Kávéklub

Svédország egyik királya, III. Gusztáv, az „Álarcos király” valamiért rettegett a kávétól. Meggyőződése volt, hogy a kávé egy egészségtelen, mitöbb, veszélyes dolog. Mindent meg is tett annak érdekében, hogy ezt be is bizonyítsa. Egy emberöltőn át tartó kísérlete azonban bebizonyította, hogy…

Nem lövöm le rögtön a kísérlet tanulságát. A XVIII. század nagy vizsgálata arra próbált fényt deríteni, mi egészségesebb, a kávé, vagy a tea. A király nagyon bízott abban, hátha megerősítik a kísérlet eredményei az ő álláspontját: a kávé öl.

Nem mintha lett volna rá precedens, hogy a kávé egészségpusztító hatással bír… A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek aztán fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez az időszak alatt is ittak kávét. 

Az említett III. Gusztáv ezután érvekkel próbálta meggyőzni a kávékedvelőket, hogy bizony a kávénak káros hatásai vannak az egészségre, és mindezért érdekes kísérlet végrehajtását rendelte el. Egy egypetéjű ikerpár töltötte be a kísérleti bárányok szerepét, akiket halálra ítéltek, viszont választhattak, hogy kivégzik őket, vagy életfogytig tartó börtönbüntetésben részesülnek - azzal a feltétellel, hogy az ikerpár egyik tagja három kancsó kávét, míg az ikertestvér ugyanennyi teát igyon meg minden egyes nap, az élete hátralévő részében. Az ikerpár a koffeindús tovább élést választotta.

Két orvost is kinevezett a király, hogy felügyeljék a vizsgálatokat és jelentsék az eredményeket az uralkodónak. A doktorok azonban rövidebb ideig éltek, mint a kísérleti alanyok (vajon ittak elég kávét?), jóval a kutatás vége előtt meghaltak. Sőt, még a kísérletet elrendelő király is megelőzte az ikerpárt és elhunyt. Egészen pontosan meggyilkolták (talán egy feldühödött kávérajongó?). III. Gusztáv így már nem tudhatta meg a kutatás eredményeit, melyek úgysem igazolták volna teóriáját: a teaivó ikertestvér halt meg előbb, és ő is 83 éves korában. Az, hogy a kávéfogyasztó testvér hány éves koráig élt, nem ismert. Mindenesetre nem rossz arány, ha legalább 83 éves korig élt, pláne, hogy hosszú-hosszú éveken át börtönben tengődött. És még inkább annak fényében, hogy a születéskor várható élettartam az 1740-es években (igaz, hogy Angliában, de) 32 év volt…

A svéd hatalom azonban továbbra is úgy gondolta, hogy a kávé rossz dolog. 1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált a Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. És elég sokáig élnek a svédek: 2012-es adatok szerint a várható élettartam 81,7 év, míg Magyarországon csak 75 év.

A kísérletet pedig azóta is "az első svéd klinikai vizsgálatként” tartják számon az észak-európai országban, és boldogan, sokan, nagy mennyiségekben isszák a kávét. Amelyről még a végén pár svéd (vagy inkább brit?:-) tudós kiderítheti, hogy tényleg a hosszú életnek a titka…

 „Vigyázz, ez presszó kávé” – „Igen, tudom. Ideadnád inkább a bögrét?” – „A bögrét?!” – „Igen. Ez a csésze elég kicsi” – „Parancsolj. Kérsz bele cukrot?” – „Nem, köszi” – „És tejet?” – „Nem, simán iszom” – „Hozzak mellé vizet?” – „Nem”. Miután kifogytam az ötletekből, némi rémülettel kevert megadással figyelem, amint finn ismerősöm békésen ücsörögve eltüntet egy gigantikus adag méregerős, keserű feketekávét, majd legnagyobb meglepetésemre kér még. A magyar vendégszeretet győzedelmeskedik a félelmem felett, ezért újratöltöm a bögréjét, amelyet ő fenékig ürít, eközben én gyorsan felidézem a mentők telefonszámát, és próbálom kikalkulálni, hogy a reggeli csúcsforgalomban hány perc alatt érhetnénk be a legközelebbi kórházba. Ám láthatólag erre nincs szükség; a szőke fiatalember már a küszöbön áll hátizsákostul és fényképezőstül, készen Budapest felfedezésére. Így megnyugszom, de csak azért, mert még nem sejtem: 3 óra múlva az egész eseménysor megismétlődik.

Mennyi kávét isznak Észak-Európában?

