Kávéklub

Szereted a kávét? Nyilván igen, ha ezt a blogot olvasod. Na és a forró csokit? Valószínűleg erre is lelkes igennel válaszolsz. Miért ne kevernéd hát össze ezt a két nagy kedvencet? Hidd el, megéri!

Az espressók egyik ízesített típusaként már mi is bemutattuk a mochát és „kistestvérét”, a mocaccinót, de ez a finomság megérdemli, hogy részletesebben is szó essen róla. Mi, magyarok általában tejjel és cukorral isszuk a kávénkat, ezért az espresso tejjel kevert változatai, a cappuccino és a café latte örök kedvenceknek számítanak. A mocha nem más, mint a café latte még édesebb, kakaóporral vagy csokisziruppal feljavított változata, így elméletileg ez a kevésbé ismert ital lehetne a magyarok igazi kedvence. Vagy a mocaccino, amely a cappuccino egyik válfaja, itt 1/3 espresso, 1/3 tej és 1/3 tejhab keverékhez adnak kb. 1 evőkanál csokiszirupot.

Az espressót a nevéhez illően gyorsan, a lefőzést követően azonnal, pár másodperc alatt illik meginni. Sokunknak beugranak az olaszországi nyaralások reggeli élményei, amint egy olasz bárban ülve majszolgatjuk a croissant-t, amely az igazat megvallva a fél fogunkra sem elég, közben pedig figyeljük a munkába igyekvő helyiek nyüzsgését. Ők nem ülnek asztalhoz, a bárpultnál felhajtják az espressójukat, majd 1-2 perc múlva már hűlt helyük. Reggelenként a cappuccino sem érdemel több időt, délután pedig már nem is illik kirendelni.

Ezzel szemben a többi tejes kávékülönlegesség, így a mocha köré másmilyen kultúra formálódott. A tej és esetünkben a csokoládé afféle desszertjelleggel ruházza fel a kávénkat, az adagok általában bőségesebbek, nagyobb és elegánsabb pohárban szolgálják fel őket, ennek megfelelően szívesebben kortyolgatjuk őket asztalnál ülve és több időt szánunk rájuk. Vacsora után is kiválóak! Nem beszélve arról, hogy nagyszerűen kísérhetők édes keksszel vagy süteménnyel.

Egy mecset Mochában

A Mocha egyébként nem csak a csokis kávéital, hanem egy híres kávéfaj neve is, amely egy Vörös-tenger partján fekvő jemeni városkáról, Mocháról kapta a nevét. A kikötő már a 15. századtól kezdve híres a kávékereskedelemről, itt terem ugyanis a különleges, csokis aromájú Arabica kávé, a Mocha. Már a kávébab megjelenése sem mondható szokványosnak: nagyon kicsi, kemény, szabálytalan alakú, olíva zöld vagy halványsárga színű. Ez tehát nem azonos a mi espresso-variációnkkal, bár bele sem merek gondolni, milyen fergeteges lenne egy Mochából készített Mocha! :)

Az espressóból, tejből, csokoládé hozzáadásával készült mochának természetesen több fajtája ismert. A helyes arányokról is megoszlanak a vélemények; a café lattét sokan szeretjük, egy kis kávé sok tejjel, majd pedig ebbe kerül a csoki. A hagyományos mennyiség a mocha esetében kb. 2/5 espresso, 2/5 csoki és 1/5 forró tej. Van, aki abszolút a csokira helyezi a hangsúlyt és gyakorlatilag kávés forró csokiként készíti el – valljuk be, ez azért nem igazán nevezhető mochának. A klasszikus fekete étcsokoládé vagy tejcsokoládé helyett készíthetjük fehér csokiból is, így kapunk fehér caffé mochát, de akár keverhetjük is a színeket, így máris a gusztusos zebra mocha gőzölög előttünk.

A mochát általában tejhab koronázza, azonban előfordul, hogy tejszínhabbal szolgálják fel, mintha egy forró csoki lenne. A habréteget kakaópor vagy őrölt fahéj díszíti, de előfordul, hogy mályvacukor is rákerül egyrészt díszítőelemként, másrészt ízfokozóként. Mehet bele chili vagy vanília is, a karácsony közeledtével a fantáziánk még magasabbra szárnyalhat. Az én abszolút kedvencem az úgynevezett café Borgia, amely egy kis narancshéjat csempész a mochába, majd erre is tejszínhab és fahéj kerül. Az espresso, a csoki, a hab, a fahéj és a narancs ízének kvintettjéből egy olyan ízbomba születik, amely szinte megszólal!

