Kávéklub

Az életben vannak olyan, ma már természetes és magától értetődő dolgok, amelyekről nehéz elképzelni, hogy régen nem léteztek. Ilyen a kávé is. Bár néhány lelkes kecskének és figyelmes pásztoruknak hála a kávét, illetve jótékony hatásait már jóval időszámításunk előtt ismerték, Európa még több mint ezer évet várt az éltető erőre. Hazánk történelmének jelentős részére is bizony a „kávé nélküliség” időszaka borított fátylat. Aztán jöttek a törökök…

Az a bizonyos fekete leves

A kávé a térség többi államához hasonlóan a törökökkel érkezett meg hozzánk a 17. században. Ekkor még kevésbé értékeltük a fura fekete italban rejlő lehetőségeket, mivel túlságosan lefoglalt minket a tragikus tény, hogy megszállták az országot. Érthető, hogy az első magyar kávéemlékek egyike ma már határozottan negatív emlékeket ébreszt. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly csapdára gyanakodott, ám elfogadta a meghívást, az ebéd után azonban gyorsan távozni akart, mire az egyik aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!" Miután a vendég megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.

Kávéházi kultúra Magyarországon

A törökök nem csak kávét hoztak magukkal, hanem kávéházi kultúrájukat is, távozásukkal azonban a kávéházak is eltűntek. Másodszor már a Balkánról, valamint az itáliai és német területekről szivárgott be a kávéházi kultúra a 18. század elején. Ne egy homogén tradíciót képzeljünk el: a szerb kávéházakban dohányzás, az itáliai mintájú kávéházakban kártya- és szerencsejáték, a német kávézókban társalgás és olvasás kísérte a kávézást.

A kávés szekció kezdetben az éttermek mellett kapott helyett, később egy L-alakú helyiségben, az étteremmel együtt működött. A 19. század végére Pest már világszínvonalú kávéházakkal büszkélkedhetett: drága szőnyegek, igényes kárpitosmunkák, bársony, selyem, márvány, ébenfa bútorok, tükörfalak, aranyozások, egzotikus növények szemet gyönyörködtető, igényes kavalkádja csábította a vendégeket. Szinte minden nagyobb térnek és utcának volt legalább egy kávézója, melyekben a kofáktól kezdve a bárokig a legkülönfélébb látogatók fordultak meg. A különböző napszakokban más-más vendégkör váltotta egymást: hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, családok, művészek; ez ihlette Kosztolányi Dezső tréfás „órarendjét” is.

A korabeli kávéházakban fekete kávét, tejeskávét (később tejszínnel és habbal), teát, kakaót szolgáltak fel, de lehetett kérni sört, bort, likőröket és egyszerűbb ételeket is. A pesti kávéházak vetélkedtek abban, hogy melyiküknél a legnagyobb és legváltozatosabb az újságkínálat. A „világ legszebb kávéházaként” is ismert New York kávéház például 400 újsággal, köztük külföldi napilapokkal büszkélkedett. Egyes kávézókban sakkegyletek is működtek, de lehetett biliárdozni és kártyázni is, ezenkívül megtalálhatók voltak a zenés kávéházak is.

És persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül a művészeket sem: a 18. századi Magyarország költői, írói szalonokban találkoztak egymással és mecénásaikkal. A 19. században egyfajta polgárosodás ment végbe az irodalmi életben; a kiadók és a nyomdák a fővárosban működtek, így az írók is nagyobb számban költöztek fel vidékről Pestre. Nagy részük az írásból volt kénytelen megélni, ez pedig nem mindig biztosított magas életszínvonalat. A szűkös, drágán fűthető pesti lakások helyett általában inkább a tágas, meleg kávéházakban töltötték az időt: írtak, újságot olvastak, beszélgettek, politizáltak, forradalmi eszméket szövögettek. De ez már egy másik történet.

