Kávéklub

Sokszor a legjobb program, amire hideg téli napon gondolni tudok, egy kávézóba beülni valamelyik kedves ismerősömmel, és átbeszélni a világ dolgait egy csésze gőzölgő finomság felett. De van, amikor még jobb programnak bizonyul számomra, ha otthon maradhatok és egyedül bevackolhatom magam a zugomba. A csésze gőzölgő finomságra viszont itt is szükségem van, hogy a bekuckózás tényleg jó legyen. Összegyűjtöttem öt olyan módszert, hogyan tudok otthon, könnyedén, jó kávét csinálni.

Talán a legegyszerűbb és legelronthatatlanabb az, ha van otthon kapszulás kávégépünk. Csak egy gombot kell megnyomni, és a konyhai csodaeszköz gondoskodik a kellő mennyiségű vízről, az ideális kávéadagról és arról, hogy gyorsan az italomhoz jussak. Na jó, még egy dolgom van vele: kiválasztani, milyen típusú, ízű kapszulát szeretnék használni. Ezután már csak az ízesítés van hátra, azt – ha nem üresen iszom a kávét és nem egy instant, 3 az 1-ben löttyre vágyom – sehol, sehogy nem tudom elkerülni.

Yuppiechef.com

Még egy javaslatom van arra az esetre, ha a dizájn is fontos a konyhában, természetesen a kapszulás konyhai kiegészítőn kívül: a Chemex. Tiszta szívvel tudom ajánlani otthonra, ha lusták vagyunk elhagyni a lakást a kávézásért. Ahogy már korábban is írtam, valójában attraktív külseje és ínycsiklandó kávéja mellett még egy óriási előnye van: sikerélményt nyújt, hiszen olyan könnyű a segítségével a kávéfőzés. A filtert a karafszerű edény tetejére helyezzük, miután leöblítettük forró vízzel. Majd közepesen darált kávét szórunk bele, erre felforralt vizet csurgatunk, ezt követően állni (duzzadni) hagyjuk. Ezután töltjük rá a többi forró vizet, és körülbelül négy perc múlva, amikor átcsepegett a víz a szűrőn, kész a friss italunk.

Chemexcoffeemaker.com

A papírszűrős, filteres változat is nagyon populáris nálunk és külföldön is. Nincs más dolgunk vele, mint a kávétartóba filtert tenni, abba pedig kávéőrleményt, és persze a víztartályba vizet tölteni, majd bekapcsolni. Ha pedig mégsem automata gépet szeretnénk, bízzuk magunkra a filteres kávékészítést.  Persze amennyiben van frissen darált kávénk, papírból készült filterünk, illetve valami, amibe a filtert tesszük és egy csészénk vagy bögrénk, amiből akár azonnal meg is ihatjuk majd a finomságot.

Ebay.com.au

Tradicionális, és sokak számára a legjobban bevált módszer a kotyogós kávé. Ez esetben is ki kell választanom, milyen kávét innék, emellett el kell találnom az ideális vízhőmérsékletet, épp mielőtt felforr. A felmelegedés sebességére is ügyelnem kell, hogy ne száradjon ki a kávé, sőt, nehogy megégjen és keserűvé váljon. És az sem mindegy, mekkora maga a kotyogós kávéfőző – ha túl kicsi, lassabban fő meg benne a kávé, nem alakul ki a kellő nagyságú nyomás és így kisebb erővel tud a kávén keresztül távozni a víz.

Amazon.com

Vészhelyzet esetére – mármint ha igazából még az otthonunkon belül is lusták vagy időhiányosak vagyunk rendes kávét csinálni, ajánlom az instant kávét. Egészen tűrhető minőségűt is lehet már kapni belőle. Már korábban is gondolkoztam az instant kávéról, és arra jutottam, hogy ízénél még nagyobb erőssége, hogy bárki meg tudja csinálni, sem tehetség, sem extra hozzávalók nem szükségesek hozzá, csak egy kis víz. Azt már mindenki maga döntse el, hogy az instant kávé, legyen akármilyen jó minőségű, tud-e valódi ízélményt nyújtani.

Ineedcoffee.com

+1 tanácsom viszont, amolyan kis konklúzióként viszont az, hogy néha igenis érdemes kibújni a csigaházból még a fogcsikorgató hidegben is. Egy friss, finom kávéért legalábbis nagyobb eséllyel éri meg kimozdulni!

Olvass tovább a témáról!

