Díjnyertes brazil kávékincs

Brazília nemcsak az óriási bulijairól, felvonulásairól híres. Persze a karneváljaikat is szívesen megnézném élőben, de szinte biztos vagyok benne, hogy a táncosok, fellépők és résztvevők az ugyancsak nagyhírű nevezetességükkel, a kávéval töltődnek fel az eseményre és közben is azzal tartják frissen, lelkesen magukat. A brazil kávé önmagában világhírű, de azon belül most a Carmo De Minas területnek, még pontosabban a Fazenda Santa Inês farmnak szeretnék egy kis figyelmet szentelni.

Merthogy díjnyertes kávéról van szó: a Cup of Excellence díjat is kiérdemelte a Dias Pereira család Fazenda Santa Inês kávéja Minas Gerais-ban, és egyáltalán nem ok nélkül nyerték el az elismerést. A mindössze 75 hektáros ültetvényen Francisco Isidro Dias Pereira öt különböző kávéfajtát telepített. Yellow Bourbon, Red Bourbon, Yellow Catuaí, Acaiá, illetve Mundo Novo névre keresztelte, illetve kategorizálta azokat a magas minőségű kávébabokat, amelyeket aztán természetes folyamatokkal állítanak elő. Közülük a legnépszerűbb a Yellow Bourbon, kókuszos, édes ízvilága és pirított mogyoróra emlékeztető aromája miatt.

A világhírű és világszínvonalú kávészemeket topográfiai okokból, illetve a maximális minőségre törekedve is mindig, szigorúan kézzel szüretelik, textilekbe szedik, így elkerülve az esetleges beszennyeződéseket. Ezt követően megmossák, majd héjuk lehúzása után kiszárítják őket a Fazenda de Sertao malomban.

A farmon egy érdekes, úgynevezett félszáraz eljárással (honey / pulp natural) dolgozzák fel a babokat. Ennek lényege, hogy a kávébabokat az őket körülvevő kávécseresznyével, vagy annak egy részével együtt szárítják. A Brazíliából származó, eredeti eljárás szerint a gyümölcsről csak a héjat távolítják el, így a babok a gyümölcshússal együtt száradnak – ez a vörös mézes eljárás. A sárga mézes eljárás során azonban egy gép segítségével a gyümölcshús egy részét, a piros színű gyümölcshúst is leválasztják, így marad meg a mag sárgás borítása. Az elsősorban Latin-Amerikában ismert pulp natural eljárás otthagyja nyomát a kávé ízvilágán; a nedves eljáráshoz képest állítólag ezek a kávék kevésbé savasak, a citrusos ízjegyek helyett a csokoládés aromák dominálnak és édesebbek is.

Technikájuk követendő példa, elhelyezkedésük pedig irigylésre méltó. Köszönhetően ugyanis az ültetvény pont megfelelő magasságának, ásványokban dús forrásvizeinek, gazdag termőtalajának, illetve a klíma és a további földrajzi adottságok ideális kombinációjának, kívánni sem kívánhatnának jobb élőhelyet a kávécserjék a tökéletes kávébabok termésére.

A tengerszinttől körülbelül 1000-1300 méter magasan, Rio de Janeirótól nagyjából 290 kilométerre található a híres ültetvény.  Az itt termett, minőségi kávé tipikus, könnyen felismerhető karakterei például testes ízvilága és közepes/erős savassága, amelyben a citrusosság dominál, viszont teljessé az édes-csokoládés ízkomponenseivel válik az élmény. A helyiek is sikeres kávétermesztésükre apellálnak: a gazdaság főként a földművelésre irányul, a kávétermesztés az ottaniak munkájának, illetve bevételének felét biztosítja. Bár a vállalkozás nem olyan nagy múltú, a kávétermesztés tudományában volt alkalmuk elmélyülni a helyieknek.