Ha érdekel a pesti kávéházi kultúra, ezt is elolvashatod!:

A New York Kávéház legendás aranykora

A két ünnep között többen utaznak külföldre, legyen szó ajándékba kapott vagy adott útról. Az olcsó repülőjegyeknek hála akár saját magunkat is meglephetjük egy pár napos kiruccanással. Ideális úticélként kínálja magát Párizs, ahol az adventi díszbe öltözött belvároson kívül egy nagyszerű kávéház is csalogat bennünket.

A Café Procope-ot titulálja a bejárata melletti márványtábla a világ legrégebbi kávéházának. Ez ugyan kőbe van vésve, de azért nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot, mivel Isztambulban már az 1550-es években voltak kávéházak. Az mindenesetre biztos, hogy híresnek híres: Az évek során ugyanis olyan neves személyiségek is megfordultak itt, mint La Fontaine, Balzac, Robespierre, Rousseau, Benjamin Franklin, Danton, Marat, Victor Hugo, Verlaine, Gambetta, Anatole France, sőt Bonaparte Napoleon is.

Franciaországba is Törökországon keresztül került a kávé

A franciák Marseilles-en keresztül ismerték meg a kávét, ugyanis az első kávészállítmány az 1600-as évek közepén érkezett a dél-franciaországi kikötőbe.

Így írja Nagy Méltóságú Sárvári-Felső-Vidéki Gróf Széchenyi István Úrnak Ő nagyságának, mély tisztelete zálogául a szerző, F. Almási Balogh Pál a kávé, tea és csokoládé történetéről szóló könyvében, majd folytatja azzal, ahogy Párizsban is megjelenik az ital néhány évvel később a török nagykövet ajándékaként:  

A kávéital még „közönségesebbé” vagyis népszerűbbé tételéhez nagyban hozzájárult az első párizsi kávéház, az 1686-ban megnyílt Café Procope, mely a Saint-Germain- des-Prés negyedben található és a mai napig Párizs legrégebb óta működő étterme. Nevét Francesco Procopio dei Coltellitől kapta, aki Szicíliában született és Olaszországon keresztül érkezett Párizsba, ahol megismerkedett egy örmény kioszk-tulajdonossal, aki limonádét és egyéb hűsítőket árult standján a St. Germain piacon. Almási megfogalmazásában „nemsokkal ezután ezen örmények két legényei, Gregoire és Procope a Fosses St. Germain utczában költöztek a franczia komédiaház altalellenébe”.

A Mary Banks, Christine Mcfadden, Catherine Atkinson által jegyzett Nagy kávéenciklopédia szerint a kávézó berendezéséhez egy fürdő egyedi bútorait vették meg, például kristálycsillárokat, fali tükröket, márvány asztalokat, amelyek a mai modern európai kávéházak jellegzetes berendezéseivé váltak. Az intézmény kezdetben limonádéivónak nevezte magát, s a pompásan díszített, kifinomult ízlésről árulkodó hely volt, ahol egyes források szerint örmény uniformisban szolgálták fel a hűsítőket. A találkahely csak azt követően kezdte magát caféként emlegetni, hogy a vendégek már több kávét fogyasztottak, mint más italokat. A Procope-féle kávézó hamarosan irodalmi szalonná alakult, ugyanis a szemben lévő Comédie-Française színház miatt szívesen keresték fel a legnagyszerűbb költők, drámaírók, színészek és muzsikusok.

A Café Procope-ban balról jobbra Condorcet, La Harpe, Voltaire (felemelt karral) és Diderot.

Kapcsolódó cikkek:

Egy kávé a divat fővárosában

Milyen a jó kávé? A határvonal jó és átlagos között bizony sokszor elmosódik, az ízlések nagyon eltérőek. Mi is többször emlegettünk gourmet és prémium kávékat, azonban egyre több és több kávé kapja meg ezeket a manapság már leginkább marketing célokat szolgáló jelzőket. A specialty kávé ellenben behatárolható: garantált minőséget takar, minősítése hasonló a boréhoz. Csak több kézen és kontinensen megy keresztül.