Kis szerkezet, nagy mérföldkő: a kotyogós

Mindenki kedvence, a stílusos kávé ötvözője: a Chemex

Ó, az a fenséges espresso!

A kávé Európába érkezése csak a kezdet volt: az egzotikus kuriózumként kezelt italt bizony meg kellett ismertetni és szerettetni az öreg kontinens népeivel. A huszadik században a kávé már egyre inkább elterjedt és egyre több fogyasztót szerzett, azonban egy szimpatikus, bajszos embernek és egy aranyos kis kütyünek köszönhetjük, hogy a kávézókból beköltözött a konyháinkba. Ismerjük meg tehát a napjainkig már mintegy 220 millió eladott példánnyal büszkélkedhető kotyogóst és olasz feltalálóját!

Alfonso Bialetti és forradalmi találmánya

A kotyogós atyja, Alfonso Bialetti 1888-ban született az észak-olaszországi Piemont tartományban található Omegna városkában. A régió nagy hagyománnyal rendelkezett a fém megmunkálás területén, azonban Alfonso Franciaországot választotta gyakorlatszerzése helyszínéül: egy évtizedet töltött egy francia alumíniumgyárban. A hazatérő fiatalember 1918-ban félkész alumíniumtermékeket árusító boltot nyitott Crusinallóban. Kezdetben megrendelésre gyártott fém tárgyakat, öntöttvas formákat, emellett azonban egyfajta kísérleti labort is üzemeltett.

Kreativitásának mesterműve azonban 1933-ig váratott magára: ekkor pattant ki fejéből ugyanis a Moka Expressz ötlete, amellyel forradalmasította és „demokratizálta” a kávéfőzést. Alfonsót egy teljesen hétköznapi, átlagos házimunka ihlette meg: a mosás. A nők egy nagy kádban főzték ki az ágyneműket, amelybe a meleg víz egy központi, lyukacsos tetejű vezetéken keresztül, fentről lefelé érkezett. Alfonsóban felmerült a kérdés: „miért ne lehetne ugyanezt a módszert használni a kávékészítésnél is?”.

Nem a kotyogós volt az első kávéfőző gép, hiszen a bárokban már jelen voltak az hatalmas, bonyolult használatú, éttermi kávéfőzők, ezek alternatívájaként jelent meg egy egyszerű, gazdaságos kisebb gép, a helyes kis otthoni kotyogós prototípusa. Bialetti a modern technikát vegyítette az olasz eleganciával és szakértelemmel. Egy kis méretű, három részből álló alumínium egységet tervezett, mely egy sima főzőlapon melegíthető fel. Amikor az alsó rész felforrósodik, a megnövekedő nyomás a meleg vizet a csövön keresztül átpumpálja a kávéval megtöltött tartálykán, amelyen keresztül a már elkészült kávé a legfelső részbe szivárog, onnan pedig a csészénkbe kerül.

Miután az ötlet megszületett, Bialettinek már „csak” tökéletesíteni kellett azt: kidolgozni a részleteket, hogy a víz megfelelő módon áramoljon keresztül a készüléken. Mivel a főként egyedül dolgozó feltaláló az alumíniumhoz értett, a formatervezéshez azonban nem, a design kitalálása is problémát jelentett. A karakterisztikus, nyolcszögletű Art Deco formát más, akkor divatos márkáktól koppinthatta le, ám az még az ötvenes-hatvanas években és – mivel a forma azóta is csak minimálisan változott – napjainkban is a Bialetti egyik védjegye. A másik védjegyet csak később fogom elárulni. :-)

Hogyan hatott a kotyogós a társadalomra?

Az olcsón beszerezhető masina működése egyszerű, praktikus, gyors és gazdaságos, a baristákká avanzsált háziasszonyok pedig otthon is éttermi minőségű kávét tudtak előállítani. A kávézás így már nem csak a drága kávézókban időző gazdagok kiváltsága volt, hanem egy mindenki által hozzáférhető, hétköznapi szokássá vált. A plakátokról az „otthon is olyan kávé, mint a bárokban” szlogen hívogatta az embereket, akik olasz gazdasági csoda idején a beszerzendő jóléti cikkek listájára a kotyogóst is felvésték. A fasizmus eltűnésével előtérbe kerültek az addig mellőzött „divatos amerikai” szokások, mint a kávézás, és a nemek egyenlőségének elve is népszerűbb lett, kedvezve az otthoni kávéfőzésnek: bizony már egyre gyakrabban lehetett rajtakapni a konyhában settenkedő férfiakat, amint az addig a hölgyek felségterületének számító helyiségben kávéjukat készítik. A főként a férfiak körében elterjedt kávéfogyasztás egyébként a női emancipáció egyik jelképévé is vált, a kávét kortyolgató, cigarettázó nő alakjával.

