Kávéklub

Fura egy jelenség a koffeinmentes kávé, hiszen legtöbben azért isszuk a feketét, hogy élénkítsen, amellett persze, hogy az ízét is szeretjük. Sokan nem látják értelmét, és azt gondolják, olyan, mint az alkoholmentes sör, pont a lényeg marad ki belőle. Pedig a koffeinmentes kávénak igenis van létjogosultsága. Sokan vannak ugyanis, akik egészségügyi problémáik miatt nem fogyaszthatnak koffeint, viszont az ízről és illatról, magáról a kávézás élményéről nem szeretnének lemondani. Igaz ez azokra is, akik annyira imádják a kávét, hogy naponta mohó módon akár 4-5 csészével is meginnának, amiért a szervezet nem lenne hálás… Nincs mit tenni, néha meg kell szabadulni a koffeintől. 

Egyvalamit fontos tisztázni: a koffeinmentes kávé sem 100%-ban mentes a koffeintől. Míg egy átlagos csésze kávé koffeintartalma 60 mg-tól 140 mg-ig terjedhet a felhasznált kávéőrlemény függvényében, a mentes változatában is kimutatható 5-8 mg koffein. Ez nagyon alacsony érték, így hatása a legtöbb emberen egyáltalán nem is érezhető. Hogy mit lehet koffeinmentesnek nevezni, az erősen szabályozott,  az Egyesült Államok maximum 3%, az  EU 0,1% koffeintartalmat engedélyez a teljes tömeghez képest. 

A kávé „koffeinmentesítése” többféle módon történhet, de mindig a még pörköletlen, zöld szemekkel kezdődik a folyamat. Jelenleg három technológia létezik: az úgynevezett oldószeres eljárás, a svájci-vizes módszer, valamint a szén-dioxidos kivonás. Az utóbbi kettő elég költséges, így csak az igazán prémium minőségű kávéknál (pl. Nespresso) alkalmazzák, a legtöbben az oldószeres verziót vetik be.

Az oldószeres eljárásnál a zöld kávét először vízbe áztatják. Ez óriási tartályokban történik, mindaddig, amíg a kávészemek vízáteresztő képessége megfelelő nem lesz. Ekkor a vizet kieresztik a tartályból, és a helyére beöntik a koffein oldószerét, ami általában metilén-klorid vagy etil-acetát. A puha kávészemeket átjárva, az oldószer megköti a koffeint, és a koffeines vegyület már viszonylag könnyen kimosható. A kimosás után a nedves kávészemeket kiszárítják, és újra zsákokba töltik. Egész egyszerűen hangzik, ugye? Pedig korántsem az! Ahhoz ugyanis, hogy mindez zökkenőmentesen végbemenjen, szükség van az üzemben egy laboratóriumra, ahol előzetes mérésekkel meghatározzák a folyamat teljes menetét. Azt, hogy mennyi ideig kell áztatni a kávét, mennyi oldószer szükséges az adott kávéfajtához, és mennyi veszteség várható a folyamat végén.

Az 1980-as években a svájci Coffex cég fejlesztette ki a Swiss Water (Svájci-vizes) eljárást, amihez nem szükséges semmilyen oldószer alkalmazása. A módszer lépései hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, de fontos különbség, hogy a koffeinnel telített víz szűrése aktív szénen keresztül történik. A legmodernebb eljárásban szén-dioxidot használnak a koffeinmentesítéshez. A szén-dioxid szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein szelektív kivonására, a többi oldható összetevő befolyásolása nélkül. Ekkor a CO2 a gáz és a folyékony közötti halmazállapotban van. A nehezen elképzelhető jelenséget 250 atmoszféra (körülbelül 253 bar, ami a kávégép pumpanyomásának több mint 28-szorosa) nyomás alatt lehet létrehozni. Ez a legköltségesebb technológia, amely azonban – érzékszervi szempontból – a legjobb minőséget biztosítja.

Mivel a koffeinnek gyakorlatilag semmi íze nincs, éppen ezért a koffeinmentes kávé semmit sem veszít az élvezeti értékéből a „rendes” kávéval szemben. Sőt, még az egészségre is jótékony hatással lehet, ugyanis több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Ti szoktatok koffeinmentest inni?

