Kávéklub

Hol terem a kávé és miért pont ott? Ez a kérdés foglalkoztatott, miközben megpróbáltam kiverni az álmot a szememből reggeli feketémet szorongatva. Meglepődve olvastam, hogy a világ kávétermelésének több mint fele három országból származik: Brazíliából, Vietnámból és Kolumbiából, pedig a kávét mintegy 80 trópusi országban is megterem körülbelül a Ráktérítő és a Baktérítő között az úgynevezett kávéövben. Miért pont ott? Mert nélkülözhetetlen a kávécserjék számára a 15-24°C közötti hőmérséklet, a páradús levegő, tehát a nagy és egyenletes csapadékmennyiség, valamint a termékeny talaj és ezeket a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet megtalálni.

Bár a kávécserje afrikai eredetű, a köztudatban mégis inkább Brazíliával fonódik össze a kávé fogalma. Nem is véletlenül, hiszen az Élet és Tudomány szerint ez az ország önmagában kétszerannyi kávét termel, mint a második legnagyobb termelő, Vietnám és több, mint 8 millió ember él közvetve vagy közvetlenül a brazil kávé előállításából vagy kereskedelméből. Világviszonylatban egyébként több, mint 26 millió ember megélhetését biztosítja a fekete ital.

Kávékészítésre két faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta termését használják, és mindkettőnek számtalan fajtája és változata létezik. Ezen a térképen jól látszik, hogy a sötétbarna, „r” betűvel jelölt területeken terem a robusta, a világosbarnával jelölt helyeken a robusta és arabica együtt és a bordó, „a” betűs területeken pedig csak arabica. A kávészemek külsőleg és belső tulajdonságaikban is különböznek egymástól. Az arabica zamatosabb és jóval kedveltebb cserje, a robusta – amely Angola, illetve Kongó atlanti-óceáni partvidékéről ered – koffeintartalma körülbelül kétszerese az arab kávénak és kevésbé igényes növény. Ennek ellenére a robustát kisebb mennyiségben termesztik, elsősorban Nyugat-Afrikában, Indonéziában és Vietnamban, a többi kávétermelő országban nagyrészt arabica-ültetvények találhatók. Az összes kávétermelés több mint 60 százaléka ugyanis arabica.

Korábban már írtam arról, hogy a kávé Etiópiából ered, de mára Afrika szerepe csökken, Ázsia részaránya szinte folyamatosan emelkedik, Latin-Amerika őrzi vezető helyét. Az összes termelés 58 százaléka származik Dél- és Közép-Amerikából, 30 százaléka Ázsiából, 11 százaléka Afrikából. Óceánia részesedése mindössze 1 százalék. Ez világszerte összességében évi 150 millió zsák körüli termelés. Egy-egy zsák 60 kilós, így ezt a hatalmas mennyiséget térfogatra elég nehéz elképzelni, de tonnában is megadható: 9 millió tonna – ettől még beláthatatlan maradt.

Ugyan egyre nő a kávéfogyasztás az előállító országokban is, hiszen az összes fogyasztás már több mint egyharmada a termelő országokban valósult de azért még mindig inkább az észak-amerikai és az európai a legnagyobb felvevőpiac. Ez az ábra szépen összefoglalja a 10-10 legnagyobb termelő és fogyasztó országot, de azt, hogy kik a legnagyobb kávéivók, majd a következő bejegyzésemben részletezem, mert félek, hogy kihűl a kávém.  

Etiópiát gyakran a kávé őshazájaként definiálják, ami nem áll messze az igazságtól, ugyanis innen kezdett terjedni világszerte ez a csodanövény. Sőt, a legtöbb forrás szerint a kávé neve is innen ered, Kaffa tartomány után.

Hogy hogyan bukkantak rá? A helyi legenda szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy azok az állatok, amik napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik, egész éjjel ébren vannak. Elmondta tapasztalatait a közelben lakó szerzeteseknek, akik kíváncsiak lettek, és a bogyóból keserű italt főztek, amivel a hosszú imádságok alatt ébren tudtak maradni. Hogy ez igaz, vagy sem, azt nem tudjuk kideríteni, de az biztos, hogy kedvenc italunkat az etiópoknak köszönhetjük.

Az etióp lakosok óriási kincsként tekintenek a kávéra, és büszkék arra, hogy megajándékozták vele a világot. Ezért talán nem is meglepő, hogy milyen sokat isszák, az adatok szerint (Ethiopia Coffee and Trade, Ethiopia Coffee Annual Report) ugyanannyi kávét fogyasztanak el az országban, amennyit exportálnak!

Etiópia az arabica kávé őshazája. Az itt termő kávék rendkívül jó minőségűek, erőteljes az ízük és kitűnő az aromájuk. Legismertebb fajtái a virágos-boros ízű Harrar és az illatos, fűszeres Yrgacheffe, valamint a Sidamo, amit fűszeres, csokoládés ízvilág, virág aroma jellemez. A virágos, gyümölcsös (citrusos) aroma és a borízűség egyébként az etiópiai kávék jellegzetessége, amely a kávészemek különleges érlelésének köszönhető.

Etiópiában nem csak nagy gazdaságokban termesztik a kávét, de a legtöbb család kertjében is megtalálható a zöldségek, gyümölcsök mellett, amit otthon, hagyományos módon pörkölnek, darálnak és főznek meg, lehetőség szerint szénágyon.

A nagyobb farmokról, gazdaságokból a begyűjtött kávét általában egy nagy raktárba viszik, ahol osztályozzák őket, 1-től 10-ig: minél alacsonyabb a szám, annál jobb a kávé, és a termelő annál több pénzt kap. A legjobb kávék az etiópiai árutőzsdén cserélnek gazdát.

Én nagyon szeretem az Etióp kávékat, nagyon jó minőségűek és zamatosak, például a Nespresso Cosi kapszulájában is érezni a jellemző citrusos ízjegyeket. Ha tisztán Etióp kávéra vágyunk, azt is megkóstolhatjuk, például a Dallmayr „Etiópia Koronája” nevű kávéőrleményét vagy a méltán híres Yrgacheffe-t a Frei kávézókban.