A kotyogós meghódítja a világot

A népszerűségig azonban még hosszú út vezetett, mivel a kotyogós először csak a régión belül, korlátozott számban terjedt el; az első öt évben a Bialetti mindössze 6-7 munkással dolgozgatott és mintegy 70 ezer darabot adtak csak el. Marketingjét a háború után fia, Renato indította be; a nagyszerű kereskedelmi érzékkel megáldott ifjú ipari szintre emelte apja találmányának gyártását. A keresletet nagyszabású kampánnyal, rádiós, televíziós, újságban megjelenő hirdetésekkel és óriásplakátokkal támogatta és ő emelte a Bialettit a legnagyobb olasz kávékészítési eszközöket forgalmazó cégek közé. Renato az évenként megrendezett Milánói Vásárt is ellepte hirdetéseivel; a legnagyobb durranás azonban kétségkívül az 1956-os rendezvény volt, amelyen egy kotyogóst mintázó, hatalmas szabadtéri szobrot emeltetett. Munkájának köszönhetően a hatvanas években átlagosan öt nap alatt adott el akkora mennyiséget, mint apja a feltalálást követő öt évben!

Itt érkezünk el végre a másik védjegyhez: ez nem más, mint az 1958-ban életre hívott, reklámokban és a termékeken is feltűnő bajuszos emberke, amely ma is a Bialetti jelképe. A kotyogós elterjedésével ugyanis más is felismerte a találmányban rejlő potenciált, így megjelentek a Bialetti konkurenciái. Renato tudta, hogy termékének egy új, összetéveszthetetlen védjegyre van szüksége, így megszületett az apjáról mintázott kedves, bajuszos öreg, egy szerethető és nosztalgiát ébresztő figura, aki felemelt ujjával talán épp egy eszpresszót rendel.

A nosztalgikus érzés ma már a kotyogóshoz köthető: a Bialetti időnként előáll érdekes fejlesztésekkel, újdonságokkal, ám a 80 éves designon nem változtatnak. És ezt okosan teszik, hiszen a Nutella, a FIAT 500 és a Vespa mellett bizony a Moka Expresszt tartják a legikonikusabb Made in Italy terméknek.

Sok minden meghatározza, hogy kinek milyen a tökéletes kávé: az alapanyagok, az ízesítés és persze az elkészítési mód is, ami leginkább az eszközön múlik. Ma már rengeteg lehetőség közül választhatunk, miközben az is lényeges kérdéssé vált, hogy hogyan készíthetünk minél ízletesebb kávét a lehető legrövidebb idő alatt. Jó hírem van azoknak, akiknek a gyorsaság legalább olyan fontos, mint az íz: ebben a posztban olyan kávékészítési módokat gyűjtöttem össze, amelyek legfeljebb néhány percet vesznek igénybe.

Kotyogós kávéfőző

A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó”, amelyben a víz alulra kerül, és fölé egy szűrőbe töltjük a kávét. A forró víz a tűzhelyen való melegítés hatására átpréselődik a kávérétegen, miközben kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a kész kávét a felső részből lehet kiönteni. Az eszköz a nevét onnan kapta, hogy működés közben kotyogó hangot ad. Ezzel a módszerrel aromában és koffeintartalomban gazdag kávé készül, és a főzés csak néhány percig tart. Én személy szerint ugyan nem kedvelem, mert azért valljuk be, egy kicsit mégiscsak macerás.

A kotyogósból is létezik modern verzió, nem csak az ezüstszínű fekete füllel, amit a nagyinál megszoktunk ;)

Dugattyús kávéfőző (French Press)

Nagyon finom, aromás kávé készíthető ezzel az egyszerű és esztétikus eszközzel. Az előmelegített üvegedénybe csészénként egy evőkanál őrölt kávét teszünk, amelyre forró vizet öntünk, megkeverjük és 3-5 percig állni hagyjuk. A dugattyú óvatos lenyomásával a szűrő az üvegedény aljára nyomja a zaccot, és már kész is van a kávé. Bár maga a kávé viszonylag gyorsan elkészül a French Presszel, ezt az eljárást mégis inkább azoknak ajánlom, akiknek még van 5 extra percük a kávéfőzésre.

