Ti hogyan képzeltek el egy 19. századi kávéházat? Bennem az él, hogy a kávézók a polgári társasági élet afféle központjaiként működnek, asztalaiknál művészek, kereskedők és hivatalnokok ücsörögnek egyedül, francia újságokat olvasgatva, vagy éppen csoportokba tömörülve, politikai vagy művészeti eszmecserékbe bonyolódva, forradalmi gondolatokat boncolgatva. Mindenki elegáns, bajuszt visel, pontosan úgy néz ki, mint Petőfi, vagy mint az őszülő-kopaszodó Jókai Mór 60 évesen. Az újságolvasás vagy a társalgás kiegészítőjeként pedig kávét isznak, elegáns csészékből. Pedig a kávéházakban sok más dolog is történt: érdekes, fontos, történelmi események. És nem csak a Pilvaxban.
1896 egy fontos év a magyar történelemben. Sokunknak kapásból beugrik a honfoglalás ezeréves jubileuma, illetve az ehhez kapcsolódó ünnepségsorozat, melynek keretében többek között Pesten átadják a kontinens első földalatti vasútvonalát, a Kisföldalattit. Ekkor nyitják meg a forgalom előtt a Nagykörutat és a Szabadság-hidat is. Mindeközben Hajós Alfréd Athénban, az első újkori Olimpián megnyeri Magyarország első aranyérmét. Majd a másodikat is. Hogy kapcsolódik mindez a kávéhoz? Ugorjunk vissza Budapestre, ahol még egy rendkívül fontos történelmi eseményről kell megemlékeznünk.
Az új Nagykörúton 1896. április 30-án nyitotta meg kapuit a Royal Szálló, amely a millenniumi kiállítás vendégei számára épült, és – mint minden elegáns szállodában – voltak benne szalonok, olvasótermek, éttermek, egy cukrászda és egy kávézó. Alig pár nappal később, 1896. május 10-én épp ez a kávézó adott otthont Magyarország első filmvetítésének. A fél órás mozielőadás a Lumière testvérek megbízásából érkezett Magyarországra, az esemény pedig hagyományt teremtett: a szálló nagytermében ezt követően többször is rendeztek filmvetítéseket. Naponta több előadást tartottak 50 krajcáros belépődíjjal. A vetített kép kezdetben elsődlegesen a nagyvilág szenzációinak olcsó konzervjét jelenti: egzotikus tájakat, nevezetes eseményeket, tréfás jeleneteket és híres szépségeket bemutató képek voltak láthatók a kávéházi műsorokban.
Azt gondolhatjuk, hogy az első vetítéseket követően az emberek örömmel haraptak rá erre a szórakoztató újdonságra. De nem így történt; feltalálni vagy meghonosítani egy találmányt csak a kezdet, utána következik a neheze: megismertetni és megszerettetni azt a közönséggel. Furcsa, de az Andrássy úton nyitott, első magyar filmszínház érdeklődés hiányában bezárásra ítéltetett; az elit környék elegáns lakói ugyanis lenézték a szórakoztatásnak ezt az új fajtáját. A mozi azonban tovább élt a kávéházakban, amelyek egyre nagyobb számban foglalkoztak filmvetítéssel: 1911-ben már száz filmszínház működött Budapesten.
A kávéházak nem jótékonyságból karolták fel a mozit. Egy elegánsabb kávézó szolgáltatásaihoz a jó kávé és a bőséges európai újságkínálat mellett ugyanis az is hozzátartozott, hogy szórakoztassák vendégeiket. Hagyományosan a szavaló- és dalestek, kabarék szolgálták ezt a célt, de a palettát folyamatosan színesíteni kellett, erre pedig a „mozgófénykép-vetítések” kiváló lehetőségnek bizonyultak. Az először ingyenes vendégcsalogató esemény hamarosan belépődíjas programmá nőtte ki magát, a kávéházak egy része pedig idővel állandó mozivá alakult át.
A Kino mozi előterében kávézó is működik
Kép forrása: szeretlekmagyarorszag.hu
A 19. században a Royal mellett többek között a Kohn Lajos kávéház és a Merkur, későbbi nevén Velence kávéház foglalkozott mozgókép vetítéssel. De persze a fővároson kívül is kezdett elterjedni a kávéházi mozikultúra, jó példája ennek a debreceni Széchenyi kávéház. És mint tudjuk, az önálló moziépületek és a plázákban terjedő multiplexek ellenére a mai napig fennmaradt néhány kávéház-mozi páros, elég csak az Urániára vagy a Kinóra gondolnunk. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de szerintem a kényelmes moziláncok és az IMAX nem érnek fel azzal a hangulattal, amikor egy finom caffé macchiato vagy egy ír kávé után átsétálunk a szomszédos moziterembe és megnézünk egy igazi művészfilmet Woody Allen vagy Ozpetek rendezésében.
Olvass tovább kávéházakról!
A New York Kávéház legendás aranykora