E sokkoló élményem, valamint csekély skandináv filmográfiai és irodalmi tapasztalatom (melynek lényege egy mondatban összefoglalható: ezek az északiak non-stop kávét vedelnek bárhol és bármikor) arra késztetett, hogy utánajárjak, mi az igazság. Idézzük fel röviden egy korábbi posztomat az egy főre jutó kávéfogyasztási lista élmezőnyéről: a finnek vezetik, évi 12 kg/főnyi „halálos” dózissal (hogy legyen viszonyítási alapunk: egy átlag magyar 2,6 kg/fő/év mennyiséget fogyaszt el, ezzel egyébként a 44. helyen tanyázunk). Szorosan mögötte sorakoznak a skandináv országok: Svédország, Norvégia és Dánia. A filmekben szintén sokat kávézó amerikaiakat és az espresso-bajnok Olaszországot még a balti államok is beelőzik. A kávétermesztő nagyhatalmak jócskán mögöttük állnak; úgy néz ki, nekik csak a munka marad, nem az élvezet. Brazília, a legnagyobb kávétermesztő a lista 16. helyezettje, míg az afrikai országok közül Etiópiában fogyasztják a legtöbb kávét, ám az ország így is csak a 68. helyen kullog.

A kávé, mint a hosszú élet (vagy a túlélés) kulcsa?

Az általam halálosnak minősített kávéadagolásra visszatérve: finn kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kávénak jótékony élettani hatása van: napi 1-2 csésze kávé 4%-kal csökkenti a halálozási arányt. Ennek persze a svédek és a finnek több mint kétszeresét, napi átlag 5 csésze (inkább bögre) kávét fogyasztanak el, az utolsót akár éjjel 11 körül, lefekvés előtt. Valamit azonban mégis jól csinálnak, mert a várható élettartam mindkét országban 80 év felett van. 

Kiruna, Svédország

Finn rokonaink és a három skandináv állam kiugró kávéfogyasztása mögött természetesen logikus érvek sorakoznak. A legfontosabb az időjárás; Finnország és Svédország nagy része az északi mérsékelt éghajlati övbe tartozik, így nem eszkimók lakta jeges tundrákat kell elképzelnünk, de az átlaghőmérséklet (főleg télen) azért jóval alacsonyabb, mint nálunk. A sarkköri területek ráadásul télen hónapokig sötétségbe burkolóznak. A hűvös idő, a téli mínuszok és a sötétség okozta fáradékonyságra pedig a kávé az egyik megoldás. Finnországban emellett 1920 és1932 között alkoholtilalom volt érvényben, így a „vodkaövezethez” tartozó állam polgárai kénytelenek voltak kávéval vigasztalódni.

Kávészünet egy göteborgi kávézóban

Svéd kávéfogyasztási kultúra

Az észak-európai országokban a kávézási rituálét hasonlóképpen kell elképzelni, mint nálunk, vagy mint a németeknél: asztal mellett, leginkább ülve kortyolgatják a kávét, és gyakran süteménnyel kísérik. Sőt, Svédországban a kávé szinte elhagyhatatlan kiegészítője a süti, ha pedig valakit az ismerőse meginvitál magához egy csésze kávéra (ez egyébként már a barátként való elfogadás jele), számítson kávésütemények viszonylag bő kínálatára. A munkahelyen a 9 és 11 óra között megejtendő, kötelező fél órás kávészünet, az ún. fika, szent és sérthetetlen, elmaradhatatlan része a napnak. Ilyenkor a főnökök sem zavarják az alkalmazottjaikat, mert az felettébb sértő és udvariatlan magatartásnak bizonyulna. A fika a kávéval és sütivel egybekötött pihenés ideje, gyakran ezt a kollégák közti csevegés, small talk egészíti ki (állítólag az egyik legkedveltebb téma a kutyatartás). 

Göteborgi sétálóutca kávézókkal, Haga negyed

A hatalmas kereslet ellenére az északi országokban a kávé minőségére és származási helyére is nagy figyelmet fordítanak. Nem véletlen, hogy idén június 16 és 18 között a svéd kávékultúra fellegvára, Göteborg volt az Európai Kávészövetség (SCAE) által megrendezett World of Coffee nemzetközi kiállítás házigazdája. A világhíres kávészakértőket, baristákat, kávéforgalmazó vállalatokat vendégül látó rendezvényen a résztvevők olyan különleges megmérettetéseken vehettek részt, mint a kávépörkölő világbajnokság, a kávéízlelők világkupája, a filteres kávékészítés világkupája, a művészi tejkrémöntés világbajnoksága. Svédország természetesen híres szakemberekkel is büszkélkedhet, mint például a nemzetközi színtéren is szép eredményeket elérő Per Nordell svéd barista bajnok.

Tovább olvasnál?

Kávékisokos