A 19. században nem csak Bécs, de Budapest kávéházai is messze földön híresek voltak, nem csak csodás kávéikról, de pezsgő kulturális életükről is. Gondoljunk csak bele, hány irodalmi mű, fontos politikai döntés született egy-egy asztal mellett!
A Centrál kávéház nyolc teremből, két játékszobából, egy kávékonyhából és egy ruhatárból állt, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon. A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították, ezek a ma is működő kávéházban még mindig láthatók.
A Centrál kávéház belső tere
A Centrál kávéház a századvég és a századelő jelentős szellemi központjának számított, a New York kávéház mellett a magyar irodalmi élet legjelentősebb helyszíne. Az első jelentős esemény az volt, amikor Kiss József a Váci utcai Koronából átköltöztette ide a Kerek Asztalát és a frissen alapított „A Hét” című folyóirat szerkesztőségét. A cikkek nagy részét itt írták és a frissen elkészült írásokat átküldték a közeli Atheneum nyomdába. A Hét fiatalabb íróinak csoportja alapította meg Nyugatot, mely az új eszméket, új hangot képviselte.
A Pilvax neve mindenkinek ismerősen cseng a történelem órákról. A kávéház épületét egy nemesi származású lengyel, Libasinszky Károly építtette az 1930-as években az Úri utcában (Herrengasse utca, ma Petőfi Sándor utca), nevét pedig tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti Belvárosban. A Pilvax a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is, aki rendszeresen itt reggelizett, de ide járt Vásárhelyi Pál és Vajda János költő is.
A Pilvax és a Márciusi Ifjak
Az egyik legjelentősebb történelmi eseményünk is szorosan kötődik a helyhez, hiszen 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit, és itt került sor a 12 pont megfogalmazására. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti Dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események.
A szabadságharc bukása után az utca nevéről Café Herrengasse volt a kávéház neve. Az eredeti épület 1911-ben a városrendezés áldozatává vált, ám az 1920-as években nem messze, a mai helyén nyílt meg a Pilvax Kávéház, ahol 1927-től rendszeresen találkoztak a Petőfi Társaság tagjai.
Egyik legszebb kávéházunkról, a New York kávéházról már korábban írtam, így erre most nem térnék ki külön.
A Japán Kávéházat az 1890-es években nyitották meg, az Andrássy út 45-ben, ma az Írók boltja található a helyén. A kávéház nevét színes, csodás fali csempéiről kapta. Még saját telefonfülkéje is volt, aminek szecessziós üvegablakát Rippl-Rónai József tervezte és Róth Miksa kivitelezte.
A pesti művészvilág krémje járt ide, híres asztaltársaságai voltak költőkből, írókból, újságírókból (Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Kassák Lajos, Szép Ernő, Rejtő Jenő, József Attila, Bródy Sándor), színészekből (Latabár fivérek), humoristákból (Kellér Dezső), karikaturistákból (Pólya Tibor), artistákból, revü- és operett táncosnőkből.
Nagy volt az élet a Japán kávéház teraszán
A kávéház virágkorát Kraszner Menyhért idején élte, aki 1928 és 1942 között volt a tulajdonos. De nemcsak kellemes társaságáról és hangulatáról, hanem ételeiről (hideg- melegkonyha, cukrászat) és a kávéház tulajdonosának barátságos és művész- és művészetpártoló viselkedéséről is híres volt, hitelbe adott enni a kispénzű művészeknek, gyakran egy-egy szegény sorú képzőművészeti főiskolásnak is juttatott kosztot.
”A kávéházban fény volt és meleg, s ha
környezetünk gyertyavilágos sötétségéből
oda beléptünk, akkor úgy éreztük, hogy
mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott
voltak barátaink és ott volt minden menedékünk."
/Füst Milán/
