Kávéklub

Ahogy már korábban is számos példát hoztam rá, a kávé szinte életünk minden területén ott van, miért épp a tőzsde lenne kivétel? A kávéval is ugyanúgy úgy kereskednek, mint más nyersanyagokkal, adják-veszik, brókerek figyelik az árfolyamot. 

A brókerek is szeretik a kávét – A Tontine Kávéház 1793-ban alakult és még csak nem is ez volt az első kávéház a Wall Streeten, New Yorkban. Brókerek alapították találkozóhelynek, ahol információt lehetett egymással cserélni. (Gordon Gekkonak biztos tetszett volna.)

Bár a kávé tőzsdei ára nagyon távoli és elvont dolognak tűnik, mégis ez befolyásolja, hogy a boltokban, amikor megvesszük, végül mennyit fizetünk érte. A kávé árát számos tényező befolyásolja a kereslettől az időjárással bezárólag. Mivel kevéssé igényes, a Robusta babok körülbelül 70%-al olcsóbbak, mint az Arabica kávék, ez pedig alkalmasabbá teszi a nagyobb tömegfelhasználásra. Vannak persze kiemelkedően drága kávék is, például a Kopi Luwak, amit aranyárban mérnek, hiszen ez speciális „eljárással” készül, illetve a Hawaii-ról származó Kona, aminek kávébabjait a vulkanikus hegyoldalon lévő fák őszi szüretelésekor nyerik. Ezekből a kávékból egyszerűen nem tudnak annyit termelni, hogy tömegtermékké válhassanak, így tartják rendkívül magas árukat.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, ezt a címet arabica kávéjának köszönheti. Érdekes, hogy a világ második legnagyobb kávétermelője, Vietnam viszont éppen a robusta kávé termesztésének és a köréje szervezett iparnak hála nyerhette el a második címet. Egyébként a robusta kávék mintegy 50%-át négy nagy cég, a Nestlé, a Kraft, a Procter&Gamble és a Sara Lee vásárolja fel.

A kávé árára kihat az úgy nevezett fair trade kereskedelem terjedése is.  A fair trade, vagy magyarul méltányos kereskedelem során még a betakarítás előtt meghatározzák, hogy mennyiért fogják a kávét felvásárolni a kereskedőktől. Ez sokkal kiszámíthatóbbá teszi a kávétermesztést és megkönnyíti a termelők életét.

A kávékereskedelem során hatalmas összegek mozognak, arról nem is beszélve, hogy számos kávétermesztő ország tartozik a fejlődők közé. Ezen országok exporttermékei nem mutatnak nagy változatosságot, így nagyon ki vannak téve az árak alakulásának. Például Etiópia exportjának mintegy 60%-át teszi ki a kávé, így nem csak fontos világkereskedelmi cikk, de sok százmillió ember elsődleges jövedelemforrása is. Egy rossz év, egy rosszul sikerült termés milliók megélhetését fenyegeti.