Kávéklub

Kávé és kávé között igenis van különbség, és nem csak a minőségre gondolok: jó kávé és jó kávé között is van különbség. Azt a legtöbben érezzük, hogy szeretjük-e az adott kávét vagy sem, az azonban már, hogy meg tudjuk határozni, hogy milyen íz- és aromavilággal, savassággal és testességgel rendelkezik az adott kávé, vagyis hogy pontosan mi az, amit kedvelünk benne, már nehezebb meghatározni, türelem, gyakorlás és odafigyelés kell hozzá, de ez sem lehetetlen.

A borkóstoláshoz hasonlóan a kávékóstolás sem megy senkinek elsőre. Ahogy az első korty borról sem állapítja meg senki könnyedén, hogy éppen a Balaton régióból vagy Új-Zélandról származik, úgy ahhoz is gyakorlat szükséges, hogy érezzük és felismerjük a kávé karakterét.

A kávékóstolást leginkább espresso-val végzik, hiszen itt jelennek meg legintenzívebben az aromák, ezért ez elemezhető a legjobban. Kávékóstoláskor ne használjunk se tejet, se cukrot vagy más édesítőszert, hogy eredeti formájukban érezhessük az ízeket, ugyanezért fontos, hogy a kávé a lehető legfrissebb legyen, mert már egyetlen perc után is rengeteget veszít az aromáiból és élvezeti értékéből, ezután pedig majdhogynem exponenciálisan romlik a minőség. Ha túl sokáig hagyunk állni egy espresso-t, akkor a crema réteg is szétesik.

Ráadásul az is nagymértékben befolyásolhatja az érzett ízt, hogy mit ettünk előtte, édesség vagy torta után minden keserűbbnek fog tűnni. Érdemes legalább 20 percet várni, bármit is fogyasztottunk, és mindenképp öblítsünk vízzel is a semlegesítő hatásért mielőtt belevágunk a kávéfogyasztásba.

Érdemes rászánni az időt, a szakértők nyugodt, csendes környezetet javasolnak, hogy ne zavarjon minket semmi. Bár elsőre nem teljesen kézenfekvő, de az sem mindegy, milyen poharat használunk. A keskenyebb pohár fokozza az aroma- és ízintenzitást, kiemeli az erőteljes, pörkölt ízjegyeket, míg a szélesebb és nagyobb öblű pohár a finomabb aromákra irányítja a figyelmet. Ha kávékat szeretnék összehasonlítani, akkor mindenképp egyforma poharakat használjunk.

Illat és megjelenés

A kávékóstolás már az illatokkal elkezdődik, adjunk időt magunknak kiélvezni az aromákat. A kávé megjelenését és a tetején lévő crema réteget is vizsgáljuk. Figyeljük meg a kávé színét, amely lehet arany, barna vagy bronz árnyalatú, illetve áttetszőségét is. A crema textúrája, illetve az, hogy mennyire tapad csésze falához, is sok mindent elárul. A crema tulajdonképpen a kávéba zárja az aromákat, ezért miután megvizsgáltuk, egy kiskanállal vagy kóstolókanállal arrébb toljuk a kávé felületéről.

Ezután kortyolunk a kávéból, úgy, hogy a száj minden részét elérje – ez azért fontos, mert a különböző ízeket más-más helyeken érezzük. Figyeljük meg az utóízt is. Kóstolás közben érdemes feljegyezni a tapasztalatainkat. Az elején kicsit félszegnek érzi magát az ember, de érdemes leírni, ami eszünkbe jut, idővel megtanuljuk könnyebben beazonosítani az ízeket.

Kávékóstoláskor ne tegyünk cukrot vagy más édesítőt az espresso-ba

Mire figyeljünk?

Testesség: A kávé testessége alapvetően a sűrűségét jelenti, a testesebb kávé krémesebb, a könnyedebb inkább vizes textúrájú.

Savasság: A pörkölés befolyásolja, a savasság friss, életteli ízt ad a kávénak és kiemeli annak természetes édes ízét.

Pörkölés: A pörkölés a kávé savasságán túl befolyásolja koffeintartalmát és keserűségét.

Aromák: Az aromák érzékelésében az orrunk is segít, ha csoportosítani akarunk, akkor könnyed, közepesen erős, és határozott aromájú kávékat különböztetünk meg egymástól. Talán az aromák meghatározása a kávékóstolás legtrükkösebb része.

Milyen aromákat fedezhetünk fel a kávéban?

A könnyedebb aromájú kávék virágos, gyümölcsös vagy citrusos illatúak. A közepes aromájúakat méz- vagy gabonaillat, enyhe pörkölt jegyek jellemzik, míg a határozott aromájúak fűszeres, fás, kakaós jelleggel bírnak.

Néhány példa a különböző aromajegyekre:

Kávé somellier-nek lenni nem véletlenül külön szakma, ne csüggedjünk, ha elsőre nem tudjuk meghatározni az aromákat. Fontos, hogy élvezzük a kávékóstolást, hiszen ez a lényeg: felfedezni a kávénk minden ízét, élvezni az illatát, aromáját, textúráját, de ha megtanuljuk meg is nevezni, hogy mit szeretünk benne és tudatosan tudunk választani a kávék közül, az külön élmény.

Mondanom sem kell, igazi Gombóc Artúrrá változom, ha édességről van szó. Gyakorlatilag bármilyen formában imádom a csokit, és ahogy közelednek a kuckós esték, a barátaimmal egyre sűrűbben találkozunk kávézókban és csokizókban. Szerencsére több budapesti kávézó-tulajdonos is felismerte, hogy ez a két csábító dolog, vagyis a kávé és a csokoládé párban is járhat, és nem kell az egyik vagy a másik mellett dönteni, ha egy kis kényeztetésre vágyunk.