Te is csokimániás vagy? Olvass tovább!

Kávé és csoki – csábítás a négyzeten

Kávés desszertek karácsonyra is

Tudd meg, milyen tejből készül a legjobb tejhab!

Ha olvastátok a sorozat első részét, már tisztában vagytok azzal, hogy mi a különbség az espresso-típusú kávék között. Most a többi kávéfajtával kapcsolatban is eloszlatom a tévhiteket, és kiderül, hogyan mixelik a kávét Európában.

A cappuccino alatt Magyarországon egyféle elkészítésű kávét értünk: azonos, 1/3 rész espresso, meleg tej és tejhab hármasát. Egy olasz kávézóban valószínűleg visszakérdeznének, hogy cappuccino chiaro vagy scuro legyen, ezért nem árt felkészülni. A chiaro az eredetihez képest több, ¼ rész tejjel és ¼ rész tejhabbal készül, a scuro pedig kevesebb tejjel. 

Egy laza café au lait mindig felfrissít

Érdemes tisztázni azt is, hogy a latte és a café au lait nem egymás szinonimái: az olasz eredetű latte sok gőzölt tej és espresso ötvözete, a francia au lait gőzölt (esetleg melegített) tej és lazábbra főzött, nem feltétlenül espresso-alapú kávé fele-fele arányú keveréke. A kávé és a gőzölt tej együttese sok európai országban café latte néven ismert, de van, ahol saját nyelvű elnevezéssel (café con leche, Kaffemilch) szervírozzák.

A melange-ról már esett szó korábban, de nem árt egy kis ismétlés. Lehet, hogy a melange kedvelőit is zavarba hozom, ha azt mondom, hogy eredetileg nincs köze a mézes kávéhoz, hiszen csak vízzel duplájára higított espresso, felgőzölt tej és tejhab teszi ki.  A Franziskaner ennek egy osztrák változata, tejhab helyett tejszínhabbal. Amit mi melange néven kérünk, talán az osztrák Kaisermelange-hoz van a legtöbb köze, amit mézzel és konyakkal szervíroznak Bécsben.

Az ízesített kávék változatossága gyakorlatilag végtelenné tehetné a különlegességek listáját, hiszen országonként változó módon keverik a kávét más italokkal, például csokival, likőrrel. Legtöbben az olasz mochát ismerik, melynek aljára csokiszirup kerül, majd rétegekben a kávé, a tej, a tejhab és a tejszínhab. A bicerin ehhez hasonló eljárással, csak csokiszirup helyett forró kakaóval és fahéjjal készül. Ha úgy vesszük, minden szirupos ízesítésű kávé őse a mocha, de az osztrákok is nagy mesterei az édes és alkoholos kávék készítésének, más-más fantázianevekkel (Maria Theresia, Mokka Gespitzt, Mazagran, Kosakenkaffee) illetve ezeket. 

Az affogato vanília fagylalttal csábít

Nyáron nagyon népszerűek a jeges kávéitalok, de persze itt is csak a kreativitás szab határt, milyen összetevőkkel és milyen technikával készül a frissítő. Az affogato nem is annyira kávé, mert az olaszok az espressoval leöntött vaníliafagyit nevezik így. Az espresso sorbettót fagyasztott kávéból, cukorból és tejből mixelik össze.  A frappucino espressoból, cukorból és folyékony tejszínből áll, ezeket az összetevőket hűtik le. A fredocchino blenderben vagy shakerben készül, dupla ristretto, cukorszirup, hideg tej és jég kell hozzá. A shakerato, bár hasonlít az előbbi italokhoz, inkább egy koktélhoz áll közelebb. A kávé szokásos szervírozásától eltérően öblös vagy koktélpohárban szolgálják fel, illetve domináns ízt ad neki a grappa vagy a citrom. 

Egy frissítő shakerato

Ha már jeges italok: jópofa magyar vonatkozás, hogy az osztrákok ungarischer Kaffeenak, vagyis „magyar kávénak hívják” azt, amikor az édes kávét fagyival, hűtve, tejszínhabbal készítik el.

Remélem, az összeállítást olvasva ti is kedvet kaptatok eddig ismeretlen kávéfajtákat rendelni, esetleg otthon is elkészíteni valamelyik különlegességet.