Kávéklub

Egy ország, amely állítólag a harmadik a világon az itt elfogyasztott kávé mennyiségét tekintve. Egy család, ahol valószínűleg már a génekben van a kávézás tudománya. A Friele família hét generációja foglalkozott már a kávéval, és a családi biznisz még mindig virágzik. Norvégiáról, és azon belül az ország legnagyobb kávétermelő cégéről van szó.

A Friele (Kaffehuset Friele) egy norvég kávékészítő és kávémárka Midtunban, amely a norvégiai Bergen városban található. A márka és a cég története egészen 1799-ig nyúlik vissza, amikor egy Herman Friele nevű hajóskapitány Bergenben kereskedni kezdett. Azzal kezdte, hogy megvett egy ingatlant és megalapított egy importtal foglalkozó üzletet, amely főleg a kávéra helyezte a hangsúlyt. A XIX. század közepén a kávéfogyasztás egyre jelentősebb méreteket öltött – a globális termelés lehetősége engedte csökkenni az árakat, így tudott megnőni az igény a kávé iránt. Az igény azóta sem csökkent, sőt... Pláne Norvégiában.

pakketogmerket.no

A cégalapító, Herman Friele is belátta ezt. 1835-ig, nyugdíjba vonulásáig foglalkozott a cégvezetéssel, melyet aztán legkisebb fia folytatott. Berent Friele 1862-ben aztán plusz két partnert bevont, az egyik a fia, Herman Friele lett, a másik új tagnak pedig keresztfiát, Alexander B. Grieget választotta. A cég nevét is megváltoztatták, az átszervezett vállalat a B. Friele & Sønner nevet kapta. Friele és Greg tulajdonában 1897-ig volt a cég, ekkor Grieg kiszállt és Friele fia, Berent Friele lett a partner. Egészen 1900-ig, amikor az idősebb Friele a másik fiát, Hermant is partnerré nevezte ki, ő maga pedig visszavonult. Berent rá két évre hunyt el, így Herman lett az egyedüli tulajdonos, és maradt is oly sok évig. Berent fia, Einar junior vezető pozícióba léphetett a családi vállalkozásban 1925-ben, de a II. világháborúban meghalt.

Communicaffe.com

Mondhatni, addigra egész Norvégia kávéfüggő volt – egy elmélet szerint azért szoktak rá annyira az élénkítő italra, mert 1916 és 1927 között tiltott volt az alkoholfogyasztás, és így azok is elkezdtek rendszeresen és nagy mennyiségekben kávét inni, akik szeszt választottak volna, de helyette kénytelenek voltak a kávéval beérni.

Bár mostmár alkoholt is vásárolhatnak a norvégok, a kávéimádatuk továbbra is szárnyal. És velük együtt a családi kávébiznisz is. A jelenlegi üzemük 1981-ben épült, és mára a  Friele cég a családon belül a hetedik generáció kezében van, elnöke Herman Friele. A mostani tulajdonos a kávébabokat 9-10 különböző országból, legfőképp Brazíliából és Kenyából szerzi be. Míg az 1980-as évek közepéig a legtöbb kávét Nyugat- és Észak-Norvégiában adták el, ma már az egész országban értékesítik a kávét. Tulajdonképpen norvég nemzeti kávét jelent a Friele név…

Wikiwand.com

A Friele Frokost Kaffét vezető márkaként tartják számon a norvégok, 29%-os piaci részesedéssel. A Friele termékek között találjuk a Kronekaffe és a Café Noir termékeket is. Összességében a Friele kávémárkák a nemzeti piac 35%-át teszik ki napjainkban.  És nagy rá az esély, hogy ez a szám tovább fog emelkedni. Hogy mi lesz a família üzletének a folytatása? Ha így megy tovább, még jó sok generáció, és emberöltőről emberöltőre, apáról fiúra szálló szakértelem és elhivatottság a norvég kávé iránt. Plusz sok-sok tonna kávéfinomság.

 „Vigyázz, ez presszó kávé” – „Igen, tudom. Ideadnád inkább a bögrét?” – „A bögrét?!” – „Igen. Ez a csésze elég kicsi” – „Parancsolj. Kérsz bele cukrot?” – „Nem, köszi” – „És tejet?” – „Nem, simán iszom” – „Hozzak mellé vizet?” – „Nem”. Miután kifogytam az ötletekből, némi rémülettel kevert megadással figyelem, amint finn ismerősöm békésen ücsörögve eltüntet egy gigantikus adag méregerős, keserű feketekávét, majd legnagyobb meglepetésemre kér még. A magyar vendégszeretet győzedelmeskedik a félelmem felett, ezért újratöltöm a bögréjét, amelyet ő fenékig ürít, eközben én gyorsan felidézem a mentők telefonszámát, és próbálom kikalkulálni, hogy a reggeli csúcsforgalomban hány perc alatt érhetnénk be a legközelebbi kórházba. Ám láthatólag erre nincs szükség; a szőke fiatalember már a küszöbön áll hátizsákostul és fényképezőstül, készen Budapest felfedezésére. Így megnyugszom, de csak azért, mert még nem sejtem: 3 óra múlva az egész eseménysor megismétlődik.

