Kávéklub

Mutatjuk a legkedveltebb kávéinkat. Közte van a te kedvenced?

Az elmúlt években több felmérés is igazolta: mi, magyarok is szeretjük a kávét. Méghozzá nagyon! A magyarok több mint háromnegyede szereti a kávét, mindenekelőtt az íze miatt és csak másodsorban a jótékony hatása miatt. Bevallom, engem több ponton is meglepnek a statisztikák, például az az eredmény is fura, hogy többen kávézunk otthon, mint a munkahelyünkön. A legtöbben napi 1-2 csésze kávét isznak, ez egyébként az egészséges mennyiség, és többen vannak azok (a magyarok közel egynegyede), akik naponta 3-4 kávét fogyasztanak el, mint azok, akik alig isznak kávét (kb. 12%). Mutatjuk, melyik a magyarok top5 kedvenc kávéja.

1. espresso

Ehhez nem is igazán kell hozzáfűznünk semmit. Az igazi, a klasszikus, a felülmúlhatatlan kávé! Reggel ez ad löketet a napindításhoz, délután pedig kirángat bennünket az ebéd után ránk törő kómából. Az espresso gyorsan készül és gyorsan szokás elfogyasztani, 25-35 ml-nyi, sötét-vörösesbarna színű, tetejét crema réteg koronázza. Feketén és ízesítve is nagy kedvenc!

2. cappuccino

A magyarok előszeretettel ízesítik a kávéjukat tejjel, ennek hála a cappuccino és a tejeskávé is dobogós helyen végeztek. A cappuccino 30-45 ml-nyi, egyharmad arányban tartalmazza az espressót, a tejet és a tejhabot. Gyönyörű és magabiztos nyitánya a reggelünknek, sokan a reggeli mellé vagy közvetlenül utána fogyasztjuk. Mi, magyarok annyira szeretjük a cappuccinót, hogy gyakran még délután és este is ezt rendeljük. E jó szokásunkat Olaszországban például furcsán nézik: ott ugyanis a cappuccino szigorúan reggeli ital!

3. caffé latte

A laza, de finom és kiadós tejeskávé is egy valódi klasszikus, ezt tényleg inkább csak reggel fogyasztjuk. Az espresso itt gyakran csak egy negyednyi (vagy még kevesebb) részt tölt ki, az igazi főszereplő a gőzölt tej. Ez az ital már mennyiségre is nagyobb és látványosabban tálalható. Manapság egyre divatosabbá válik a „latte” szót használni; a kávéházak is rákaptak, különféle ízesítésű lattékkal csalogatják a vendégeket. A latte a caffé latte rövidített verziója, azonban én úgy veszem észre, egyre többen utalnak vele a latte macchiatóra, amely sokkal nagyobb arányú tejhabot tartalmaz kb. ugyanolyan mennyiségű kávé mellett. A pohárba először a tejhab kerül, az espressót utána adják hozzá. Nagyon szépen rétegezhető: alul a gőzölt tej, felette a barna különböző árnyalatiban játszó espresso, a tetejére kerülő tejhabnak hála pedig ismét visszaköszön a fehér.

4. hosszú kávé

Szeretjük, mert nem csak egy kortynyi élményt jelent. A hosszú kávé gyakorlatilag kétszeres mennyiségű vízzel készített, vagyis hosszúra hagyott espresso, nagyjából 80 ml. Ez tehát egy kevésbé koncentrált és híg kávé ital. Azonban vigyázzunk, mert a közhiedelemmel ellentétben nagyobb a koffeintartalma! A hosszú kávé főzésekor a több víz hosszabb ideig áztatja az őrleményt, így több koffein oldódik ki belőle.

5. espresso macchiato

Különböző felmérések más-más kávénak ítélik oda az ötödik helyet, de mivel ez egy blog, én most szubjektív leszek, és az egyik nagy kedvencemnek adom a helyezést: ő a caffé macchiato, más néven espresso macchiato, magyarul foltos kávé. Egy normál espresso pár cseppnyi tejhabbal. Kerülhet bele forró (macchiato caldo) és hideg (macchiato freddo) tej is. Gyors, finom és gusztusos!

Olvasd tovább népszerű posztjainkat!

Kis kávéhatározó, avagy mi a különbség a café latte, a latte macchiato és a melange között?

A kávézacc nagy kincs, ne dobd ki!

Kérsz egy jó espressót? Kapsz ötöt!

Mivel mi magyarok általában tejjel és cukorral ízesítjük a kávét, nálunk a tejes költemények különösen népszerűek. De miért szeretünk ennyire tejet önteni a kávéba? Erre több magyarázat létezik. Valaki szerint azért ilyen elterjedt ez az ízesítési mód, mert a tej enyhíti a kávé savasságát, és így kevésbé viseli meg a gyomrot, ami főleg reggel fontos szempont. Emellett az is a tej mellett szól, hogy tejjel keverve a kávé kap egy desszertjelleget, és hosszabb ideig lehet kortyolgatni.

