Kávéklub

A kávézást és hatásait rengeteg mítosz övezi, és számos kutatás foglalkozik a témával, mindez pedig sokszorozottan igaz a koffeinmentes kávé esetében. Sokan, akik épp stimuláló hatása miatt fogyasztják, nem értik, hogy mi értelme van koffein nélkül. Viszont szép számban vannak olyanok is, akik egészségügyi problémáik miatt nem fogyaszthatnak koffeint, de magáról a kávézás élményéről nem szeretnének lemondani. Nekik tökéletes megoldás a koffeinmentes kávé. Eközben jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a kávébab önmagában tartalmaz koffeint, készülhet-e egyáltalán olyan kávé, ami nem tartalmazza az élénkítő anyagot?

A koffeinmentes kávé szkeptikusainak annyiban igazuk van, hogy nem létezik nulla százalékos koffeintartalmú kávé. Mivel maga a kávébab tartalmaz koffeint, különböző eljárásokkal ki lehet vonni belőle, de nem maradéktalanul. A koffeinmentesítést általában a pörköletlen (zöld) babokon hajtják végre, és az eljárások leggyakrabban gőzöléssel kezdődnek. Ezután a kávébabokat olyan anyagban áztatják, ami kivonja belőlük a koffeint úgy, hogy a bennük levő egyéb illat- és ízanyagok sértetlenek maradjanak. 

Míg egy átlagos csésze kávé koffeintartalma 60 mg-tól 140 mg-ig terjedhet a felhasznált kávéőrleménytől függően, a mentes változatban általában 5-8 mg koffein mutatható ki. Ez nagyon alacsony érték, így hatása a legtöbb emberen nem is érezhető. Az emberi szervezet 300-400 mg koffeint képes feldolgozni egy nap alatt, ami körülbelül 3-4 csésze kávé. Ennek a túllépése káros lehet, viszont aki koffeinmentes kávét fogyaszt, napi 3-4 csészénél többet is bátran megihat.

Koffeinmentes kávé tehát a szó szoros értelemben nincs, legfeljebb csökkentett koffeintartalmú kávé létezik. Viszont az egyre kifinomultabb koffeinmentesítő módszereknek köszönhetően ma már úgy lehetséges minimalizálni a koffeintartalmat, hogy az íz- és az illatélményt teljesen sikerül megőrizni. Mivel a koffeinmentes kávé számos pozitív élettani hatással bír, néha már csak a változatosság kedvéért is érdemes ezt a típust választani. Ti szoktatok koffeinmentes kávét inni? Kommentben várom róla a véleményeiteket!

Én nem vagyok ugyan híve a koffeinmentes kávénak, de elismerem a létjogosultságát. Hiszen azok is szeretnének kávézni, akik az egészségük miatt nem fogyaszthatnak koffeint, vagy annyira szeretik, hogy naponta akár 5-6 csészével is meginnának. Amit fontos kihangsúlyozni, az az, hogy bár hatásában nem ugyanaz, élvezeti értékben semmiben sem különbözik a koffeines kávétól. Persze azt fontos tudni, hogy 100 százalékban koffeinmentes kávé nem létezik. Míg egy átlagos csésze kávé koffeintartalma 60 mg-tól 140 mg-ig terjedhet a felhasznált kávéőrlemény függvényében, a mentes változatában is kimutatható 5-8 mg koffein.

Mindig is érdekelt, hogyan nyerik ki a koffeint a kávéból, ezért utánajártam egy kicsit. A koffeinmentesítés lényege a koffein tartalom kivonása (pontosabban minimálisra csökkentése) a kávéban, úgy hogy közben a minőség és az élvezeti érték ne csökkenjen. A koffein vízben oldódik, ez teszi lehetségessé azt, hogy gyakorlatilag ki tudják „mosni” a kávészemekből. A koffein kivonását mindenképp a kávé pörkölése előtt kell megkezdeni, mert pörkölés során megváltozik a szemek szerkezete.

Három fő eljárás létezik a koffeinmentesítésre: az oldószeres, az úgynevezett "Swiss Water" eljárás és a széndioxiddal történő koffeinmentesítés. Az oldószeres a legolcsóbb, így legtöbb esetben azt használják, a másik kettő kicsit költségesebb, ezért csak magas minőségű kávék esetében alkalmazzák. Az oldószeres eljárásnál a zöldkávét először gőzzel kezelik, majd oldószerben áztatják, ami a koffeinnel reakcióba lép. A módszer fejlettebb változata, amikor a szemeket forráspont közelébe melegített vízben áztatják, majd a koffeinnel telítődött vizet egy másik tartályba vezetik, ahol eltávolítják a koffeint a vízből – a koffeinmentesítő szer így nem érintkezik közvetlenül a zöldkávéval. Az eljárás veszélye, hogy a koffein mellett más értékes anyagok, például olajok is kioldódnak a vízben.  A kimosás után a nedves kávészemeket kiszárítják, és újra zsákokba töltik.

