és a növényvédő szereket sem megvenni, sem szállítani nem tudják az őserdő mélyében található kávéföldekre.  Ennek is köszönhető, hogy az innen származó kávék a bioboltok gyakori termékei. Magyarországon is a Biocity forgalmaz innen származó kávét. Ha még sosem kóstoltad az új-guineai kávét, akkor itt az ideje, mert tényleg nagyon finom :)

Tovább olvasnál?

Jamaicában terem James Bond kedvenc kávéja

A világ 10 legdrágább kávéja                                                                                                          

A legjobb kávézók Budapesten