Aeropress

Az AeroPress rövid idő alatt lett népszerű mind a baristák, mind pedig a kávészeretők körében, mivel egyszerű a használata, és sem konnektor, sem tűzhely nem kell hozzá. A műanyag henger aljára kell rácsavarni a szűrőt, amibe egy papírfiltert helyezünk, majd beleöntjük a kávéőrleményt és a megfelelő hőmérsékletű (körülbelül 80 Celsius-fokos) vizet. Némi keverés után a dugattyú behelyezésével és lenyomásával nyomás keletkezik, amivel a forró vizet átpréseljük a filteren. Ebben az egyszerű kis szerkezetben gyakorlatilag a kávégépek magasnyomású technológiáját ötvözték a filteres technológiával. Ha jó minőségű alapanyagot használunk, nem lehet elrontani, nem beszélve arról, hogy kevesebb, mint 1 perc alatt elkészül a kávé.

Eszpresszógép

Az eszpresszógépek nagy nyomással (kb. 9-10 bar) préselik át a vizet a darált kávén, hogy minden íz- és illatanyag átkerüljön az elkészült italba. Az eszpresszót főző gép nem hevíti túl a vizet, nem készít gőzt belőle, hanem saját elektromos szivattyújával vagy más mechanikus megoldás segítségével préseli keresztül a kávéőrleményen. A folyamat mindössze 25–30 másodpercig tart, ezért is kapta a nevét az olasz espresso, vagyis gyors szóról.

Automata kávégépek

Az automata kávégépek beépített darálóval is rendelkeznek, amelyek automatikusan, egyetlen gombnyomásra, körülbelül fél perc alatt készítik el a kávét. A mostani modern gépek már elég jó minőségű végeredményt produkálnak megfelelő beállítás mellett. Előnyük az egyszerű kezelhetőség és a kávéválasztás szabadsága, viszont drágábbak a többi eszköznél és összetettségük miatt nagyobb figyelmet kell fordítani kezelésükre és tisztántartásukra is.

Kapszulás kávégépek

Az elmúlt években széles körben terjedni kezdtek a kapszulás kávéfőzők, amelyek a hagyományos eszpresszógépek előnyeit próbálják egyesíteni a podos (kávépárnás) főzők könnyű kezelhetőségével. A kapszulás kávégépek esetében az előredarált, tömörített kávé (körülbelül 5 gramm) egy hermetikusan lezárt kapszulában található. Gyakran éri az a vád a kapszulákat, hogy nem is valódi kávé van bennük, pedig ez így általánosságban nem igaz, a legtöbb kapszula 100% őrölt pörkölt kávét tartalmaz. A kapszulákban is találkozunk különböző őrleményekkel, illetve ízben is széles a választék, ráadásul a gyártók időszakosan különleges ízeket (kókuszos, fahéjas, mézeskalácsos) is piacra dobnak.  A legtöbben azért kedvelik a kapszulás gépeket, mert egy gombnyomásra készül a kávé, nem csepeg, megbízható, állandó minőséget garantál. Több kávéterméket kínáló cég gyárt kapszulás gépeket, például a Nespresso, a Tchibo, a Lavazza és az Illy is.  A választásnál fontos fejben tartani, hogy a gépek csak saját márkás kapszulát tudnak kezelni, ezért a gép megvásárlása előtt, érdemes felmérni az egyes márkák kapszulaválasztékát is.

Intsant kávé

Az instant kávé azonnal feloldódik, sokszor már a tejet (tejport) és a cukrot is belekeverik, az pedig tagadhatatlan, hogy ez a leggyorsabb kávékészítési mód, bár sokan kételkednek abban, hogy az instant kávé valódi kávé lenne, pedig valójában a jó minőségű instant kávé 100% kávéból készül, és nincsenek benne hozzáadott anyagok. A lefőzött kávét először jéggé fagyasztják, majd speciális, hűtött gépekkel apróra darálják. A szemek ezután vákuumkamrába kerülnek, ahol a porlasztott szemcsékből a víz elpárolog, így ismét csak egy por alakú kávékivonat keletkezik. Ezt a folyamatot fagyasztva szárításnak vagy idegen szóval liofilizálásnak hívják. A legjobb minőségűekből a kotyogóssal főzött kávéra megtévesztésig hasonlító italt készíthetünk.