Mostanában mindenhol a zöld kávé jön velem szembe, rengeteget cikkeznek róla, ezért roppant kíváncsi lettem, hogy mi is ez a nagy felhajtás körülötte. Elsősorban a fogyókúrázók őrülnek meg érte, mert az élénkítő hatás mellett állítólag csak úgy falja a kilókat.

A zöld kávé tulajdonképpen a még éretlen, feldolgozatlan kávébab, azaz nincs megpörkölve, ezért nincs meg a jellegzetes, sötétbarna színe. A zöld kávéból készült, gazdag aromájú ital fogyasztása azonban nem csak a közérzetedre, de az egészségedre is kedvező hatással lehet. Lássuk csak, miért!

A zöld kávé hatóanyagainak hasznosságát már több orvosi kutatással is alátámasztották. A legfontosabb hatóanyaga a klorogénsav, egy antioxidáns vegyület, ami az anyagcsere-folyamatok során keletkező szabadgyökök ellen veszi fel sikeresen a harcot. Az antioxidánsok védik a bőrt, fiatalon tartják azt, és segítenek lelassítani az öregedési folyamatokat. És hát állítólag a fogyásban is nagy segítség, sokan esküsznek rá.  

Felfedezték, ugyanis, hogy a klorogénsav hatékonyan csökkenti a vércukorszintet, mivel képes csökkenteni a vékonybélben a glükóz felszívódását, így akadályozva meg, hogy a glükóz bejusson a véráramba és megnövelje a vércukorszintet. Emiatt nem csak a fogyni vágyóknak nyújt segítséget a zöld kávé, hanem a cukorbetegeknek is.

A kávébab serkenti a lassú anyagcserét, és javítja a sejtek mikrokeringését. A zöld kávé csökkenti a táplálékokkal bevitt szénhidrátok zsírrá alakulását, ez pedig azért fontos tény, mert a túlsúly egyik legfőbb felelősei a zsírok mellett a szénhidrátok.

A zöld kávé-fekete kávé esetében is fennáll az, ami a teáknál, vagyis, hogy a zöld kávéban található koffein nem ugyanaz, mint ami a fekete kávéban van, ez ugyanis lassabban szívódik fel, viszont hosszabb időre fejti ki hatását, így sokáig élénken, frissen tart.

Reggel kávéval indítjuk a napot, délelőtt egy kis tea, ebéd után megint egy kávé… ismerős, ugye? A koffein segít, amikor fáradtak, nyűgösek vagyunk, ha frissen, új lendülettel szeretnénk folytatni a munkát, tanulást, vagy egyszerűen csak vidáman, mosolygósan akarunk nekiindulni a napnak.

A koffein egy alkaloid vegyület, ami az agykérget stimulálja, és hatással van a központi idegrendszerre is. A koffeint számos pozitív élettani hatása miatt nem csak az élelmiszeripar, de a gyógyszeripar is felfedezte magának: a fájdalomcsillapítók többsége és néhány meghűlés elleni gyógyszer hatóanyagai között is megtalálható. Ezt a sokoldalú vegyületet nagyon régóta használják az emberek élvezeti szerként. Koffeint tartalmaz a kávé, a tea és a kóladió, és az ezekből készülő italok, valamint számos energiaital is.

Nem mindegy, miből mennyit iszunk, ha fel szeretnénk frissíteni magunkat. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a rövid kávé erősebb, mint a hosszú, ezért sokkal több koffeint tartalmaz, pedig épp az ellenkezője igaz: egy espresso 60-70 mg, egy hosszúkávé 90-100 mg koffeint tartalmaz. Egy fél literes kóla 50 mg, egy doboz energiaital márkától függően nagyjából 80 mg, egy csésze zöldtea átlagosan 25-40mg, míg egy bögre fekete tea 40 mg koffeinnel pörget fel. Pozitív hatással van az állóképességre is, így sportoláskor is sokat segít.