Már régóta a kávéra fókuszált a terület, de 1979-ben lett a Sertao Csoporté a farm, és a rajta lévő kávéültetvények. Nem sokkal ezután új részeket ültettek be kávécserjével, illetve szárításra alkalmas helyiségeket alakítottak ki és mosó-, szárító- és feldolgozógépeket szereztek be. A sikeres termelés mellett azonban ténylegesen nagy figyelmet fordít a vállalkozás a környezetre: területe része egy igen nagy őserdő, valamint az összes hegyi forrásvizet, illetve a partmenti élővilágot is óvja. A vállalat társadalmi felelősségvállalása részeként 13 otthont alakítottak ki a munkásoknak és azok családjainak a birtokon, így 35 dolgozó, a családtagokat is beleszámítva 80 ember lakik a vízzel, árammal ellátott házakban. Fizetésük mellett tejet, kávét, gyógyszereket, sportolási lehetőséget is biztosítanak számukra, ahogy a diákoknak iskolabuszt is.

Ha valakit még nem győztek volna meg arról a fentiek, hogy nemcsak finom, de szimpatikus is ez a Fazenda Santa Inês és az onnan származó kávé, még egy érdekességet megemlítenék: a farmon dolgozók gyakran látogatnak meg brazil és nemzetközi portálokat, hogy tapasztalatot cseréljenek más kávétermelőkkel. Nem bízták el magukat és folyamatos célkitűzésük továbbfejleszteni a kávéjuk minőségét. Így termékük hosszú távon is megőrizheti jó, sőt, az állandó fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb nevét!

Tovább olvasnál?

Édes élet, édes kávé: hogyan kávéznak Brazíliában?

Brazília, a kávék királynője

A Bourbon kávé titka

0 Tovább

Édes élet, édes kávé: hogyan kávéznak Brazíliában?

A kávéövben található latin-amerikai országok közül kerül ki a 20 legtekintélyesebb kávétermelő nagyhatalom több mint fele, köztük az éllovas Brazília. Ha azonban kávéfogyasztásról van szó, az óriások bizony törpékké zsugorodnak; ahogy korábban írtam, az élmezőnyt a finnek, a skandinávok és a hollandok uralják, a latin-amerikai országokat hiába kutatjuk a top 15-ös listán. Ezen adatok láttán nem tudtam szó nélkül hagyni a témát: vajon tényleg ilyen szomorú képet fest a kávéfogyasztás Brazíliában?

Milyen és mennyi kávét isznak Brazíliában?

Azért ne essünk kétségbe, a brazilok – és általánosságban a latin-amerikaiak – még így is több kávét fogyasztanak, mint mi, magyarok. Sőt, meglehetősen sokat. A Nemzetközi Kávészervezet felmérése szerint ráadásul újabban kezdenek rákapni munkájuk gyümölcsére: 2008 és 2012 között a világ teljes kávéfogyasztása 6%-kal emelkedett és ez most nem nekünk, európaiaknak, hanem a szorgos kávétermesztőknek köszönhető, akik átlag 13%-kal növelték fogyasztásukat. Jelenleg a kávéexportőr államok a világ kávékészleteinek egyharmadát el is fogyasztják, tehát nagyjából annyit, amennyit Brazília megtermel.

Az, hogy Brazíliában sok kávét isznak, két alapvető okra vezethető vissza: egyik fő oka, hogy – lévén az ország a legnagyobb termelő – a kávé viszonylag olcsó. Azonban a legminőségibb kortyokért természetesen itt is fizetni kell. A másik indok kevésbé racionális: a kávézás afféle kulturális tradícióvá nőtte ki magát, erről mindjárt részletesebben is írok, azonban előbb ismerjük meg jobban témánk főszereplőjét.

A munka édes gyümölcse

Bár a brazil fekete erőssége elmarad az olasz espressóétól, az amerikaiak számára állítólag ihatatlan, ám biztosan nem a keserűsége miatt; a latin-amerikai országok ugyanis édesen isszák a kávét, sőt, kész cukorkultusszal rendelkeznek a kávéfogyasztás terén. A híres brazil cafezinho bizony nem más, mint egy előre cukrozott, nagyon édes presszókávé. Sokak számára túl édes, így az utóbbi években egyre több helyen már külön hozzák ki a cukrot, a vendég ízlésére bízva az adagolást.

