A cappuccino számomra az a kávétípus, amelyikben ritkán csalódom. Bár nagyon szeretem az olyan trendi kávékat, mint a flat white vagy az ízesített latte, mindig szívesen rendelek klasszikus cappuccinot. Elegánsan kiemeli az espresso ízét, de a tejhabtól lágyabbá is válik az összhatás, mérete miatt pedig ideális választás lehet egy rövidebb megbeszéléshez vagy egy magazin átlapozásához. Az olaszok egyébként hagyományos reggeli italként fogyasztják egy finom péksütemény kíséretében, és valószínű, hogy sok magyar is szívesen kezdi így a napját.

A kávé születése körüli legenda a cappuccino esetében is nagyon hézagos – a tejszínnel édesített feketekávét több európai forrás is említi. A kapucínert mint színt a barna egyik árnyalataként használták, a kapucinus rendből ismert ruhák színe után. Az 1800-as évek bécsi kávéházaiban a Kapuziner, azaz a tejjel és cukorral édesített kávé erről a világosbarna árnyalatról kapta a nevét. Igazán népszerűvé mégis Olaszországban és a környező országokban vált a II. világháború után, a modern espresso gépek és a jó minőségben gőzölhető tej elterjedésével. A világ nagy része ezért ismeri cappuccinoként a tejjel és tejhabbal higított espressot. 

A cappuccino hagyományosan azonos, 1/3 arányú espressoból, meleg tejből és tejhabból áll – számokban kifejezve ez kb. 40 milliliter kávét jelent, és akkor igazán finom a kávé, ha körülbelül 2 cm magas tejhab kerül a tetejére. A pontos számításokat nehezíti, hogy kontinensenként más mennyiségeket tekinthetnek egy egységnek, ezért például egy amerikai típusú cappuccino nagyobb, akár 3 decis kiszerelésben érkezhet, mint az Európában megszokott 1,5-2 dl. 

Arról nem is beszélve, hogy a klasszikus arányoktól eltérő cappuccinóknak is van ám önálló nevük: a chiaro-t azért nevezik világos cappuccinónak, mert az eredeti recepthez képest több tejjel készül, míg a scuro, vagyis a sötét változathoz kevesebb tejet gőzöl a barista. A cappuccinónak létezik egy nyári, változata is, a Freddo ugyanis hideg tejjel készül. Igaz, hogy ez az ital inkább Görögországban és Olaszország bizonyos részein népszerű, más olasz vidékeken a „shakerato” vagy a „gelato da bere” számít hagyományos kávés hűsítőnek. 

Ebben a csalóka tavaszias időben még a hagyományos, meleg cappuccinora szavazok, a holnapi reggelimet biztos egy ilyen finomsággal indítom. Nem is olyan nagy ördöngösség otthon jó cappuccinot készíteni, csak kis odafigyelést és egy megbízható kézi vagy gépi tejhabosítót igényel, amit elég sok helyen be lehet szerezni. Egy jó minőségű espresso természetesen alap, némi tej, na és a tökéletes tejhab, aminek az állagán áll vagy bukik minden. Az a jó, ha se túl híg, se túl kemény. A tejhabot érdemes egy kevés fahéjjal vagy csokireszelékkel is díszíteni, így tényleg tökéletesen kezdődhet a nap.