A specialty kávé kifejezést Erna Knutsen használta először 1978-ban, egy franciaországi nemzetközi kávékonferencia alkalmával. A kávécseresznyétől a csészénkig hosszú út vezet, és a kávénk megannyi szorgos kézen, vállalkozáson, országon keresztül érkezik, ezért kiemelten fontos az előállítási folyamat felügyelete. Az Amerikai Specialty Kávé Szövetség (SCAA) hangsúlyozza, hogy a legkiválóbb kávébabból a legkiválóbb módon előállított legkiválóbb őrlemény sem nevezhető specialty kávénak addig a pontig, amíg a csészénkbe nem kerül. A hosszú folyamat bármelyik szakaszán, akár a kávé lefőzésekor bekövetkezett hiba is végzetes lehet.

Hogyan lehet egy kávé specialty?

A specialty, vagyis különleges kávék alapfeltétele, hogy milyen fajtájú kávét ültetünk, hogyan neveljük egészséges növénnyé, azonban az is lényeges, hogy a fajtának megfelelő magasságot, a lehető legideálisabb mikroklímát és talajösszetételt is eltaláljuk. Az egyedi aroma és ízvilág ugyanis tükrözi a talaj jellemzőit.

Ha mindez stimmel? Nos, árgus szemekkel pásztázhatjuk az ültetvényünkön érlelődő kávébabokat, igyekezve eltalálni az ideális szüret azon rövid időszakát, amikor a bab eléri érettsége csúcspontját, azonban még nem lesz túlérett. Ez bizony egy fontos momentum! Sajnos a kézi szüret nagyon idő-, munkaerő és ezért pénzigényes, de a csak érett kávészemekből készült őrlemény igazán minőségi kávét eredményezhet. Nem véletlenül használok feltételes módot, hiszen még nem vagyunk túl a nehezén.

A specialty kávé esetében a cserjétől a feldolgozó üzembe való szállítás a lehető legrövidebb idő alatt kell, hogy végbemenjen, különben a termés veszít tulajdonságaiból. A feldolgozás többféleképpen is történhet, a lényeg, hogy a kezdeti szakaszban a babok ne sérüljenek. Ez után kezdődhet a szárítás, méghozzá megannyi buktatóval: száríthatjuk túl gyorsan vagy túl lassan, egyenetlenül és még sorolhatnánk. Ezt követően dől el, hogy milyen besorolású, milyen osztályú kávét fogunk exportálni.

Minden egyes országnak megvan a saját osztályzási rendszere, emellett pedig a specialty kávék alaptulajdonsága, hogy sokkal szigorúbb feltétek alapján válogatják, nem kerülhetnek bele hibás szemek. Az SCAA zöldkávé minősítési rendszere a babokon előfordulható hibák alapján értékeli a kávékat: léteznek elsődleges és másodlagos hibák, a kisebb repedésekből például 5 db tesz ki egy hibapontot, míg a teljesen fekete kávébabból már 1 db is önálló hibapontnak minősül. A kávékat kisebb adagonként, 100 vagy 300 grammonként vizsgálják át. A specialty kávénál 300 grammban maximum 5 teljes hibapont engedhető meg, a prémium kávénál maximum 8.

A tárolási és csomagolási feltételeken ismét elcsúszhatunk, például a kávénak ideális hőmérsékletet kell biztosítani és óvni kell a párától. Ha a zöld kávénk túlélte a kezdeti nehézségeket és a szállítást is, a pörkölés következik, amely szintén elkaszálhatja a specialtynak indult kávénk pályafutását. A pörkölésnek alkalmazkodnia kell a kávé típusához és az előcsalogatni kívánt aromákhoz: e szerint határozzák meg a pörkölés intenzitását és időtartamát is. Ezután ismét a csomagolásé a főszerep, itt remélhetőleg már nem botlunk meg.

