Kávéklub

A kávéra sokáig káros szenvedélyként tekintettünk, de mára bizonyítottak a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeknek köszönhetően mértékletesen fogyasztva pozitív hatással lehet a szervezetünkre. A kávéra ezért akár étrendkiegészítőként is érdemes gondolnunk, de nem mindegy, hogy milyen fajtát és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Más élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat: például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Legkedvezőbb élettani hatásait azonban főleg a benne található nagy mennyiségű antioxidánsoknak köszönheti. Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az azonos mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra nagy szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket az öregedésért felelős szabadgyökökkel szembeni küzdelemben.

Néhány friss tanulmány arra is rámutatott, hogy a kávéfogyasztás akár egyes rákfajták kialakulása ellen is védelmet nyújthat. A kávéban található klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és gátolja a 2. típusú diabétesz kialakulását is. Azt is egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. A koffeinmentes kávé fogyasztóinak jó hír, hogy ez a sok pozitív hatás valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotóelemekhez köthető.

A kávé a fogyókúrázóknak is segíthet, mert serkenti a szervezet anyagcseréjét, illetve az elraktározott zsír felszabadítását, miközben kalóriatartalma elenyésző, ezért üresen vagy édesítőszerrel fogyasztva nem jelent pluszkalóriákat. Ha diétáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a fogyasztó csodaszerként is emlegetett zöld kávét. A zöld kávé olyan kávébab, ami nincs megpörkölve, és nevét a színéről kapta. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mivel klorogénsav tartalma magasabb, mint a hagyományos kávéké, ami kifejezetten előnyös a fogyókúrázók számára, mert gátolja a cukor felszívódását, pozitívan hat az éhségérzetre és fokozza a zsírbontást.

A zöld kávétól a feketéig

Mint minden étrendkiegészítő esetében, a kávénál sem mindegy, hogy mennyit és milyen fajtát, minőségűt fogyasztunk. Általában három csésze kávéban szokták meghatározni az ajánlott napi mennyiséget, amit a koffein miatt nem ajánlott túllépni. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy élettani szempontból a koffein a kávé egyik leghasznosabb összetevője, de a koffeinmentes kávét is fogyaszthatjuk étrendkiegészítőként, hiszen ez a változat is tartalmaz értékes összetevőket. Ha jó minőségű alapanyagokból készült kávét választunk, akkor mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes, hosszú kávé vagy espresso, az ajánlott mennyiség nem hogy nem árt, de akár pozitív hatással is lehet szervezetünkre.

Azért azt se felejtsük el, hogy a betegségek elkerülésében a mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is fontos szerepe van, így semmiképp se hagyatkozunk kizárólag étrendkiegészítőkre. Önmagában a kávé sem csodaszer, viszont egyáltalán nem mumus, és könnyen beilleszthető az egészséges életmódba. Te napi hány csészére esküszöl? Írd meg kommentben vagy szavazz! :)

A kávé egészségtelen, túl sok kávét iszol és a többi – gyakran hallunk ilyesmit, de vajon tényleg így van? Tudományos tény: a kávé tényleg lehet egészséges, minden attól függ, mikor, milyet és mennyit iszunk belőle.

A múltkor láttam a Tűsarokban, hogy egy belgyógyász nyilatkozott a kávé élettani hatásairól meg arról, hogy egészséges-e a kávéfogyasztás (ha valaki esetleg kíváncsi rá, ez a rész volt). Erről jutott eszembe, hogy nem lehet eleget foglalkozni ezzel a témával, pedig azt hiszem, fontos hangsúlyozni, hogy a kávé nem feltétlen rossz és káros, ahogy azt sokan elsőre gondolnánk.

Aki ivott már túl sok kávét, az bizonyára nehezen felejti el, mennyire rossz érzés, amikor az embernek dobog a szíve, izgatott, ideges és hajnal háromkor még mindig éberen forgolódik az ágyban. Ez azért van, mert a kávé fokozza a szívritmust, a koffein hatására összeszűkülnek az erek, amik megemelik a vérnyomást és fokozza a gyomorsav termelését is. Kis mértékben épp ezért isszuk, nagymértékben viszont ugyanezek okozzák a kellemetlenségeket. Ritkán halljuk, de nem tanácsos éhgyomorra kávét inni éppen az emésztést fokozó hatása miatt, különösen annak nem, akinek egyébként is problémája van ezzel. A szakember tanácsa szerint étkezés után, tejjel vagy tejszínnel hígítva ők is ihatnak azért kávét, de másoknak sem ajánlja, hogy üres gyomorra lehúzzanak egy feketét.

A kávé vízhajtó hatása segíti a fogyókúrát, persze a folyadékot pótolni kell, de ha elegendő vizet iszunk hozzá, akkor ez nem okozhat problémát. Napi négy kávéban szokták maximálni az ajánlott elfogyasztott mennyiséget. Az sem mindegy azonban, milyen kávét fogyasztunk, hiszen a robusta fajták akár háromszor annyi koffeint is tartalmazhatnak, mint az arabicák.

A kávé antioxidáns és rákmegelőző hatását se felejtsük el. Az antioxidánsok segítenek a szervezetben képződő szabad gyökök ellen, ezek felelősek az öregedésért. Nem is olyan rég írtam a kávéról készült legfrissebb tanulmányokról, ebben a posztban olvashattok például egy kínai tanulmányról, amely feltárta a kávé preventív hatásait is.

