Kávéklub

A kávé sokak számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és vízhajtó anyagként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Az eszpresszó erősebb, mint a hosszú kávé, és az instant kávéban nincs is igazi kávé? Összegyűjtöttem a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó leggyakoribb négy tévhitet, és az igazságot.

1. Tévhit: a kávé egészségtelen

Gyakori tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám a legfrissebb kutatások szerint a mértékletes, napi kávéfogyasztás még jót is tehet a szívnek. Már számos kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. Emellett a kávé az egyik legfontosabb antioxidáns-forrás polifenol tartalma miatt – amely a zöld kávéban kiemelkedően magas, többszörösen meghaladja a teáét. A szakértők mindezek ellenére továbbra is azt javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a koffeinmentes változatot válasszák.

2. Tévhit: a hosszú kávéban kevesebb a koffein

A kávé koffeintartalmával kapcsolatban több tévhit létezik. Az erősebb ízű kávéról azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne, vagyis, hogy „erős” a kávé, pedig valójában a kávé keserűsége és koffeintartalma között nincs összefüggés. Szintén általános tévhit, hogy a hosszú kávéban kevesebb koffein van, mint az eszpresszóban, pedig legtöbbször éppen fordított a helyzet, mert minél hosszabb ideig tart a kávéfőzés, annál több koffein oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszúkávéban, míg egy eszpresszóban minden esetben maximum 60-100 mg van.

3. Tévhit: a kávé dehidratál

Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

4. Tévhit: a koffeinmentes kávé mesterséges

Egy korábbi posztomban már írtam a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű” vagy hogy csak instant formában létezik, ez azonban tévhit! A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak. A koffeinmentes kávé tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint a koffeines. 

A tévhitek többsége arról szól, hogy a kávé veszélyes ital, úgyhogy vigyázni kell vele. A korábbi aggodalmak egyre nagyobb részéről derül ki, hogy hamis, miközben sorra fedezik fel a kávé pozitív hatásait. Mint mindenben itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele. Mivel sokféle kávétípus és kávékészítési mód létezik, így szerencsére biztosan mindenki megtalálja az igényeinek és életmódjának megfelelőt.

Tovább olvasnál?

Csak átverés a koffeinmentes kávé?

Lehet jó kávét inni Magyarországon?

Így szépülhetünk meg a kávétól

A legtöbb ember a kávéválasztásnál az eszpresszó, a cappuccino és a latte hármasában gondolkodik.  Valójában jóval több választás van, azt pedig kiváltképp kevesen tudják, hogy még az eszpresszónak is számos variációja létezik. Míg a magyarok többsége tejjel és cukorral ízesíti a kávét, a brazilok gyakran lime-al isszák az eszpresszót. Amerikában pedig aki nagyon álmos, extra adag eszpresszót ad a lefőzött kávéhoz. Ezeknek a kreációknak a fogyasztását nem ajánlott túlzásba vinni, mert sem a szívet, sem a gyomrot nem kímélik. Nézzük, hogy mivel pörgethetjük fel magunkat egy-egy álmos reggelen.

Red Eye

Amikor egy csészényi bármilyen típusú lefőzött kávéhoz egy adag eszpresszót adunk, a kész italt Red Eye-nak, vagyis vörös szemnek hívjuk. Állítólag azért hívják így, mert akkor van szükség a fogyasztására, amikor az embernek egy egész éjszakás virrasztás után vörösek a szemei a fáradtságtól. A Red Eye nem összekeverendő a Doppioval, ami két adag eszpresszóból készül. A „doppio” olasz szó, magyarul duplát jelent, ami mind a felhasznált kávéra, mind pedig a vízmennyiségre vonatkozik.