Még mindig nem lélegezhetünk fel, hiszen hátra van az őrlés, ezt követően pedig a kávéőrleményt érdemes minél hamarabb elfogyasztani. Az őrlés során ugyanis finom aromás vegyületek szabadulnak fel, a kávét pedig már nagyobb felületen éri oxigén. A specialty kávé ezért életének jelentős részét egész babként tölti, az őrlés csak kevéssel a fogyasztás előtt megy végbe. A pörkölés sem „futószalagon”, hanem többnyire kis pörkölőkben, hagyományos módszerekkel történik. Az őrlemény szemcsenagysága a lefőzés módszere szempontjából fontos, hiszen a finomabb őrleményt egy gombnyomással elronthatjuk, ha egy durvább őrleményre szabott főzési módszert alkalmazunk. Fontos az egyéb alapanyagok (pl. víz) minősége, a főzési hőmérséklet és természetesen az, hogy milyen módszerrel milyen típusú kávét főzünk. Az SSCA külön szabványokat állított fel például a csepegtetős kávé készítésénél használható víz mennyiségére, a főzés és a csepegtetés idejére és hőmérsékletére vonatkozóan.

Azt hiszem, már érthető, mi a specialty kávé: minőség, maximalizmus, együttműködés, aprólékosság és precizitás az első lépéstől az utolsóig. Az erre hivatott szervezetek előre meghatározott szabványok szerint vizsgálják a specialty-aspiráns kávékat, és csak az lehet a befutó, aki átmegy a komoly formai kiértékelésen és a kóstolón: a maximális 100 pontból legalább 80-at kell elérnie a kávénak ahhoz, hogy kiérdemelje a specialty elnevezést.

A zöld kávé, a pörkölt kávé és a lefőzött kávé minőségén kívül van azonban még egy kritérium: az élet minősége, amelyet a kávé jelent mindazok számára, akik a termelésében, feldolgozásában vagy fogyasztásában részt vesznek, így a fair trade is fontos szerephez jut.

A specialty nagyhatalmak között Kolumbia, Etiópia, Kenya és Panama találhatóak az élmezőnyben, Brazília nincs a top 3 között. A specialty kávé iránti kereslet leginkább az USÁban nőtt, gyakran a birtokról egyenesen házhoz szállítják a specialty kávét. A specialty a kávéipar leggyorsabban növekvő részét jelenti; csak az Egyesült Államokban az elmúlt 25 év során 1-ről 20%ra emelkedett a piaci részesedése. A különleges kávék promóciója céljából mind a kávétermesztő, mind a kávéfogyasztó országokban kereskedelmi szövetségek alakultak. Manapság a zöldkávé mintegy 12%-a felel meg a specialty követelményrendszernek, áruk pedig másfélszerese de akár duplája a normál kávéénak, tehát nem nevezhető irreálisnak. A specialty kávékultúra Európában is folyamatosan terjed, hazánkban is megtaláljuk már egyes kávézók (pl. A Kávé Háza Szekszárdon, amelyet a Speciális Kávék Európai Szövetsége által minősített szakmai stáb irányít, vagy a Mantra Specialty Coffee Minibar) és webshopok kínálatában.

Íme néhány különleges kávé:

A jamaikai kávé supermanje

Díjnyertes brazil kávékincs

Melyik az a kávé, ami kicsi, de erős?

Sokunk számára elképzelhetetlen a nap kávé nélkül, ugye? Mit szólnánk hozzá, ha a feketénket megbolondítanánk kedvenc likőrünkkel? Felfrissít, feldob, energetizál; mindezt egy különleges kávékoktéltól kapjuk, melyben a feketekávé ereje és aromája az alkohol személyében egy különleges útitársra talál és egy igazán ütős párost alkot vele. Apropó, utazás: ha részt vettünk az „alkoholos kávékoktélos utazásban”, ne felejtsük, hogy nem ülhetünk a volán mögé!