Az eszpresszó elkészítése után a tej különböző alkalmazásaival nagyon sokféle kávékölteményt lehet készíteni. Gyakran nehéz is követni, hogy pontosan mi rejlik egy-egy elnevezés mögött. A tejes variációk közül a cappuccino a legnépszerűbb és a legismertebb hazánkban. A cappuccino hagyományosan azonos, 1/3 arányban espresso-ból, meleg tejből és tejhabból áll. Számokban kifejezve ez kb. 30-45 milliliter kávét jelent, hogy pontosan mennyit, az országonként és helyenként is változó, de állítólag akkor igazán finom a cappuccino, ha körülbelül 2 cm magas tejhab kerül a tetejére.

Szintén népszerű az általában csak tejeskávénak nevezett caffé latte, vagy francia nevén café au lait.  Ez a valódi klasszikus sokak kedvence, nem véletlenül. A latte-t általában nagyobb pohárban szolgálják fel, így az espresso aránya akár 1/4 vagy 1/5 rész lehet, amihez még legalább ennyi gőzölt tejet adnak, és a tetejére krémes tejhabot csurgatnak. A tej összekeveredik a kávéval, és kellemes bézs színt kap, miközben a tetején megmarad egy kevés tejhab is.

A latte macchiato-t a szépen elkülönülő rétegekről ismerhetjük fel.

A latte macchiato-t is sok helyen készítenek Magyarországon, ez az egyik leggusztusosabb kávéköltemény, nekem nagy kedvencem. A habosított tejet egy magas falú üvegpohárba töltik, az eszpresszót pedig lassan csorgatják a habos tejbe, így alakulnak ki a szépen elkülönülő rétegek. A baristák körében örökös vita zajlik arról, hogy a felső habrétegen lévő pöttyöt el kell-e takarni vagy sem. Az ital neve olaszul egyébként foltos tejet jelent. A latte macchiato nemcsak szép, hanem finom is, mivel a meleg tej és tejhab egyedülállóan krémes ízt kölcsönöz a kávénak.

A nyár tökéletes alkalom, hogy a tejes kávékölteményeket feldobjuk egy kis jégkrémmel. A kávé ízvilágához a vanília és a csoki illik a legjobban, de a gyümölcsös ízekkel is érdemes kísérletezni. Az utóbbi években olyan különleges ízekkel is próbálkoztam, mint a madártej és a kókusz. Különböző típusú tejeket is érdemes kipróbálni, mert egészen más ízt ad a tehéntej és a szójatej. Korábban már írtam arról, hogy melyik tejekből készíthető a legjobb tejhab. A kísérletezés előtt érdemes belenézni, mert sajnos nem minden tej habosítható.

Tovább olvasnál?

A legjobb kávézók Budapesten

Mi a különbség a frappé és a jeges kávé között?

Finom, mégis kevésbé ismert kávévariációk

Amikor kávéfogyasztásról beszélünk, indokolatlanul kevés figyelmet kap a tej, pedig mi magyarok tejeskávé-kedvelő nemzet vagyunk. A Nespresso október 30-án a Coffee & Milk workshop keretében tisztelgett a legfinomabb kávéköltemények egyik fontos összetevője, a tej előtt. Az eseményen Nagy Zsolt kávészakértő bemutatta a különböző tejekből készített habok közötti különbségeket, és a tejhabdíszítés néhány egyszerű fortélyát is elleshettük tőle.

Akár hideg, akár meleg tejet, vagy tejhabot adunk a kávéhoz, nem egyedül a tej a meghatározó alapanyag: a tej mellett az espresso karaktere is nagyban befolyásolja az ízélményt. Ez a workshop során is bebizonyosodott, hiszen 3 különböző fajtájú kávét vizsgáltunk cappuccino formájában és mindegyik más-más ízvilágot eredményezett. Az espresso karaktere és minősége mellett persze az is fontos, hogy milyen tejet választunk. A különféle diéták és új étkezési trendek miatt egyre többen használnak növényi tejeket, illetve csökkentett zsírtartalmú vagy laktózmentes tehéntejet. Ezek nemcsak ízükben különböznek egymástól, de tejhab-készítésre sem egyformán alkalmasak. Lássuk, hogy milyen tejekből készíthető el a tökéletes tejhab egy finom cappuccino-hoz!

Számomra a workshop legnagyobb meglepetése az volt, hogy a tej habosíthatósága a gyakori tévhittel ellentétben nem függ a tej zsírtartalmától, hanem kizárólag a fehérjemennyiség határozza meg. A tehéntej átlagos fehérjetartalma 3,4 - 3,5 %, a kecsketejé valamivel magasabb, 3,6 %, ami épp ideális a megfelelő állagú tejhab elkészítéséhez. A zsírtartalom olyannyira nem számít a habosíthatóság szempontjából, hogy az alacsony és a magas zsírtartalmú tejből készített tejhabok között csak az íz tekintetében érezhető különbség, míg az állaguk teljesen egyforma lesz.