A brazil kávékészítés sajátossága, hogy a kávét, majd a cukrot a forrásban lévő vízhez adják és tovább forralják azt. És persze nem hiányzik a bőség zavara: a brazilok nem csak cukorral és (forró!) tejjel, hanem különféle alkoholokkal, például a cukornádból készített híres nemzeti párlattal, a cachacaval is ízesítik a kávéjukat.

 

Kávé bárhol és bármikor, bárkinek

A Brazíliában megfordult olvasóink pontosan tudják, hogy a brazil kávéfogyasztás egyáltalán nincs válságban. Épp ellenkezőleg: a cafezinho a társadalmi élet egyik kiemelten fontos jellegzetessége. A drága alkohollal szemben a kávé lett a „dolgozók likőrje”, amely aktivizálta a brazil embereket. Pozitív hatását természetesen a munkaadók is felismerték és elismerték, így a legtöbb helyen a mai napig ingyen kávét biztosítanak a dolgozóknak. De például a benzinkutakon is tölthetünk magunknak ingyen kávét egy termoszból és ingyen cafezinho jár az éttermekben a menünk mellé is. A brazilok gyakorlatilag reggeltől estig kávéznak, ebéd után is, hogy az álmosságot elűzzék. Brazíliában ugyanis nem divat alvással tölteni a siestát.

Ha Brazíliában belépünk egy helyiségbe, legyen az iroda vagy magánlakás, két lehetőség van: 1. a házigazda megkínál minket egy csésze cafezinhóval, amelyet ajánlatos nem visszautasítani, 2. a házigazda nem kínál meg minket cafezinhóval, hanem szó nélkül kihozza azt. :-) A kávé nem csak a klasszikus vendégvárás, hanem az üzleti megbeszélések, a társadalmi élet nélkülözhetetlen kelléke. A kávéházak vagy a botequim/boteco nevű bárok pedig a legkülönfélébb eseményeknek biztosítanak ideális helyszínt, legyen az egy meeting vagy egy szülinapi zsúr.

A szülinapi zsúr hallatán az ember hajlamos felkapni a fejét: ugyan mi köze van a többnyire gyerekekhez köthető zsúrnak a kávéhoz? Csak annyi, hogy a brazil gyerekek is előszeretettel kávéznak – méghozzá a szüleik teljes jóváhagyásával! Elvégre a kávé nem ártalmas az egészségre, sőt… Inkább a kesernyés ízzel lehetne probléma, amit egyrészt a cukor, másrészt a tej közömbösítenek. A gyerekeknek ugyanis a tejeskávéval (café com leite – forró tejjel kevert kávé) kezdenek ismerkedni, majd amikor hozzászoktak az ízéhez, jöhet az igazi fekete – vagyis a felnőtté válás. Aki felnőtt létére – a szokásos reggeli adagon kívül – tejeskávét iszik, az a legjobb esetben is fura, gyerekes. Olyannyira, hogy ha valakire azt mondják, hogy ő egy „café com leite”, az sajnos elég sértő.

Tudj meg többet a brazil kávéról!

Brazília, a kávék királynője

Kávémúzeumok világszerte: Sao Paulo és Bécs

Szamba, foci, kávé

A Bourbon kávé titka

0 Tovább

Ellenségből a legnagyobb barát: A jacu madár kávéja

A Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét mintájára itt az új filozófia: Ha az élet kávébabbal teli madárürüléket ad, csinálj belőle kávét. A kezdetben parazitának tartott, kávét dézsmáló madár és a kávétermesztők kapcsolata ma már idillinek mondható, hiszen mindenki profitál belőle.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, néhány különleges, elit kávétípussal is rendelkezik. Ezek közül az egyik (világviszonylatban is) legjobb és legdrágább fajta a jacu kávé, mely az „előállításában komoly szerepet vállaló madárról kapta a nevét.