Aki legalább akkora csokifaló hírében áll, mint én, sokszor megkapja a magáét, hogy neki aztán mindegy, csak csokis legyen. De ki mondta, hogy érdemes kompromisszumot kötni? Ha megadjuk a módját, a kávé- és csokifogyasztás igazi rituális élménnyé válhat, ráadásul mindkét alapanyag trópusi és egyenlítői országokból származik, így hangulatukban is illenek egymáshoz.

Szóval, érdemes néha lassítani kicsit, és összehangolni a kávé és a csoki kiválasztását. A csokoládé több mint 300 ízösszetevőt és 400 aromakomponenst tartalmaz. Teljes ízélményt egy 65-85% közötti kakaótartalmú csokoládé adhat, mely egy kicsit savasabb, kesernyésebb, mint a kávé maga, így sokkal hangsúlyosabbá válhat az összhatás.

Ahogy a kávébab tulajdonságai meghatározzák a kávé ízvilágát, úgy a három kakaófajta is eltérő jellegű ízt ad. A Criolloból készült csokoládé gyümölcsös és tejszínes ízű, így illik az olyan könnyed kávékhoz, mint például a latte, vagy egy laza cappuccino. A világon a legnagyobb mennyiségben termesztett Forastero íze nem túl jellegzetes, inkább kesernyés, míg a Trinitarioból készült csoki íze gazdag, fűszeres, kicsit savas hatású – utóbbi inkább egy erőteljes espressohoz passzol. A kakaó alapízei mellett természetesen a csoki ízesítése is segíthet a választásban, hiszen a manufaktúrák szakértőit a fűszerektől a gyümölcsökön át az alkoholos italokig számtalan aroma megihleti. Jó játék tesztelgetni, próbálgatni a különböző párosításokat.

Fontos tudni azt is, hogy a csoki kémiai hatását legalább hét szempont szerint szokás osztályozni, az olvadékonyságtól kezdve az édességen, az aromák összetettségén, az illatok és ízek tartósságán át a savasság, csípősség és keserűség fokáig. Nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre tűnik, igaz? Ha mindezeket a tulajdonságokat próbáljuk figyelembe venni egy kóstolás során, sokkal könnyebb méltó kísérőt találni kedvenc kávénkhoz. Sőt, legközelebb már házigazdaként is profi módon szervírozhatjuk a szokásos csésze kávét, pár kocka minőségi csokival kiegészítve.

Mindegy, hogy forrón és feketén vagy lágyan, tejhabbal szeretjük, egy jó kávé nem csak ízével, de illatával és megjelenésével is szebbé teheti a napunkat. Ha kedvenc kávénk minden ízárnyalatát fel akarjuk fedezni, érdemes egy kis időt szánni az ismerkedésre, hiszen a kávékóstolás is művészet, saját koreográfiával. Ha megtanuljuk a lépéseket, egészen új oldalról szemlélhetjük a kávéivás hétköznapi rutinját, és új élményekkel gazdagíthatjuk mindennapjainkat, mert minden kávé sajátos karakterrel és aromával rendelkezik, amely csak felfedezésre vár.

Egy igazán jó kávé már a megjelenésével és az illatával is hatással van ránk. Szánjuk időt rá, hogy kiélvezzük a gőzölgő kávé illatát. A gyakorlott orr azt is megérzi az aromák intenzitásából, hogy mennyire frissen pörkölt a kávé, sőt, ha úgy iszunk a kávéból, hogy közben befogjuk az orrunkat, néhány ízösszetevő eltűnik, ez is mutatja, hogy a kávé teljességét csak az illatokkal együtt élvezhetjük.

A kávékrém, vagyis a crema a különösen jó kávék jellemzője, a víz megfelelő nyomásának és hőmérsékletének, a kávé minőségének, frissességének és őrlésének eredménye. Ha a víz nem elég forró, vagy nem elég nagy a nyomás, esetleg a kávé nem megfelelő finomságúra van őrölve, akkor a krém nem megfelelő vastagságú és sűrűségű lesz.

Az illatok után jöhet a kóstolás. A kávészakértőkhöz hasonlóan kortyoljon a kávéból, hogy az a száj minden részét elérje és átjárja az ízlelőbimbókat. A kóstolás során a kávé négy dimenziójára figyeljünk: a testességére, a savasságára, az aromájára és az ízére. 

A kávé testessége a sűrűségét jelenti, a testesebb kávé krémesebb textúrájú, gazdagabb, ezzel szemben a könnyedebb kávét vizesebbnek érezzük. A savasságot élővé és frissé teszi a kávét, vitalitással ruházza fel. A kávé intenzitása a pörköléstől, a kávé testességétől és keserűségétől függ, nem a koffeintartalmától.

A kávé aromájának érzékelésében is az orrunk segít. Az aromákat alapvetően három csoportba sorolhatjuk: könnyed aromájú, virágos, gyümölcsös vagy citrusos illatú kávék, közepesen erős aromájú, méz- vagy gabonaillatú kávék, kissé pörkölt jegyekkel és határozott aromájú, erősen kakaóra emlékeztető, fűszeres, fás illatú vagy intenzíven pörkölt jellegű kávék.

A kávékóstolás művészet és persze sokaknak hivatás is. De nem kell profi kávékóstolónak lennünk ahhoz, hogy élvezzük kedvenc feketénket. Csak szívjuk be a frissen főtt kávé édesen kesernyés illatát, ízleljük meg és hagyjuk, hogy a kávézás élménnyé váljon.