Black Eye és Green Eye

Amikor két adag eszpresszót adunk a lefőzött, egy csésze kávéhoz, az a Black Eye, ami magyarul fekete szemet jelent. Nevét arról a fekete foltról kapta, amely az ital felületén keletkezik az összeöntés pillanatában. A repertoárnak van egy harmadik tagja is, a Green Eye, vagyis a zöld szem, aminek becsapós a neve, mert valójában ez a legerősebb. Ennél a típusnál három adag eszpresszót adunk az italhoz. Utóbbi kipróbálása már tényleg csak azoknak ajánlott, akik jól bírják a kávét. Az ötlet egyébként Amerikából származik, és ott van a leginkább közönsége. New York környékén különösen népszerű, és általában melegen és hidegen is szívesen fogyasztják.

Guillermo

Szintén erősen ébresztő hatású kávékreáció az úgynevezett Guillermo. Készítése során egy szelet lime-ot teszünk a csésze aljára, majd arra főzzük rá az eszpresszót.  Elsőre furcsának tűnhet, valószínűleg nem is mindenkinek ízlik, a brazilok körében viszont igen népszerű. A fenti kreációkhoz hasonlóan ezt is fogyaszthatjuk melegen és hidegen is. Kávéínyenceknek kötelező a kipróbálása, de érzékeny gyomrúaknak csak mértékkel ajánlott, mert a kávé és a lime kombinációja különösen savasító hatású.

Ezek közül mindegyik ital valódi koffeinbomba, ezért fogyasztásuk mértékkel ajánlott. Az emberi szervezet 300-400 mg koffeint képes feldolgozni egy nap alatt, ami körülbelül 3-4 csésze kávét jelent. A fenti italok többségéből napi két csésze jelenti a határt, kivéve a Green Eye-t, aminek a koffeintartalma már önmagában 3-4 csésze normál kávéénak felel meg, ezért nem javaslom senkinek, hogy ebből repetázzon. Viszont a következő reggelen, amikor nagyon nehéz lesz az ébredés, biztosan letesztelem az egyik italt. Kíváncsian várom az ízt és a hatást. Te melyiket próbálnád ki?

Ha tovább olvasnál:

Mit érdemes tudni a kávépörkölésről?

A koffeinmentes az igazi?

Hogyan jön ki a koffein a kávéból?

Ha követitek a bejegyzéseim, akkor már tudjátok, hogy nem csak a főzés módja határozza meg a kávé ízét, hanem többek közt a pörkölésnek is jelentős szerepe van ebben. Amikor a mindennapokban kávéval találkozunk, akkor általában a barna színű, már pörkölésen átesett szemekről van szó. A kávécserje termése – pontosabban a termésnek, a kávécseresznyének a magja -, nyers állapotában zöld. A barna színt és az őrléshez szükséges állagot pörkölés közben kapja meg.

A pörkölés során a zöldes színű, nyers kávébabok magas hő hatására fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül. A kávébabok víztartalmának jelentős része elpárolog, aminek köszönhetően a térfogatuk körülbelül 50 százalékkal nő. Ezáltal a szemek szárazzá, porózussá és őrölhetővé válnak. Közben a bennük található szénhidrátok cukrokká bomlanak le, amelyek karamellizálódnak, közben pedig a babok színe fokozatosan a sárga majd a barna egyre sötétebb árnyalatait veszi fel. A kávéra jellemző íz- és illatanyagok szintén a pörkölés hatására a fehérjék bomlásával szabadulnak fel.

A pörkölés különböző fázisai, a szemeken jól látható a színváltozás

Többféle pörkölési szintet különböztetünk meg az alapján, hogy milyen erős és mennyi ideig tartó hőhatás éri a kávébabot. Az itthon is elfogadott alapkategóriák közé tartozik a bécsi pörkölés, ami viszonylag savas, enyhén keserű, középbarna kávészemeket eredményez, és főleg tejeskávéhoz ajánlják. A hosszabb ideig tartó, úgynevezett francia pörkölés után a szemek sötétbarnák, és enyhén savas, aromában gazdag kávé készül belőlük. A leghosszabb ideig végzet olasz pörkölés egészen sötét barnává és keserűvé teszi a kávészemet, a savasság pedig eltűnik. Az olasz eszpresszók alapanyagát is így pörkölik.

