Kávéklub

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás, amely fokozottan igaz a kávéfogyasztásra is, hiszen mindenkinek megvan a maga kis kávérituáléja, és hogy ő személy szerint hogyan szereti inni, a különbségek pedig a különböző országok között is megfigyelhetők. Nézzük, melyik országban mely kávék, kávéitalok a legnépszerűbbek!

Ha Olaszország, akkor espresso, nem meglepő módon ez a legnépszerűbb az olaszok körében, akik reggel gyakran csak berohannak egy bárba, kávézóba az illatos feketéért, és már sietnek is tovább. Persze ahogy korábban is írtam már róla, bőven találunk hangulatos kávéházakat Olaszországban is, ahol nyugodtan élvezhetjük kávénkat.

Ha reggeli kávéról van szó, akkor a franciák a Café au Lait, vagyis tulajdonképpen a tejeskávé mellett teszik le a voksukat, amely nálunk is nagyon népszerű. A tejeskávé forró tejjel, tejhab nélkül készül, és általában széles karimájú csészében tálalják.

Németországban hagyományosan az uzsonnához fogyasztottak kávét, ezt itt Kafeekuchennek nevezik és nagyjából az angolok ötórai teájának feleltethető meg, csak persze tea helyett kávéval. A képen látható karlsbadi kávéskanna szintén ezt a hangulatot idézi meg, amely hosszú ideig a legnépszerűbb kávéfőző alkalmatosság volt Európában.

Ha Írországról és a kávéról van szó, azt hiszem, a legtöbbeknek az ír kávé jut eszébe. A történet szerint a Shannon nemzetközi repülőtér konyhafőnöke, Joseph Sheridan találta fel 1943-ban, aki egy hideg téli estén, a reptéren rekedt fáradt és átfázott amerikai utasoknak ír whisky-vel gazdagított kávét kínált.

Görögországban rendkívüli népszerűségnek örvend a frappé. Nem nehéz megérteni, miért, ha a perzselő görög nyarakra gondolunk. Hogy mi a különbség a jegeskávé és a frappé között, az ebből a bejegyzésemből kiderül.

Kuba jellegzetes kávéja a café cubano, amelynek a demerara nádcukor kölcsönöz különleges aromát. A cukrot kevés kávéval összekeverik, majd erre főzik az espressot, amely különleges cremát eredményez.

Az Egyesült Államokban kedvelt az americano és népszerűek a különböző szirupokkal ízesített kávéköltemények is, nem is beszélve a coffee-to-go intézményéről, amikor papírpohárból, úton, az utcán vagy az autóban fogyasztják a kávét.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban kizárólag ezeket a kávékat fogyasztják, mindenestre egy kicsit elgondolkoztam erről. Ha választanom kellene egyetlen elkészítési módot és mostantól csak úgy ihatnám a kávét, akkor azt hiszem a lattét választanám, egyrészt, mert az a kedvencem, másrészt pedig mert azt hiszem, azt nem lehet megunni :) Te melyik mellett köteleznéd el magad?

Ha olvastátok a sorozat első részét, már tisztában vagytok azzal, hogy mi a különbség az espresso-típusú kávék között. Most a többi kávéfajtával kapcsolatban is eloszlatom a tévhiteket, és kiderül, hogyan mixelik a kávét Európában.

A cappuccino alatt Magyarországon egyféle elkészítésű kávét értünk: azonos, 1/3 rész espresso, meleg tej és tejhab hármasát. Egy olasz kávézóban valószínűleg visszakérdeznének, hogy cappuccino chiaro vagy scuro legyen, ezért nem árt felkészülni. A chiaro az eredetihez képest több, ¼ rész tejjel és ¼ rész tejhabbal készül, a scuro pedig kevesebb tejjel. 

Egy laza café au lait mindig felfrissít

Érdemes tisztázni azt is, hogy a latte és a café au lait nem egymás szinonimái: az olasz eredetű latte sok gőzölt tej és espresso ötvözete, a francia au lait gőzölt (esetleg melegített) tej és lazábbra főzött, nem feltétlenül espresso-alapú kávé fele-fele arányú keveréke. A kávé és a gőzölt tej együttese sok európai országban café latte néven ismert, de van, ahol saját nyelvű elnevezéssel (café con leche, Kaffemilch) szervírozzák.

A melange-ról már esett szó korábban, de nem árt egy kis ismétlés. Lehet, hogy a melange kedvelőit is zavarba hozom, ha azt mondom, hogy eredetileg nincs köze a mézes kávéhoz, hiszen csak vízzel duplájára higított espresso, felgőzölt tej és tejhab teszi ki.  A Franziskaner ennek egy osztrák változata, tejhab helyett tejszínhabbal. Amit mi melange néven kérünk, talán az osztrák Kaisermelange-hoz van a legtöbb köze, amit mézzel és konyakkal szervíroznak Bécsben.

Az ízesített kávék változatossága gyakorlatilag végtelenné tehetné a különlegességek listáját, hiszen országonként változó módon keverik a kávét más italokkal, például csokival, likőrrel. Legtöbben az olasz mochát ismerik, melynek aljára csokiszirup kerül, majd rétegekben a kávé, a tej, a tejhab és a tejszínhab. A bicerin ehhez hasonló eljárással, csak csokiszirup helyett forró kakaóval és fahéjjal készül. Ha úgy vesszük, minden szirupos ízesítésű kávé őse a mocha, de az osztrákok is nagy mesterei az édes és alkoholos kávék készítésének, más-más fantázianevekkel (Maria Theresia, Mokka Gespitzt, Mazagran, Kosakenkaffee) illetve ezeket. 

Az affogato vanília fagylalttal csábít

Nyáron nagyon népszerűek a jeges kávéitalok, de persze itt is csak a kreativitás szab határt, milyen összetevőkkel és milyen technikával készül a frissítő. Az affogato nem is annyira kávé, mert az olaszok az espressoval leöntött vaníliafagyit nevezik így. Az espresso sorbettót fagyasztott kávéból, cukorból és tejből mixelik össze.  A frappucino espressoból, cukorból és folyékony tejszínből áll, ezeket az összetevőket hűtik le. A fredocchino blenderben vagy shakerben készül, dupla ristretto, cukorszirup, hideg tej és jég kell hozzá. A shakerato, bár hasonlít az előbbi italokhoz, inkább egy koktélhoz áll közelebb. A kávé szokásos szervírozásától eltérően öblös vagy koktélpohárban szolgálják fel, illetve domináns ízt ad neki a grappa vagy a citrom. 

Egy frissítő shakerato

Ha már jeges italok: jópofa magyar vonatkozás, hogy az osztrákok ungarischer Kaffeenak, vagyis „magyar kávénak hívják” azt, amikor az édes kávét fagyival, hűtve, tejszínhabbal készítik el.

Remélem, az összeállítást olvasva ti is kedvet kaptatok eddig ismeretlen kávéfajtákat rendelni, esetleg otthon is elkészíteni valamelyik különlegességet.