Ha a kávékultúráról és a minőségi kávéfogyasztásról van szó, nehezen tudjuk megkerülni Bécset: hiszen a híres bécsi melange-on túl a kávéházi kultúra kialakulásában is fontos szerepet játszott az osztrák főváros, és a legjobb, hogy a gyönyörű kávéházakat ma is felkereshetjük!

Wiener Melange, ich liebe dich! :)

Ennek megfelelően az eredeti bécsi melange (németül Wiener Melange) bécsi pörkölésű kávéból készül, a jó nevű bécsi kávéház, a Café Sperl meghatározása szerint kávé és gőzölt tej fele-fele arányú keveréke, a tetején tejhabbal. Magyarországon általában a melange egy latte macchiato-ra emlékeztető, mézzel készülő kávét takar, ami finom ugyan, de ez nem az eredeti, bécsi verzió.

Nem kell megijedni a melange-tól, otthon is könnyen elkészíthetjük, mindössze egy tejhabosítóra van szükség hozzá. Elkészítünk egy espresso-t és felhabosítunk kb. fél deciliter tejet, átlátszó, hőálló pohárba hideg tejet töltünk, rákanalazzuk a tejhabot, majd jöhet a forró kávé. Óvatosan öntsük bele, a pohár széléhez közel, így elkülönülnek a rétegek.

Persze ha épp Bécsben járunk, nyugodtan bízzuk rá magunkat a szakértőkre. Vannak kávéházak, amelyek olyan különleges légkörrel bírnak, hogy az ember beléjük tud szeretni – a hagyományos bécsi kávéházak épp ilyenek.

Bécs első kávéháza

A legenda úgy tartja, hogy a bécsiek először 1683-ban, a sikertelen török ostromot követően találkoztak a kávéval, néhány zsák ugyanis a hadizsákmány részét képezte. Az első kávéház két évvel később, 1685-ben nyitotta meg kapuit, egy Diodato nevű örmény férfi alapította, aki állítólag kémként érkezett a bécsi udvarba. Nem véletlen: a kávéházak évszázadokon át szolgáltattak helyszínt a politikai vitákhoz és a háttérben meghúzódó titkos megegyezések megkötéséhez.

A monarchia pompáját idéző kávézók

Ahogy a fenti képen is látszik, a Cafe Sperl hamisítatlan békebeli hangulatot idéz márványasztalaival, kristálycsillárjaival és a bécsi kávéházakban szinte kötelező Thonet székekkel. A kávéház több filmben is szerepet kapott, például a Michael Fassbender, Viggo Mortensen és Keira Knightley főszereplésével készült, Freud és Jung vitáját bemutató Veszélyes vágy című film egyik jelenetében is felbukkan.

Bécs egyik leghíresebb és legdrágább kávézója a Cafe Central a történelmi Ferstel-palotában található. Volt idő, mikor 250 újság járt a Centralba, így szinte folyóirat-olvasóként működött és volt olyan, akinek ide kézbesítették a postáját is – a költő Peter Altenberg olyan sok időt töltött itt, hogy szobra ma is a Centralban látható.

A Cafe Landtmann olyan hírességek kedvenc helye volt, mint Marlene Dietrich vagy a már említett Sigmund Freud, de megfordult itt Hillary Clinton és Paul McCartney is. A berendezés rézdíszítései, a bársonykárpitozás, a kristálycsillárok, a plüssdrapéria és az elegánsan ívelt ablakok igazi békebeli hangulatot árasztanak. A ház specialitása a trüffel-torta, de a barackos-túrós rétes is nagyon finom.

A Café Demel a tortakedvelők zarándokhelye. Állítólag Sisi császárné is innen vitette a palotába a kedvenc édességét, az ibolyafagyit, ami most is megtalálható az étlapon. A patinás üzlet őrzi hagyományait: fekete formaruhát viselő kisasszonyok kínálják kávéval, süteménnyel a vendégeket a tükrökkel, aranyozott elemekkel díszített falak között.

Bécs kávéházai történetiségük és különleges hangulatuk mellett a kávéfogyasztás és a kávékultúra iránt tanúsított tiszteletük miatt is megbecsülést érdemelnek. Amellett, hogy nagy gondot fordítanak a külsőségek megőrzésére, a kávé elkészítésében is követik a hagyományokat, a jó kávé készítésének generációról generációra szálló titkait. Éppen ez az, ami a kávé lelkét adja, a jó kávéhoz tudás és gondos odafigyelés szükséges, az előkészítés minden fázisa során a pörköléstől az elkészítésen át a tálalásig, és persze, ahhoz, hogy igazán élvezni tudjuk a jó kávé élményét, nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kávékóstolás is művészet!

Tovább olvasnál?

A kávékóstolás titkai

Kis kávéhatározó, avagy mi a különbség a café latte, a latte macchiato és a melange között?

Békebeli budapesti kávéházak