A klasszikus

Kávé és alkohol? Ír kávé, vágjuk rá azonnal. Bizony, ez az ír whiskey-vel, karamellizált barnacukorral és tejszínnel vegyített stílusos klasszikus kikerülhetetlen, ha kávékoktélokról beszélünk. A designos mini korsóra emlékeztető, hőálló üvegpohárban kínált „habzó” ital megjelenése és zamata is a híres ír Guiness-t juttathatja eszünkbe. Vegyíteni a kellemest a hasznossal: az ír kávé története erről tesz tanúbizonyságot. A whiskey-s kávét állítólag először egy veszteglő repülőgép utasainak szolgálták fel, hogy átmelegítsék és megnyugtassák őket. A recept ezek szerint nagyon jól bevált! … És még valami fontos apróság: tudtátok, hogy a whiskey-t „e”-vel írják az írek és „e” nélkül a skótok?

Mivel „javítsuk fel” a kávénkat?

Nyilván az igazán jó kávét nem kell feljavítani, hanem inkább még különlegesebbé, alkalmibbá lehet tenni, de mégis „feljavított” kávénak, azaz Caffe correttónak nevezik az alkoholos kávékat. Minden országnak megvan a kedvenc alkoholos itala, így az alkohol tartalmú kávék is legalább olyan sokfélék, mint ahány féle párlat létezik. Az olaszok leggyakrabban egy kis brandy-t, grappát, whiskey-t, rumot (párizsi kávé), konyakot (cobbler kávé), amarettót, a likőrök közül leginkább a csillagánizs alapúakat (sambuca, mistrà) keverik a kávéba, de találhatunk olyan különleges alkoholokat is a terítéken, mint a Maraschino, egy dalmáciai cseresznyelikőr. Térjünk ki egy igazi ínyenc torinói likőrre is, a Bicerinre, amelyet a híres mogyorós csokoládé, a Gianduja ihletett. A bicerines kávét a helyi kávéházakban citrommal kínálják. A kávét szervírozhatják az alkohollal összekeverve, de sok helyen a kávét és az alkoholt külön szolgálják fel, így mi csepegtethetjük a kívánt mennyiségű likőrt az italunkba.

A grappával „dúsított” caffe correttóhoz általában eltérő szőlőfajtákból készült grappát adnak, hogy ízük jobban érvényesüljön a kávé erős aromája mellett. Nem csak a törkölypárlatot, hanem különböző típusú alkoholok keverékét is használják az espresso kiegészítőjeként: egy adriai-tengerparti városkában, Fanòban például rumot, brandyt és csillagánizs likőrt adnak a kávéhoz és ezt cukorral, valamint citrom-és narancshéjjal ízesítik. Az izgalmas italt Morettának keresztelték. 

Kávékoktélok Európából

A franciáknál a normandiai café arrosé vagy café calva elnevezés az almaléből készült Calvados párlat és a feketekávé együttesét takarja. A spanyoloknak is megvan a saját variációjuk: a kedvelt carajillót a legenda szerint a spanyol hódítók Kubában keverték ki először, amikor kávéjukba rumot öntöttek. A leghíresebb likőrös (orujo hozzáadásával készült) kávékat Galiciában kóstolhatjuk meg. A rumon kívül whisky-vel, brandy-vel és ánizslikőrrel is készítenek feljavított kávét, gyakran cukorral, citrommal és fahéjjal is ízesítik. Görögországban pedig az ouzós kávé számít igazi kuriózumnak.