A választék szerencsére igen széles, így biztosan mindenki megtalálja az időbeosztásához leginkább megfelelő kávékészítési módot. Mivel mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, lehet, hogy többet is ki kell próbálni, mire kiderül, melyik az igazán nekünk való. Az is jó megoldás, ha többféle kávéfőzőt tartunk otthon, és a rendelkezésre álló időtől vagy a hangulatunktól függően döntjük el, hogy épp melyiket használjuk, nekem legalábbis ez vált be, és nálatok?

Nem tudom, milyen meghatározó emlékeitek vannak gyerekkorotokból, de nekem az egyik legnagyobb élményem volt, amikor a nagyszüleimnél töltöttem pár napot, és részese lehettem a reggeli kotyogós kávékészítés rituáléjának. Ahogy a nagymamám és nagypapám együtt hallgatták a reggeli híreket, amit szép lassan megszakított a kávéfőző jellegzetes szörcsögő hangja…

Minket, magyarokat egymás után ért a török és a bécsi hatás, vagyis a török hódoltság idejéről megmaradt a zaccos, erős kávé készítésének hagyománya, majd pedig a pörkölésében és elkészítésében is sokkal könnyedebb, édesebb bécsi kávék ideje jött el. Bár az olasz kávégépek és a kapszulás kávék is igazán divatosak nálunk, komoly múltja van a vízgőz alapú („kotyogós”) kávéfőzésnek.

Dzsezva, a törökök kávés edénye

Ami nekünk a kotyogós, az másoknak az espresso gép, vagy épp a french press, ami gyakorlatilag egy üvegedény egy dugattyúval, amivel a kávét az edény aljába préselhetjük. Ami minden kávéfőzés alapja, az a kávé és a víz, de innentől kezdve sok múlik a hevítésen és a kávéra mért nyomáson. Számos kávékészítési módszer létezik, érdekes látni azt, hogy egy-egy kultúrában más és más terjedt el. Vannak olyan nemzetek, akik maradtak a teljesen egyszerű módszereknél, míg mások a csúcstechnikára esküsznek.

Az egyik legprimitívebb (nem a szó negatív értelmében) kávékészítési módszer a törököké. Ők a mai napig egy hosszúnyelű rézedényben, a dzsezvában készítik a kávét, melyet vízzel töltenek meg, majd kanállal keverik hozzá a kávét és a cukrot, kis lángon vagy parázson melegítik, és többszöri forralás után szolgálják fel a zaccal együtt. Annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű főzési eljárásnak tűnik, az előkészítése nagyon időigényes: a török recept púder finomságú őrleményt használ, ezért többszöri darálás szükséges hozzá. Itthon is hódolhatunk a hagyományos török kávéfőzésnek, hiszen a neten kínálnak ehhez való alumínium vagy réz edénykéket, már csak a kávéőrlemény elkészítését kell tökéletesítenünk. A török kávé egyébként annyira népszerű és fontos pillére a kávékultúrának, hogy a barista bajnokságok versenyszámai között is szerepel.

A french press kanna

A filteres kávéfőzők és a „csepegtető” (angolul drip) kávékészítők inkább a németeknél és az angolszász kultúrában elterjedtek, és mivel kis nyomáson dolgoznak, a végeredmény is híg, átlátszó kávé lesz. A mi szájízünknek ez a „lötty” általában elég gyenge, lássuk be, bár néha, ha nem vágyom semmi durvára, jól tud esni a maga lágyságával. A csepegtetős, kézi eljárásnál a készítő türelmén és hozzáértésén múlik, milyen lesz a végeredmény, ami sokkal változatosabbá teheti a kávézást, mint egy filteres kávégép, mely minden alkalommal azonos erősségű adagokat készít. A német kávéfőzés alapja egyébként a karlsbadi porcelánkanna, melyben a forró vizet átszűrték az őrleményen, az ital pedig színében leginkább egy teára hasonlított. 

Az adagolt kávé is nagy áttörést hozott

A kávékészítés történelmében a magas nyomáson működő kávéfőző gépek jelentettek nagy áttörést, amikkel gyorsan készíthettek minőségi espresso kávét. Az espresso kifejezés egyes magyarázatok szerint arra utal, hogy kifejezetten a vendég számára, gyorsan, frissen készített kávé. Az olasz gépek a mai napig meghatározzák a kontinentális kávézást, hiszen minden olyan eszköz, melyben a víz nagy nyomáson, rövid idő alatt folyik át a kávéőrleményen, ezen az elven működik. A kávézás történelmében nagy áttörést jelentett az adagolt kávérendszer születése, mely szintén olasz szakértők munkásságához/ kísérleteihez köthető. Más kérdés az, hogy svájci fejlesztések alapján jött létre az első légmentesen zárt kávékapszula. 