A Swiss Water eljárás előnye, hogy semmilyen vegyi anyag nem szükséges hozzá, teljesen környezetbarát. Az 1980-as években a svájci Coffex cég fejlesztette ki. Az eljárás az oldószereshez hasonlóan történik, itt azonban a koffeinnel telített víz szűrése aktív szénen keresztül történik. A módszer hátránya gazdálkodási szempontból, hogy a kivont koffeint nem lehet eltávolítani a szénszűrőből, így nem értékesíthető az üdítő- és a kozmetikai-ipar számára. Nemrég bevezették a módszer új változatát, melynek során a nyerskávét olyan vízzel árasztják el, melynek oldott anyag tartalma megegyezik a zöldkávé oldható anyag összetételével. Csak a koffein "hiányzik" a vízből, így az abszorpció során csak a koffein tud kioldódni a kávéból, az értékes anyagok pedig benn maradnak a szemekben.

A legmodernebb, de egyben a legköltségesebb módszer az, amikor szén-dioxiddal távolítják el a koffeint a kávéból. A szén-dioxid csak egy bizonyos, úgynevezett szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein szelektív kivonására, anélkül, hogy a többi oldható, ámde szükséges összetevő befolyásolása nélkül. Ez az az állapot, amikor a szén-dioxid a gáz és a folyékony közötti halmazállapotban van. A nehezen elképzelhető jelenséget 250 atmoszféra (körülbelül 253 bar, ami a kávégép pumpanyomásának több mint 28-szorosa) nyomás alatt lehet létrehozni. Bár tényleg nagyon költséges eljárás, de a legjobb minőséget ez biztosítja.

Egyszer olvastam, hogy egy kutatás szerint az agyunk mindig tudja, hogy milyen napszak van, és hogy már a születéstől kezdve képes meghatározni, hogy mikor kel fel és mikor nyugszik le a nap. Nem tudom, ez tényleg igaz-e, de lehet benne valami, mert azt én is megfigyeltem, hogy más napszakban egyszerűen mást kívánok.

Nekem ugyanis nem csupán a teendőkben, de abban is megvan a mindennapi kis menetrendem, hogy melyik napszakban milyen kávét iszom. Mert egyszerűen más esik jól reggel, más egy kiadós ebéd után, és megint más egy délutáni lazulós beszélgetésen.

Mindenkinek más a szokása nyilván, és sokszor a helyzettől is függ, hogy milyen fajtát iszunk: mennyi időnk van meginni a kávét, mennyit ittunk már aznap (hiszen nem akarjuk, hogy kiugorjon a szívünk, ugye?), önmagában isszuk-e a kávét, vagy valami más étellel és itallal fogyasztjuk, és még sorolhatnám. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy sokan vagyunk azok, akik hasonló „séma” szerint fogyasztják a napi koffeinadagjukat.

A reggelt ébredés után általában egy laza cappuccinoval, vagy valami hosszú kávéval kezdem. Éhgyomorra az espresso nekem túl durva lenne, viszont a reggeli croissant, muffin vagy keksz mellé tökéletes választás, nekem egy pici tejjel nagyon jól tud esni, utána valahogy frissebb fejjel tudok gondolkodni, és energikusabban állok neki a munkának is.

Ebéd után jöhet valami jó erős fekete, ami sokáig megmarad a számban, például egy erős ristretto, valami izgalmas kávékeverékből. Az intenzív kávé ugyanis étkezés után segíti az emésztést, javítja a koncentrációt, és megszabadít az ebéd utáni kómától. Nekem egyszerűen kihagyhatatlan, ha nem szeretnék elaludni.

A délutáni kávészünetben valami kicsit könnyedebbre vágyom, szerintem ilyenkor jöhet akár a koffeinmentes (csak az íze kedvéért, na és ha már túladagolásban szenvedünk:), vagy valami sok tejjel készülő, például egy melange, vagy egy latte macchiato, amit hosszasan lehet kortyolgatni, kiélvezni az e-mailek vagy jobb esetben egy könyv olvasása közben. Persze, ha nincs munka, és valami barátos program van, akkor jöhet akár az ír kávé is, ami munkahelyen ugye szigorúan tilos :)

Természetesen ez a rend néha nálam is borul, de egy biztos, este már inkább kihagyom a kávét, és inkább teára váltok, hacsak nem az éjszakázás a célom.