Hagyjuk egy kicsit magunk mögött a mediterrán országokat és tartsunk északnak: Németországban is találunk ugyanis ismert alkoholos kávékat, elég a Rüdesheimer Kaffeéra gondolnunk, amely feketekávéból, Asbach Uralt brandy-ből, cukorból, vaníliacukorral kevert tejszínből készül, Nagy-Britanniában pedig előszeretettel csepegtetnek gint a feketébe. Nézzünk utána a skandináv országok szokásainak is; elvégre mégiscsak ők a világ legnagyobb kávéfogyasztói, és köztudott, hogy az alkoholt sem vetik meg. A híres vodka, ugyebár... Igen, a moonshine mellett a vodka a kávé fő kísérője a Karsk nevű skandináv kávékoktélban, bár a vodkás verziót sokak szerint inkább orosz kávénak illik nevezni. Az akvavit nevű, fűszeres szeszes ital szintén gyakran köt ki kávéban.

Folytassuk a vodkával, amelyet nem csak a skandinávok locsolnak a kávéjukba. A feketekávé, a tej és a kakaópor mellett a vanília ízesítésű vodka az Espresso Martini fő alapanyaga. Egy másik ismert koktél az úgynevezett diplomatakávé, amely elkészítéséhez tojáslikőrt keverünk az espressóba, majd tejszínhabbal, kakaóval, fahéjjal díszítjük. És még sokáig folytathatnám a különféle vidékek jobbnál jobb koktéljaival, de inkább kimegyek a konyhába és készítek egy café arrosét. Javaslom, Ti is próbáljátok ki valamelyiket ezek közül!

 Ha nem tudsz választani, itt is találsz még egy pár receptet:

A kávé és az alkohol jó barátok

Alkoholos kávéreceptek télire

A téli időszakban mindig népszerűek az alkoholos kávék, otthon vagy egy hangulatos kávézóban egyaránt hívogató lehet egy illatos, forró csésze mellett beszélgetni. Nem véletlenül sokunknak először a klasszikus ír kávé ugrik be, ha alkoholos kávéról van szó: itt már írtam róla korábban, most viszont pár különlegesebb receptet mutatok be.

Gingerbread Irish Coffee

1 espresso
4 cl whisky vagy Baileys
1 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék
tejszínhab

Az ír kávé is finom, a mézeskalács is finom – miért is ne kombinálhatnánk a kettőt? A fűszerkeveréket elkeverjük a whiskeyvel vagy a Baileys-szel. Ha a whisky mellett döntünk, érdemes egy kevés nádcukrot is hozzáadni, hogy elég édes legyen, mielőtt ráfőzzük az espresso-t. Alaposan összekeverjük, a tetejére pedig tejszínhab kerül. Díszíthetjük például fahéjjal vagy reszelt csokoládéval.

Diplomatakávé

1 espresso
5 cl tojáslikőr
tejszínhab
a díszítéshez kakaó vagy fahéj

Állítólag azért nevezik így, mert a diplomaták nagyon kedvelték amiatt, hogy ártatlan kávénak álcázza a tojáslikőrrel megbolondított italt. Elkészítése nagyon egyszerű: a tojáslikőrt egy előmelegített pohárba töltjük, erre kerül az espresso, a tetejére pedig a tejszínhab, amit tetszés szerint díszíthetünk.

Espresso Martini

1 espresso
15 ml vanília ízesítésű vodka
30 ml tej
2 teáskanál kakaópor
jégkocka
a díszítéshez eper

Ez az ital talán inkább a kávés koktél kategóriába sorolható, de lágy bársonyos íze miatt szerintem mindenképp érdemes itt is megemlítenünk. Ráadásul elkészíteni is nagyon könnyű: a hozzávalókat egy shakerben alaposan összerázzuk és pohárba töltjük. A poharat díszíthetjük eperrel is, ha valami igazán különlegesre vágyunk.

Ezek a receptek akár karácsonyra is jól jöhetnek, hiszen a segítségükkel még hangulatosabbá tehetjük akár a készülődés, akár az ünnepek pillanatait. Szilveszter alkalmából pedig egy kávékoktélos bejegyzéssel készülök nektek, kifejezetten esti, likőrös kávécsodákra koncentrálva.