A vietnámi tojásos kávé

A vietnámi kávét nehéz itthon utánozni, mert minden alapanyaga sajátosan ázsiai. A vietnámi kávéalapanyag érdekessége, hogy növényi olajokban pörkölik, és ízesítést is adnak hozzá. Egy fém filteren keresztül hagyják lecsöpögni a sötét, intenzív aromájú kávét, majd forrón, esetleg jégkockával és sűrített tejjel (a magyar tejtermékeknél sokkal sűrűbb változattal) fogyasztják. Egy másik különlegesség is készül a vietnámi kávéból: a tojásos kávédesszerthez egy felvert tojássárgája, pár kanálnyi kávé és egy kis cukrozott sűrített tej szükséges.

Van olyan, hogy német kávé, amiről mindenki tudja, hogy egy hosszú, híg kávé, és azért hívják így, mert Németországban így isszák. Aztán van az amerikai, ami szintén hasonló ehhez, egy „lötty-kávé”. És persze a kihagyhatatlan, sűrű olasz espresso, ami Nápolyban az igazi. De milyen a magyar kávé? Van-e ilyen, milyen kávét szeretünk mi?

Pár évszázad elég volt a világnak ahhoz, hogy majdnem egységes kávézási szokásai legyenek a különböző népeknek. Magyarországon is kaphatók az olasz, amerikai, brazil kávék – sőt pörkölési módszert, ízeket is választhatunk mellé. Mégis azért van, amihez még mindig ragaszkodunk, legalábbis az idősebb korosztály, ez pedig a jó öreg kotyogós kávé. Bár nem ez a legkifinomultabb kávékészítési módszer, mégis kimondhatjuk, hogy még mindig ez a Kárpát-medence legkedveltebb kávéfőzője. Persze, ha lassan is, de azért van változás, hiszen a fiatalabbak jellemzően inkább modernebb, pl. kapszulás gépet használnak.

A magyar ízlésnek elsősorban a pörköltebb, erősen robustás ízű kávé felel meg a legjobban, legalábbis a tapasztalatok és statisztikák szerint. Érdekes viszont, hogy például a lengyelek és a balti országok népe a még ennél is erősebben pörkölt, keserűbb kávét szereti, az oroszok pedig olyan édesen, hogy szinte összeragad a szájuk.

Mi magyarok, ha minőségben nem is járunk az élen, mennyiségben jók vagyunk. Tudtátok, hogy a világ 44. kávéfogyasztói vagyunk a Wikipedia erre vonatkozó táblázata alapján? Azért ez nem rossz teljesítmény egy ilyen kis országtól! ;)

Egy idei kutatás szerint egy átlagos magyar kávéfogyasztó 1-2 kávét iszik naponta. Az elsőt otthon, készülődés közben, a másodikat pedig vagy a munkahelyén vagy egy kávézóban fogyasztja el. Az idősebb korosztály szerint vétek elrontani a presszót édesítéssel vagy tej hozzáadásával, míg a fiatalok inkább a tejes, habosított kávét részesítik előnyben. Ez a trend a nagy kávézóláncok terjedésével még inkább erősödik. Az is kiderült, hogy minél rövidebb ideje iszik valaki kávét, annál több tejet tesz a feketéjébe.  

Bár a minőségi kávé iránti igény terén még van hova fejlődnünk, azért én a környezetemben szerencsére javuló tendenciát látok. Egyrészt sok az otthonra is elérhető minőségi kávé, kávégép, amivel csodás espressokat, cappuccinokat készíthetünk, másrészt gombamód szaporodnak a jó kávézók, ahol szakértő kezek közül kerül ki a fekete. Szóval van remény! ;)

Hogy mennyire szeretjük a kávét, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy októberben egy érdekes mutatvánnyal álltak elő a Corvinus Egyetem diákjai, ugyanis kirakták a világ legnagyobb - 64 négyzetméteres - képét üres, feketével és cappuccinóval töltött poharakból. Az ötlet Guinness-rekordot döntött, a közös kávézásra 13800 ember gyűlt össze!