Ismerjük meg ezt a fura madarat

A jacu a guán brazil elnevezése, a tyúkalakúak rendjébe és a hokkófélék családjába, azon belül a Penelope nembe tartozó madárcsoport. A méretre és kinézetre is leginkább pulykára emlékeztető szárnyas Közép-Amerika déli, Dél-Amerika északi részén, valamint a Karib-szigeteken található trópusi erdők lakója, így az erdőirtások miatt az egyik legfenyegetettebb madárfajjá vált. Ezenkívül egy másik nagy veszély is leselkedik rá: húsáért a vadászok egyik kedvelt célpontja. Pedig a jacu rendkívül fontos a trópusi ökoszisztéma fenntartásában; mivel elsősorban vega életmódot folytat (bár a diétájába időnként becsusszan egy-két rovar), a bimbók, virágok, termések elfogyasztásával, majd elpottyantásával segíti a növénymagok szétszórását. 

Hogyan és milyen kávét csinál a jacu?

És itt érkezünk el a témánk szempontjából fontos részhez: a madár egyik kedvenc eledele a kávécserje szép, vörös, érett cseresznyéje. Elsősorban Brazília erdős lejtőin, az árnyékban termesztett kávéültetvényeket rohamozzák meg. Hogy mit szólnak ehhez a farmerek? Nos, az elején aligha repestek az örömtől, amikor a kártevő madár megdézsmálta a nagy gonddal nevelgetett termést. Később azonban (a cibetmacska-ürülékből készült kopi luwak kávé után szabadon) egyes gazdaságokban megtanulták előnyükre fordítani a helyzetet. Bár nem kevés energiába és pénzbe került rávenni a munkásokat arra, hogy az elegáns, piros bogyók szüretelése helyett madárürüléket hajkurásszanak az erdőben, a módszer végül bevált és kifizetődött. 

Pedig az elején voltak ám kétségek. A magokkal, bogyókkal táplálkozó madarak többsége zúzógyomorral rendelkezik, amely a magokat feltöri és összemorzsolja, így azt hihetnénk, a lenyelt kávébabnak nincs sok esélye arra, hogy egyszer még finom, drága kávé váljon belőle. Szerencsére a jacu zúzája fejletlen, így a babok komolyabb sérülés nélkül ússzák meg az utazást, amely egyébként nagyon gyors, kb. 20 perc - egy óra. Mivel a madárnak nincs sok ideje messzebbre kóborolni, az ürülék a kávénövény közelében található, mely megkönnyíti a babkereső munkások dolgát. A babokat összegyűjtik, megtisztítják és kiszárítják.

A cibetmacskához hasonlóan a jacu is nagyon szigorú zsűrinek bizonyul: csak a legérettebb, legszebben pirosló, legnagyobb és leglédúsabb, egyszóval a legjobb kávécseresznyéket tartja érdemesnek arra, hogy a gyomrába kerüljenek. Olyan, látszólag tökéletes bogyókat is kiselejtez, amelyeket a legtapasztaltabb kávészüretelő is gondolkodás nélkül begyűjtene, így valóban csak az igazán minőségi termést választja ki. 

Cibetmacska vs. jacu madár: melyikük ad jobb kávét?

Állítólag míg a Kopi Luwak kávé robustát is tartalmaz, gyakran nagyobb százalékban, mint arabicát, addig egyes brazil farmerek tudatosan csak arabicával etetik a jacut. Mivel a madár nem fogyaszt húst, a kávébab nem kerül kapcsolatba olyan állati fehérjékkel és gyomorsavval, mint a macska szervezetében, így az íze is más lesz. Az eredmény egy mogyorós zamatú, édes ánizsra emlékeztető, finom kávé. Míg a normál kávé kilója 3-4 dollár között vásárolható meg, addig egy kilónyi jacu kávéért 55 dollárt is elkérnek. 

Mire jó még a jacu?

Az őshonos fák mintegy felének szüksége van a madarakra, a jacuhoz hasonló nagytestű szárnyasok szerepe pedig különösen fontos, hiszen ők azok, akik a nagyobb terméseket is képesek lenyelni és így magjaikat elterjeszteni. A jacu tehát a természetvédelem egyik kulcsfigurája, mellyel a gyümölcs – és más őshonos fák árnyékában termesztett organikus kávét nevelő farmerek szívesen „dolgoznak együtt”.

