Kávéklub

Elég régi dal, de talán néhányan közületek ismeritek a Java Jive-ot, ami így kezdődik:

„I love coffee, I love tea 
I love the Java Jive and it loves me 
Coffee and tea and the java and me 
A cup, a cup, a cup, a cup, a cup, boy!”

A szöveg gyakorlatilag végig a jávai kávét dicséri, nem véletlenül. Jáva Indonézia egyik szigete, itt található az ország fővárosa, Jakarta is. Ez a sziget a világ egyik legsűrűbben lakott területe, területe 126 650 km², lakossága 2005-ben 124 millió főre tehető! A jávai kávé olyannyira különleges, hogy néhány országban az, hogy „jáva”, egyenesen a kávéra utal. Ugye rémlik az is, hogy a számítógépes Java programnyelv ikonja is egy csésze gőzölgő kávé?

Az első kávécserjéket a hollandok telepítették a szigetre a 17. században, és gyakorlatilag azonnal megindult a kereskedelme, exportőrré lépett elő. A kávétermesztés természetesen sokat változott az idő során, főképp, amikor az 1880-as években egy kávérozsda fertőzés megtizedelte az ültetvényeket. A kényes arabica cserjéket így fokozatosan lecserélték, először libericára, majd később robustára. Természetesen maradt némi arabica is a szigeten, de ezek csak kis töredékét teszik ki a termésnek.

Az arabica a sziget keleti csücskében, 1400 méter fölötti magasságban, az ljen-fennsíkon terem, olyan, több mint 4000 hektáron elterülő régi, nagy holland birtokokon, mint  amilyen Blawan, Jampit, Pancoer (or Pancur), Kayumas és Tugosari. Az itt termő szemeket nedves eljárással dolgozzák fel, és a kávéterés egy részét pedig a legtöbb helyen érlelik, akár három évig is. Ebben az érlelési időszakban az indiai kávéhoz hasonlóan a monszun-eljárást alkalmazzák, ami során a kávészemeket a monszunidőszakban hónapokig nyitott, jól szellőző raktárban tárolják, hogy az óceán felől érkező párás levegő átjárja őket. Ahogy a szemek öregszenek, a zöld színük világosbarnára vált, és az ízük felerősödik, miközben savasságukból veszítenek. Ezek közé az érlelt kávék közé tartozik például az Old Government, az Old Brown és az Old Java. A jávai kávé erőteljes ízű, kellemesen testes és zamatos, enyhén savas és gazdag, földes ízvilággal rendelkezik.

Jáván nem terem különösebben kiugró arabica vagy robusta fajta, de a nagyon jó minőségű arabica szemekből készül egy nagyon különleges keverék, a Mocha Java. Ez a blend egy Etiópiában és Jemenben termesztett arabica kávét, a mochát elegyíti a jávai arabicával. Egy nagyon kellemes, harmonikus keverék, amiben a mocha csokoládés jegyei tökéletesen kiegészítik a Java fűszeres testességét. 

Az indiai kávét nem lehet csak úgy egyszerűen, tárgyilagosan bemutatni. Leírhatnám, hol terem, hogyan termesztik és miként fogyasztják, mindent elmondhatnék róla és mégse mondanék róla semmit. Indiában minden más, ez a varázslatok birodalma: itt minden gond és baj ellenére a leghétköznapibb cselekvések is mágikussá válhatnak, és a kávézás pont ilyen.

„A fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!" - Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg.

Indiában a kávé nem őshonos faj. A legenda szerint sok száz éve, mikor Indiát a muzulmán Mogul Birodalom uralta, egy szerzetes, Baba Budan a Vörös-tenger partján fekvő Mocha kikötőjében ismerkedett meg a kávéval, mekkai zarándoklatán pedig kitanulta a kávépörkölés módját és a kávéfogyasztás szokásait. Mikor visszaindult szülőföldjére, hét szem kávét rejtett el az övében, úgy csempészte őket haza. A mese úgy szól, ebből a hét szemből sarjadt India összes kávécserjéje.

Indiában a legtöbb kávéültetvény alacsony tengerszint feletti magasságon terül el, persze akadnak kivételek. Az indiai kávékról általánosságban elmondható, hogy ízük lágy, testes és kerek, alacsony savassággal, gyakran könnyed, fűszeres ízjegyekkel, amelyek megidézik a varázslatot, amely átitatja ezt a problémákkal küzdő országot. A népesedés és az élelmezési gondok mellett a környezet és elsősorban a vizek szennyezettsége is sok gondot okoz, ezért Indiában különösen fontos, hogy a fenntarthatóságot is szem előtt tartsák a tea- és kávéültetvényeken.

India különleges kávéja a Monsooned Malabar. Az úgynevezett monszun-eljárás során a kávészemeket a monszunidőszakban hónapokig nyitott, jól szellőző raktárban tárolják, hogy az óceán felől érkező párás levegő átjárja őket. Az érlelés végére a kávészemek megsárgulnak, savasságuk csökken és aromájuk is átalakul és bársonyos, fűszeresen telt íz alakul ki. Régen a kávészemek a fából készült tengerjáró vitorlások rakterében hasonló körülményeknek voltak kitéve, de ahogy a közlekedés fejlődött, a „tenger íz” eltűnt a kávéból. A monszun-eljárás ezt hivatott pótolni.

Az indiai kávék isteniek egy kis kardamommal vagy chai teával ízesítve, érdemes kipróbálni!