Kávé kézzel, stílusosan. Ezt kínálja a Chemex kávékészítő eszköz, amely Peter Schlumbohm nevéhez köthető, és sokak szerint maga a tökéletes kávéfőző. Az igazi kávérajongók egyik alapdarabjává vált a leginkább vázára emlékeztető üvegedény, melyet 1941-ben fejlesztett ki a német feltaláló-vegyészmérnök. Azóta Massachusetts-ben, Chicopee-ben gyártja a Chemex Corporation, és szépen, folyamatosan hódítja meg a világot, beleértve kis hazánkat is.
Nemcsak az én egyik nagy kedvencem, más is odavan a Chemexért: elismert amerikai designtermékként is számon tartják. Már 1956-ban felismerték különlegességét, és az Illinoisi Technológiai Intézet kikiáltotta a modern idők legjobban megtervezett termékei egyikének. Sőt, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának állandó kiállítási tárgyai közé is beválasztották a jól sikerült kávéfőzőt.
Hálásak lehetünk a kémiagurunak, hogy megajándékozta a kávékedvelőket az eszközzel. Peter J. Schlumbohm egyébként több mint 3000 szabadalmaztatott találmánnyal rukkolt elő, de a világhírnevet a Chemexnek köszönheti. A Chemex megalkotásához vegyészmérnöki tapasztalatait, így laboratóriumi eszközökben, módszerekben és szűrésekben való jártasságát is felhasználta. A kávékészítő karaf létrehozásához a lombikedények, illetve az üvegtölcsérek ötvözésére volt szüksége, megtoldva mindezt egy kiöntésre alkalmas csőrrel. Így egyesítette egyetlen hőálló üvegedényben a különböző elemeket, amellyel meg is született a csepegtetős kávéfőző edény.
De lássuk csak, mit is tud a Chemex. Igazából megnyerő külseje és finom kávéja mellett még egy óriási előnye van: minden felhasználójának sikerélményt nyújt, olyan egyszerűen tudunk vele kávét készíteni. A filtert a karafszerű edény tetejére helyezzük, miután leöblítettük forró vízzel. Majd (ha a 9 deciliteres edényt választjuk) 38 gramm közepesen darált kávét szórunk bele, amelyre egy kis felforralt vizet rácsurgatunk, és 30 másodpercig állni – vagyis duzzadni - hagyjuk. Ezután töltjük rá a kb. 6 deciliter forró vizet, mely szép lassan átcsepeg a kávés szűrőpapíron. Körülbelül négy perc múlva eltávolíthatjuk a használt filtert, és el is készült a finom, friss kávénk.
Finom, szép, ezt már tudjuk, és még híres is. Bizony, igazi filmsztárként is tekinthetünk a Chemexre. Megjelenése után rögtön felkapták: 1954-ben már a mozivásznat is meghódította, Sabrina című romantikus film képkockáin is látható volt. Ian Fleming 1957-ben írt, Oroszországból szeretettel című kémtörténeteiben is szerepelt a kávéfőző, ahogy az 1959-es Párnacsaták komédiában; sőt, egy detektív krimiben, az 1966-os Harperben is felbukkant. Az eszköz horrorfilmben is sikeres kiegészítőnek bizonyult: 1968-ban a Rosemary Gyermeke című filmben is megjelent.
És még sorolhatnám, merthogy sorozatsztárként is jeleskedett a Chemex: The Mary Tyler Moore Show, Mad Men, Grace & Frankie csak pár azok a szériák közül, amelyekben felfedezhetjük a közkedvelt kávéfőzőt. Azt már mondanom sem kell, hogy blogsztárrá is vált, hisze többek között ezen a blogon is visszatérő vendégként tekintek rá. Írtam már róla korábban is, és valószínűleg még fogok máskor is, mert tényleg nem lehet elmenni mellette - a kávékaraf mellett, amely a kellemes külsőt, a kifinomult ízvilágot és a kényelmes felhasználást egyszerre testesíti meg.
Tudj meg többet az imádott kávégépek, eszközök történetéről!
Kis szerkezet, nagy mérföldkő: a kotyogós
Szinte szent a filterfeltaláló
Kinek az érdeme a változatos, sokáig elálló kávé?
Hallottatok már espressomérnökről? Nos, itt van egy!
