A kávézás a társadalmi élet fontos része, a kikapcsolódás, a mindennapi problémáktól való elszakadás pillanata. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak nekik, hanem nehezebb sorsú embertársainak is át kell élni, ezért meghívják őket egy, vagy több caffe sospesora, vagyis felfüggesztett kávéra. A caffè sospeso hagyománya Nápolyban született meg, mégpedig a Caffé Gambrinusban a XIX. század közepén. Ennek a hagyománynak a világnapját ünnepeljük ma, december 10-én.
A caffe sospeso egy érdekes és nagyon szép szokás: a bárba betérő vendég a saját kávéja mellé rendelhet egy vagy több felfüggesztett kávét, amelyet ugyan kifizet, de nem kér ki. Ha később betéved a helyre egy koldus, vagy valaki, aki nem engedhet meg magának egy jó espressót, a barista felkínálja neki ingyen a már kifizetett kávét. A nagylelkű adakozó és a rászoruló nem találkozott egymással, így a szegények büszkesége sem sérült. A Caffé Gambrinusban a mai napig kint van egy kis edény, amibe ki-ki beleteheti a kifizetett, de el nem fogyasztott kávéjának számláját, hogy meghívjon egy-egy rászorulót egy finom kávéra.
A szokás a XIX század közepére vezethető vissza, majd az első világháború és a gazdasági válság idején felerősödött, amikor sokan vesztették el megélhetésüket. Később, a gazdasági fellendülés idején a szokás kissé háttérbe szorult, de nem tűnt el teljesen, főként Nápolyban. Volt, aki különleges alkalmakkal kapcsolta össze az adakozást: Aurelio De Laurentiis, az SSC Napoli futballklub elnöke például csapata győzelmeit követően vásárolt 10 felfüggesztett kávét. Egy időben a Facebookon is rohamosan terjedt a hasonló elveken nyugvó pended coffee kezdeményezés, 2008-ban egy újságcikk hívta fel az olaszok, később pedig az egész világ figyelmét erre a nemes tradícióra, melynek már világnapja is van: mikor máskor ünnepelnék, mint december 10-én, az emberi jogok világnapján?