Én a kávéra esküszöm, persze mértékkel. Egy csésze kávé már öt perc után csökkenti a fáradtságérzetet, növeli a koncentrációképességet, így segítséget jelenthet a munkahelyi megbeszélések során, vagy éjszakázáskor. A tea ezzel szemben lassabban, hosszú távon fejti ki hatását, így tovább is tart.

A koffeinmentes kávé is tartalmaz koffeint, de csupán elenyésző mértékben

Míg kis mennyiségben áldásos hatású, addig nagyobb mennyiségben a koffein ártalmas is lehet. A felnőtteknél 400 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést, erős szívdobogást, magas vérnyomást, szívritmuszavart, szorongást, pánikrohamot idézhet elő, vagy akár egy súlyosabb migrént.

Bátran ihatjuk tehát kedvenc italunkat, de tartsuk meg itt is a kevesebb néha több elvet! :)

A kávé már gyermekkorunkban a hétköznapok megszokott részévé vált. Ki ne akart volna csatlakozni a szüleihez, amikor a vasárnapi ebéd után lefőzték a kávét, a levegő megtelt az édeskés, kesernyés illattal és az egésznek volt valami szertartásos ünnepélyessége, aminek a részévé akartunk válni. Gyereknek persze nem szabad, de ettől csak még nagyobb volt a kíváncsiság, hogy milyen lehet ez a tiltott ital? Mint valami varázslatos, titkos, bűvös dolog. És persze, ha elég sóvárogva néztük végig a kávékészítés rituáléját, akkor mégis csak meg lehetett kóstolni: belemártottak egy kockacukrot. Semmihez sem hasonlítható érzés volt, ahogy a kockacukor a kávétól átázva szemcséire olvadt a szánkban, és éreztük, nincs is ennél nagyszerűbb dolog. Pedig rossz volt. Egyszerre volt keserű és mégis túl édes, de a mágia részévé váltunk, szó szerint belekóstolhattunk a nagyok világába, és ezért megérte.

Felnőttként az ember „legális kávéfogyasztóvá” válik, de sokan még ekkor is bűnös élvezetként tekintenek rá. Szeretjük az ízét, a hangulatát, egyedül és társaságban is, és bár sokszor hallunk érveket a kávéfogyasztással szemben, a kávézásnak számos pozitív hatása is van a szervezetünkre. A kávé és a koffein egészségre gyakorolt hatása számos kutatás tárgyát képezte már, és napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül ez a téma.

A kávé koffeintartalma enyhe stimuláló hatást fejt ki a testre és a szellemre. Kísérletek bizonyítják, hogy egy kávé után jobban tudunk koncentrálni, gyorsabban reagálunk és könnyebben megjegyzünk dolgokat. Ez azonban nem igaz azokra, akik rendszeresen túl sok kávét isznak. Ezért, mint mindig, itt is a mértékletességen és a minőségi termékek fogyasztásán van a hangsúly.

A mérsékelt kávéfogyasztás része lehet az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott étrendnek is. A mérsékelt kávéfogyasztás napi 400 mg koffeint jelent, ez hozzávetőlegesen 3-4 csésze kávénak felel meg. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a koffein megtalálható a kávén túl számos más növényben – például a teában, a kakaóbabban és a kóladióban-, így sok más élelmiszerben is. Aki 3-4 csészénél több kávét szeret inni, annak megoldás lehet a koffeinmentes kávé is. Sokan mondják, hogy a kávét erősen szeretik. A kávé íz intenzitása azonban nem függ a koffeintartalomtól, helyette a pörkölés erősségén, a kávé testességén és a keserűségén múlik, de a kávé koncentrációja is hatással van az ízére.

A kávé számos kutatás szerint kifejezetten egészséges. Jótékony hatással van például a szívre és az érrendszerre, és vízhajtó tulajdonsága miatt a vesékre is. Ráadásul magas antioxidáns tartalma miatt a kávé késlelteti az öregedést: kutatások szerint a napi 3-4 csésze kávét fogyasztók tovább élnek, mint akik nem kávéznak. A minőségi kávék mértéktartó fogyasztása tehát nem hogy nem káros, hanem kifejezetten egészséges is lehet, ezért nem kell, hogy a kávéra bűnös élvezetként tekintsünk.