A növényi alapú tejek íze és állaga attól függ, hogy gabonából (rizs, zab, árpa), hüvelyes (szója), vagy csonthéjas növényekből (mandula, dió, gesztenye, kókusz) készülnek. Bár ezek mind nagyon ízletesek, ezért kiváló kiegészítői a kávénak, egyedül a szójatejből készíthető hab, míg a többi növényi alapú tej nem habosodik. Ennek oka, hogy míg a szójatej fehérjetartalma körülbelül megegyezik a tehéntejével (3,5 %), a többi növényi tej egyáltalán nem tartalmaz fehérjét.

A szakértő a workshop végén azt is megmutatta, hogy topping szószok és egy díszítőpálca segítségével, hogyan varázsolhatjuk szebbé a tejhabbal felöntött kávénkat. Mindenkinek ajánlom, hogy otthon is kísérletezzen, mert igazán jó móka. Aki nem tudja, hogy lásson neki, annak ajánlom egy korábbi posztomat a témáról.

Végül pedig egy csodálatos tejes-gyümölcsös kávéreceptet szeretnék megosztani veletek, amivel feldobhatjátok az olyan borús hangulatú őszi napokat, mint ez a mai. Próbáljátok ki, és írjátok meg kommentben, hogy hogy ízlett! ;-)

Erdei-gyümölcsös cappuccino fehér csokoládéval

Hozzávalók:

1 espresso

150 ml tej

15 ml fehér csokoládé szirup

15 ml erdei gyümölcs püré

Elkészítés:

Meleg tejhabot készítünk, közben hozzáadjuk a fehér csokoládé szirupot. Egy csészébe beletesszük a gyümölcspürét és ráfőzzük az espresso-t, erre öntjük rá az ízesített tejhabot. A díszítéshez reszelt fehér csokit használunk. 

Azért szeretem a kávét, mert rengeteg lehetőséget rejt. Annyi változata létezik: lehet hosszú vagy rövid, ihatjuk hidegen vagy melegen, cukorral vagy édesítővel, feketén vagy tejjel, akár egy kis tejszínhabbal megbolondítva, és még sorolhatnám. A rövid, méregerős fekete és az édes, habos kávécsodák közt száz meg száz variáció elfér a kávékészítés nagy skáláján.

A legjobb a kávéban, hogy úgy iszom, ahogy éppen kedvem tartja. Persze ott vannak a nagy klasszikusok is, az eszpresszó, a latte, a kapucsínó és társaik, amikben sosem csalódunk. Na de mit is takarnak ezek az ismerősen csengő nevek, pontosan melyik hogyan készül, és mi a különbség az alapvető kávétípusok között?

Az eszpresszó készítésekor a majdnem forrásig melegített vizet nagy nyomással préselik át a kávéőrleményen, ezáltal az eredmény egy testes, gazdag aromájú kávé lesz. A crema, vagyis a tetején képződő krémes hab, amely a minőségi kávék jellemzője, az eszpresszó nagyon fontos része. Általában előmelegített porceláncsészéből fogyasztják, és sokan esküsznek rá, hogy ez az elkészítési mód szabadítja fel a legjobban a kávé ízét és illatát. Az eszpresszó az alapja számos további elkészítési módnak, például az americanónak, a latte macchiatónak vagy a kapucsínónak (szerintem is furcsán néz ki így, de megnéztem, és a helyesírási szótár szerint bizony így kell írni:)

Sokan gondolják, hogy az eszpresszó a legerősebb kávé, és hogy a hosszúkávé ugyanannyi koffeint tartalmaz és nem többet – ez azonban nem igaz. A hosszúkávé esetében a kávéőrleményen sokkal hosszabb idő alatt folyik át a forró víz, ezáltal több ízanyag és több koffein is oldódik ki belőle. Ehhez képest az americano forró vízzel felöntött eszpresszó, ami ugyanannyi koffeint tartalmaz és ugyanazt az ízélményt adja, mint az eszpresszó, de kevésbé koncentrált formában.

A kapucsínó egyharmad rész eszpresszóból készül ugyanennyi forró tejjel és gőzölt tejhabbal. Szerintem a legtöbben ezt kérjük, ha egy kávézóban hirtelen meg kell mondanunk, mit szeretnénk, mert egy kapucsínó mindig jó és szinte nem lehet elrontani.

A latte macchiatót viszont nagyon könnyű elrontani, persze ilyenkor sem az ízében, hanem a megjelenésében van a hiba. Az olasz kifejezés szó szerinti fordítása „koszos tejet” jelent, ami az elkészítésre utal: a forró, habos tejbe egy kanál segítségével csurgatják bele az eszpresszót, így a két réteg nem keveredik össze, a kávé réteges marad. Általában magas falú üvegpohárban tálalják, hogy jól mutasson.

A tejeskávé a latte macchiato egyszerűbb formája, ennek készítésekor egyszerűen belekeverik az eszpresszót a gőzölt tejbe. A latte viszont egy harmadik elkészítési mód, ez is bőséges mennyiségű tejjel készül, de dupla eszpresszóból, tehát kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint a latte macchiato vagy a klasszikus tejeskávé. Létezik olyan variációja is, amikor egy másik alapitalt is kevernek bele, például teát, ezt nevezik chai latténak.

Én legtöbbször a tejeskávé mellett döntök, de mondjuk egy illatos eszpresszó, hm… Te melyiket választanád most?