Mennyi kávét isznak Észak-Európában?

E sokkoló élményem, valamint csekély skandináv filmográfiai és irodalmi tapasztalatom (melynek lényege egy mondatban összefoglalható: ezek az északiak non-stop kávét vedelnek bárhol és bármikor) arra késztetett, hogy utánajárjak, mi az igazság. Idézzük fel röviden egy korábbi posztomat az egy főre jutó kávéfogyasztási lista élmezőnyéről: a finnek vezetik, évi 12 kg/főnyi „halálos” dózissal (hogy legyen viszonyítási alapunk: egy átlag magyar 2,6 kg/fő/év mennyiséget fogyaszt el, ezzel egyébként a 44. helyen tanyázunk). Szorosan mögötte sorakoznak a skandináv országok: Svédország, Norvégia és Dánia. A filmekben szintén sokat kávézó amerikaiakat és az espresso-bajnok Olaszországot még a balti államok is beelőzik. A kávétermesztő nagyhatalmak jócskán mögöttük állnak; úgy néz ki, nekik csak a munka marad, nem az élvezet. Brazília, a legnagyobb kávétermesztő a lista 16. helyezettje, míg az afrikai országok közül Etiópiában fogyasztják a legtöbb kávét, ám az ország így is csak a 68. helyen kullog.

A kávé, mint a hosszú élet (vagy a túlélés) kulcsa?

Az általam halálosnak minősített kávéadagolásra visszatérve: finn kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kávénak jótékony élettani hatása van: napi 1-2 csésze kávé 4%-kal csökkenti a halálozási arányt. Ennek persze a svédek és a finnek több mint kétszeresét, napi átlag 5 csésze (inkább bögre) kávét fogyasztanak el, az utolsót akár éjjel 11 körül, lefekvés előtt. Valamit azonban mégis jól csinálnak, mert a várható élettartam mindkét országban 80 év felett van. 

Kiruna, Svédország

Finn rokonaink és a három skandináv állam kiugró kávéfogyasztása mögött természetesen logikus érvek sorakoznak. A legfontosabb az időjárás; Finnország és Svédország nagy része az északi mérsékelt éghajlati övbe tartozik, így nem eszkimók lakta jeges tundrákat kell elképzelnünk, de az átlaghőmérséklet (főleg télen) azért jóval alacsonyabb, mint nálunk. A sarkköri területek ráadásul télen hónapokig sötétségbe burkolóznak. A hűvös idő, a téli mínuszok és a sötétség okozta fáradékonyságra pedig a kávé az egyik megoldás. Finnországban emellett 1920 és1932 között alkoholtilalom volt érvényben, így a „vodkaövezethez” tartozó állam polgárai kénytelenek voltak kávéval vigasztalódni.

Kávészünet egy göteborgi kávézóban

Svéd kávéfogyasztási kultúra

Az észak-európai országokban a kávézási rituálét hasonlóképpen kell elképzelni, mint nálunk, vagy mint a németeknél: asztal mellett, leginkább ülve kortyolgatják a kávét, és gyakran süteménnyel kísérik. Sőt, Svédországban a kávé szinte elhagyhatatlan kiegészítője a süti, ha pedig valakit az ismerőse meginvitál magához egy csésze kávéra (ez egyébként már a barátként való elfogadás jele), számítson kávésütemények viszonylag bő kínálatára. A munkahelyen a 9 és 11 óra között megejtendő, kötelező fél órás kávészünet, az ún. fika, szent és sérthetetlen, elmaradhatatlan része a napnak. Ilyenkor a főnökök sem zavarják az alkalmazottjaikat, mert az felettébb sértő és udvariatlan magatartásnak bizonyulna. A fika a kávéval és sütivel egybekötött pihenés ideje, gyakran ezt a kollégák közti csevegés, small talk egészíti ki (állítólag az egyik legkedveltebb téma a kutyatartás). 

Göteborgi sétálóutca kávézókkal, Haga negyed

A hatalmas kereslet ellenére az északi országokban a kávé minőségére és származási helyére is nagy figyelmet fordítanak. Nem véletlen, hogy idén június 16 és 18 között a svéd kávékultúra fellegvára, Göteborg volt az Európai Kávészövetség (SCAE) által megrendezett World of Coffee nemzetközi kiállítás házigazdája. A világhíres kávészakértőket, baristákat, kávéforgalmazó vállalatokat vendégül látó rendezvényen a résztvevők olyan különleges megmérettetéseken vehettek részt, mint a kávépörkölő világbajnokság, a kávéízlelők világkupája, a filteres kávékészítés világkupája, a művészi tejkrémöntés világbajnoksága. Svédország természetesen híres szakemberekkel is büszkélkedhet, mint például a nemzetközi színtéren is szép eredményeket elérő Per Nordell svéd barista bajnok.

Tovább olvasnál?

Kávékisokos