A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk. A legtöbb kultúrában nemcsak egyéni, hanem társas rituálék is kapcsolódnak a fogyasztásához. Gondoljunk csak a baráti beszélgetések közben elszürcsölt csodás kávékölteményekre, a munkahelyi kávészünetekre vagy a kávékóstolásra. Vallási szertartások így elsőre már kevésbé jutnak az eszünkbe, pedig vannak olyan helyek a világban, ahol a kávé a vallási életben is központi szerepet tölt be.
A kávé számos kultúrában misztikus, természetfeletti erővel bíró italnak számít, például a török kávénak köszönhetően alakult ki az egyik legnépszerűbb jóslási technika, a kávézacc-jóslás, míg az etiópiai Oromo törzs tagjai úgy tartják, hogy a kávé Isten ajándéka, így náluk a vallási szertartások fontos kelléke.
A török kávé és a jövendölés
A török kávé készítéséhez a pörkölt kávét többször átdarálják, míg megfelelő finomságú nem lesz. A dzsezvának nevezett, hosszú nyelű sárgaréz edényben cukorral együtt főzik, majd mielőtt felforrna, leveszik a tűzről. Ezután még néhányszor felmelegítik, majd az italt csészékbe öntik a kávézaccal együtt. A jó török kávé ismérve, hogy a zacc nem a felszínen úszkál, hanem leül a csésze aljára, ami a jóslást is lehetővé teszi.
A kávézacc-jóslás egy több évszázadra visszavezethető, tradicionális jóslási technika, amely Törökországban, az arab világban és a Közel-Keleten is rendkívül elterjedt. Amikor a törökök az elmúlt századokban Európába léptek, maga a kávé és az ahhoz kötődő jövendölési módszer az európai országokban is népszerű lett. A török kávé a hiedelem szerint különösen alkalmas a jóslásra, hiszen az ital elfogyasztása után a csésze alján maradt zaccból kirajzolódó szimbólumok értelmezésével következtethetünk a jövőre.
A jósláshoz a kávé elfogyasztása után helyezzük a csészealjat a csészére, és háromszor fordítsuk fejre, hogy a felesleges zacc a csészealjba potyogjon. A csésze leemelése után kezdődhet az ábrák olvasása.
Mivel a kávézaccjóslás különböző hagyományokhoz és rituálékhoz kapcsolódik, a különböző kultúrák gyakran másképp értelmeznek egy-egy szimbólumot. A török hagyomány szerint magunknak nem szabad jósolni, mert azzal esetleg befolyásolhatjuk jövőt. Törökországban járva mindenképp érdemes kipróbálni egy autentikus kávézóban, mert izgalmas élmény, amit felfoghatunk hagyományként, de egyszerűen csak játékként is.
Ahol a kávé maga az élet
A kávé őshazájában, Etiópiában élő Oromo törzs számára a kávé maga az élet és a termékenység széruma. Úgy tartják, hogy a kávécserje különb az összes többi növénynél, mert Waaaq nevű istenük könnyéből nőtt ki. A területen főleg a magasabb, 1000-2000 méteres tengerszint feletti magasságot kedvelő arabica kávék teremnek, az ezekből készített nedűt pedig nem egyszerű italként, hanem fontos táplálékként és gyógyszerként tarják számon a helyiek.
A kávécserje örökzöld, így az Oromo törzs tagjai az egész évben fennmaradó zöld színe miatt a termékenység szimbólumának, Waaaq áldásának tartják. A földművesek a szerencse, a jó termés és a béke reményében lakhelyük kapuja mellé is ültetnek néhány kávécserjét, hogy Waaaq jelenlétét érezhessék a növényen keresztül. A kávé minden társadalmi és vallási rituáléjuknak szerves része, így az ezzel kapcsolatos hagyományok generációról generációra való átadása különösen fontos szerepet tölt be a törzs életében.
Bár én magam szkeptikusan állok a misztikus dolgokhoz, szerintem cseppet sem meglepő, hogy a kávé ilyen különleges szerepet tölt be számos kultúrában, hiszen évszázados hagyománya van a kávéfogyasztásnak Európában, azokon a területeken pedig, ahol őshonosak az arabica és robusta fajták, még régebb óta fogyasztják élénkítő hatásáért. Több kultúrában természetfeletti erőt tulajdonítanak neki, és felsőbbrendű növényként tekintenek rá. Számos pozitív hatást gyakorol a testre és a lélekre egyaránt attól függetlenül, hogy misztikus varázsnövényként tekintünk-e rá, vagy tudományos szempontból közelítünk jótékony hatásaihoz. A kávéhoz kapcsolódó mindennapi egyéni és társas rituálék pedig a mi kultúránkban is fontos szerepet játszanak.
Tovább olvasnál?