A lényeg, hogy ha odafigyelünk a mennyiségre és a minőségre, akkor a kávé alapvetően pozitív élettani hatásokkal bír. Például bizonyított, hogy jobb kedvünk lesz tőle, segít a koncentrációban, ahogy azt már fentebb megtárgyaltuk segíti az emésztést, növeli az aktivitást és segít ellazítani az izmokat, így akár sportoláskor is segítségünkre lehet. De vajon a tavaszi lustaságot is le lehet győzni vele? ;)

A kávé persze nem csak egészséges, de szépségápolási szempontból sem utolsó. Az őrölt kávéból tökéletes peelinget lehet készíteni, ami amellett, hogy eltávolítja az elhalt hámsejteket, serkenti a vérkeringést, segít visszanyerni a bőr feszességét, ami, tekintve, hogy közeledik a tavasz, nem egy utolsó dolog, ugye? És azt tudtátok, hogy a hajunk is csodásan csillogó lehet tőle? A kávé koffeintartalma és ásványi anyag tartalma ugyanis ápolja a hajat, csökkenti a hajhullást, és eltávolítja a fejbőrről a felesleges zsírt, ha a hajpakolásba keveritek. 

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a különböző netes, kávézással foglalkozó cikkek következtetésein. Csak, hogy egy számot mondjak: a kávé és a rák összefüggéseiről az elmúlt 40 évben kb. 500 tanulmány született, a szívre gyakorolt hatásáról úgy 2000.

Ha kávézásról van szó, továbbra is két, élesen szembenálló tábort ismerek. Az egyik, aki hozzám hasonlóan rajongó, a másik viszont méregnek tartja, de legalábbis hosszú listát írt össze arról, miért ártalmas a kávé, és miért kell teljesen kiiktatni az étrendből. A kávé egészségvédő hatásairól már írtam korábban, ezt a bejegyzést azoknak szánom, akik a hosszú távú és összehasonlító kutatások eredményeit hiányolják - anélkül, hogy rá akarnám beszélni őket a rendszeres kávéfogyasztásra, hiszen, mint minden élelmiszer esetében, itt is léteznek olyan ellenjavallatok, melyeket érdemes megfontolni. 

A kávé jótékony hatásait, vagyis az agyműködés és az anyagcsere serkentését, az izmokra gyakorolt lazító hatását jól ismerjük a hétköznapokból, és főleg ezek miatt fogyasztjuk - amellett persze, hogy finomságnak sem utolsó.

A legátfogóbb kutatás néhány éve jelent meg. Pár kitartó holland kutató ugyanis 13 éven keresztül, 40 ezer ember bevonásával vizsgálta, milyen hatással van a szervezetre a folyamatos koffeinbevitel. A tanulmányból kiderül, hogy a rendszeresen kávézóknál (napi 2-4 csésze kávéval) harmadára csökkent a szív- és érrendszeri problémák kockázata, de azoknál sem volt nagyobb a szívbetegségek előfordulása, akik ennél nagyobb mennyiséget fogyasztottak naponta.

2011-ben egy kínai kutatócsoport igyekezett a kávé és a vérnyomás összefüggéseit vizsgáló összes korábbi tanulmányt összegezni és súlyozni. Nem sokat, összesen hetet találtak alkalmasnak az összevetésre, de ezekből kiderült, hogy aki rendszertelenül, kevés kávét iszik, annak nagyobb valószínűséggel emelkedik meg a vérnyomása, mint aki rendszeresen és viszonylag sokat (legalább 3 csészényit) fogyaszt, ők ugyanis hozzászoknak a koffeinhez. Fontos tudni, hogy vannak, akik egyénileg érzékenyebbek a koffeinre, nekik egy ilyen eredmény hallatán sem ajánlom a kávéadagjuk hirtelen emelését :)

És amúgy sem árt az óvatosság, mert más koffeintartalmú italok esetében ezt a szívvédő hatást nem bizonyították.

Ha azon gondolkodtok, melyik kávékészítési mód a legártalmatlanabb: a szűrt (filteres) vagy instant kávék mértékkel való fogyasztása egészségvédő, ahogy kis mennyiségben a presszókávé is.

Ami a kétségtelenül jótékony hatást illeti: a kávébabban rejlő anyagok bizonyítottan rákellenes hatásúak, hiszen rendkívül magas az antioxidáns tartalmuk. Érdekességként pár méregmegkötő anyag, amit a kávéban találhatunk: cafestol, kahweol, polifenol, kávésav, klorogén. Az antioxidánsok nem csak az igazán agresszív betegségekkel szemben védenek, hanem a napi szintű sejtmegújulásban is segítenek, és védik az ereket a gyulladástól, vagyis a keringési betegségektől is.

Ami igazán érdekes, hogy a már említett kínai kutatás szerint a kávézás akár 46 százalékkal csökkentheti a rák kockázatát - eddig 12 ráktípus, köztük a leukémia és a mellrák esetében is bizonyították a hatást. Arra viszont mindegyik kutatás felhívja a figyelmet, hogy a helyes, mozgásban gazdag életmódnak nagyobb szerepe van a betegségek elkerülésében, mint önmagában a kávézásnak. Szóval, a kávé nem mumus, sőt: könnyen beilleszthető az egészséges táplálkozásba.