Az hosszabb ideig tartó pörkölés csökkenti a kávé koffeintartalmát. Ilyenkor erősebb, keserűbb ízű kávét kapunk, mert a savanykás mellékízt adó savak átalakulnak a pörkölés során. Vagyis csalóka, hogy az íze alapján erősnek érezzük az olasz pörkölésű kávét, mert valójában éppen az ellenkezője igaz, ez valamivel kevesebb koffeint tartalmaz, mint a lágyabb pörkölésű kávék.

Kevesen tudják, hogy Budapest közelében, Bicskén lakik egy házaspár, akik kiváló minőségű pörkölt kávét készítenek. A most már vidékre is szállító pörkölő manufaktúra, a Monterosa tulajdonosait a családi hagyomány és a kávékultúra iránti elkötelezettség motiválja. A világ minden tájáról szállító kereskedőktől veszik az alapanyagokat, és szívesen kísérleteznek, mert most a pár mindkét tagjának teljes mértékben a kávéról szól az élete. Irigylésre méltó, nem gondoljátok?

Tovább olvasnál?

Kávépörkölés olasz módra

A kávébabtól a csészéig

Ha kávé, akkor Itália!

A kávéra sokáig káros szenvedélyként tekintettünk, de mára bizonyítottak a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeknek köszönhetően mértékletesen fogyasztva pozitív hatással lehet a szervezetünkre. A kávéra ezért akár étrendkiegészítőként is érdemes gondolnunk, de nem mindegy, hogy milyen fajtát és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Más élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat: például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Legkedvezőbb élettani hatásait azonban főleg a benne található nagy mennyiségű antioxidánsoknak köszönheti. Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az azonos mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra nagy szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket az öregedésért felelős szabadgyökökkel szembeni küzdelemben.

Néhány friss tanulmány arra is rámutatott, hogy a kávéfogyasztás akár egyes rákfajták kialakulása ellen is védelmet nyújthat. A kávéban található klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és gátolja a 2. típusú diabétesz kialakulását is. Azt is egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. A koffeinmentes kávé fogyasztóinak jó hír, hogy ez a sok pozitív hatás valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotóelemekhez köthető.

A kávé a fogyókúrázóknak is segíthet, mert serkenti a szervezet anyagcseréjét, illetve az elraktározott zsír felszabadítását, miközben kalóriatartalma elenyésző, ezért üresen vagy édesítőszerrel fogyasztva nem jelent pluszkalóriákat. Ha diétáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a fogyasztó csodaszerként is emlegetett zöld kávét. A zöld kávé olyan kávébab, ami nincs megpörkölve, és nevét a színéről kapta. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mivel klorogénsav tartalma magasabb, mint a hagyományos kávéké, ami kifejezetten előnyös a fogyókúrázók számára, mert gátolja a cukor felszívódását, pozitívan hat az éhségérzetre és fokozza a zsírbontást.

A zöld kávétól a feketéig

Mint minden étrendkiegészítő esetében, a kávénál sem mindegy, hogy mennyit és milyen fajtát, minőségűt fogyasztunk. Általában három csésze kávéban szokták meghatározni az ajánlott napi mennyiséget, amit a koffein miatt nem ajánlott túllépni. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy élettani szempontból a koffein a kávé egyik leghasznosabb összetevője, de a koffeinmentes kávét is fogyaszthatjuk étrendkiegészítőként, hiszen ez a változat is tartalmaz értékes összetevőket. Ha jó minőségű alapanyagokból készült kávét választunk, akkor mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes, hosszú kávé vagy espresso, az ajánlott mennyiség nem hogy nem árt, de akár pozitív hatással is lehet szervezetünkre.

Azért azt se felejtsük el, hogy a betegségek elkerülésében a mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is fontos szerepe van, így semmiképp se hagyatkozunk kizárólag étrendkiegészítőkre. Önmagában a kávé sem csodaszer, viszont egyáltalán nem mumus, és könnyen beilleszthető az egészséges életmódba. Te napi hány csészére esküszöl? Írd meg kommentben vagy szavazz! :)