Fura egy jelenség a koffeinmentes kávé, hiszen legtöbben azért isszuk a feketét, hogy élénkítsen, amellett persze, hogy az ízét is szeretjük. Sokan nem látják értelmét, és azt gondolják, olyan, mint az alkoholmentes sör, pont a lényeg marad ki belőle. Pedig a koffeinmentes kávénak igenis van létjogosultsága. Sokan vannak ugyanis, akik egészségügyi problémáik miatt nem fogyaszthatnak koffeint, viszont az ízről és illatról, magáról a kávézás élményéről nem szeretnének lemondani. Igaz ez azokra is, akik annyira imádják a kávét, hogy naponta mohó módon akár 4-5 csészével is meginnának, amiért a szervezet nem lenne hálás… Nincs mit tenni, néha meg kell szabadulni a koffeintől. 

Egyvalamit fontos tisztázni: a koffeinmentes kávé sem 100%-ban mentes a koffeintől. Míg egy átlagos csésze kávé koffeintartalma 60 mg-tól 140 mg-ig terjedhet a felhasznált kávéőrlemény függvényében, a mentes változatában is kimutatható 5-8 mg koffein. Ez nagyon alacsony érték, így hatása a legtöbb emberen egyáltalán nem is érezhető. Hogy mit lehet koffeinmentesnek nevezni, az erősen szabályozott,  az Egyesült Államok maximum 3%, az  EU 0,1% koffeintartalmat engedélyez a teljes tömeghez képest. 

A kávé „koffeinmentesítése” többféle módon történhet, de mindig a még pörköletlen, zöld szemekkel kezdődik a folyamat. Jelenleg három technológia létezik: az úgynevezett oldószeres eljárás, a svájci-vizes módszer, valamint a szén-dioxidos kivonás. Az utóbbi kettő elég költséges, így csak az igazán prémium minőségű kávéknál (pl. Nespresso) alkalmazzák, a legtöbben az oldószeres verziót vetik be.

Az oldószeres eljárásnál a zöld kávét először vízbe áztatják. Ez óriási tartályokban történik, mindaddig, amíg a kávészemek vízáteresztő képessége megfelelő nem lesz. Ekkor a vizet kieresztik a tartályból, és a helyére beöntik a koffein oldószerét, ami általában metilén-klorid vagy etil-acetát. A puha kávészemeket átjárva, az oldószer megköti a koffeint, és a koffeines vegyület már viszonylag könnyen kimosható. A kimosás után a nedves kávészemeket kiszárítják, és újra zsákokba töltik. Egész egyszerűen hangzik, ugye? Pedig korántsem az! Ahhoz ugyanis, hogy mindez zökkenőmentesen végbemenjen, szükség van az üzemben egy laboratóriumra, ahol előzetes mérésekkel meghatározzák a folyamat teljes menetét. Azt, hogy mennyi ideig kell áztatni a kávét, mennyi oldószer szükséges az adott kávéfajtához, és mennyi veszteség várható a folyamat végén.

Az 1980-as években a svájci Coffex cég fejlesztette ki a Swiss Water (Svájci-vizes) eljárást, amihez nem szükséges semmilyen oldószer alkalmazása. A módszer lépései hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, de fontos különbség, hogy a koffeinnel telített víz szűrése aktív szénen keresztül történik. A legmodernebb eljárásban szén-dioxidot használnak a koffeinmentesítéshez. A szén-dioxid szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein szelektív kivonására, a többi oldható összetevő befolyásolása nélkül. Ekkor a CO2 a gáz és a folyékony közötti halmazállapotban van. A nehezen elképzelhető jelenséget 250 atmoszféra (körülbelül 253 bar, ami a kávégép pumpanyomásának több mint 28-szorosa) nyomás alatt lehet létrehozni. Ez a legköltségesebb technológia, amely azonban – érzékszervi szempontból – a legjobb minőséget biztosítja.

Mivel a koffeinnek gyakorlatilag semmi íze nincs, éppen ezért a koffeinmentes kávé semmit sem veszít az élvezeti értékéből a „rendes” kávéval szemben. Sőt, még az egészségre is jótékony hatással lehet, ugyanis több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Ti szoktatok koffeinmentest inni?