A kávétermesztő – erdő – jacu háromszögben tehát mindenki profitál a másikból: a madár az erdőnek köszönheti élőhelyét, az embernek pedig azt, hogy organikus gazdálkodásával változatos, ideális élőhelyet ad neki. Az erdő a jacunak köszönheti az egyes fafajok magjainak terjesztését, az embernek a sokszínűsége megóvását (egyes farmokon akár 100 különböző fafaj található), végül a farmer az erdőnek köszönheti a kávécserjének nyújtott ideális, árnyékos terepet, a jacunak pedig egy különleges, sok pénzért eladható kávét.

Kapcsolódó cikkek:

Kávé aranyárban egy cibetmacskától

Ilyen íze van a macskaürülékből készült kávénak  

Amit a kávécseresznyéről tudni érdemes

0 Tovább

Kávémúzeumok világszerte: Sao Paulo és bécs

A múzeumok éjszakája közeledtével hangolódjunk rá mi is a kiállításokra. Két különböző kontinensre, két érdekes kávémúzeumba „látogatunk el”. Első állomásunk az egyik kávénagyhatalom, Brazília híres kávémúzeuma. A másik, szintén egy tekintélyes múzeum, amely azonban meglepően közel van hozzánk.

 Brazil Kávémúzeum (Museu do Café Brasileiro), Santos, São Paulo, Brazília

 Brazíliáról, a világ legnagyobb kávétermelőjéről már korábban is írtam, most azonban a brazil kávé fellegvárát szemeltem ki célpontnak. A kávé fontos tényezője a hatalmas latin-amerikai ország történelmének, egy termő kávécserje ága még a nemzeti címerben is helyet kap, csakúgy mint a virágzó dohánycserje.

 

A növény São Paulo állam életét befolyásolta a leginkább, itt a városok közel 90%-ának megalakulásában kapott kiemelt szerepet! Egyes városokban, mint például a múzeumnak helyet adó Santosban, egyértelműen a kávé volt a fejlődés motorja, Santos kikötőjén keresztül kerül a imádott ital alapanyaga a kávérajongók asztalaira, sőt, a kikötőváros neve után Santos-1 és Santos-2 kereskedelmi jelöléssel látják el a kávét aszerint, hogy milyen minőségi besorolású. A kiállításai mellett gyönyörű épületéről is elhíresült múzeum az állam irányítása alatt álló, régi Kávé Tőzsde (Palácio da Bolsa Oficial de Café) épületében nyitotta meg kapuit 1922-ben, melynek célja a kávékereskedelem felügyelete volt.

Forrás: A Museo do Cafe honlapja

Az ún. „Aukció Terem” évtizedekig működött a kávékereskedelem központjaként és a sao paulói elit kedvelt törzshelyeként. A földszinten található, mai kutatóközpont helyén a múlt században még értékpapírok cseréltek gazdát, míg a félemeletről bárók figyelték a kereskedelmi ügyletek alakulását.  Az eklektikus toronyban helyet kapó, ólomüvegekkel és festményekkel díszített, pompás helyiség jelenleg is a múzeum egyik fő attrakciója.

Forrás: A Museo do Cafe honlapja

A múzeumba látogatóknak valóságos időutazásban lehet része: az első kávépalánta Brazíliába érkezésétől kezdve az ültetvények kialakításán keresztül napjainkig kísérhetjük végig a kávé hosszú útját. Természetesen megismerhetjük a kávékészítés folyamatát, valamint a brazil kávéfarmok szokásait és a vidéki folklór elemeket, ezenkívül a múzeum különleges figyelmet szentel a kávénak köszönhető társadalmi és gazdasági változásoknak, például a vasúthálózat bővítésének.

A múzeumnak fontos szerep jut a baristaképzésben. A havonta induló kurzusokon kívül más tanfolyamokat, workshopokat, beszélgető esteket is szerveznek. A múzeum kávéboltja egyike São Paulo legkiválóbbjainak; az érdeklődők a különböző brazil régiók kávékülönlegességeinek hatalmas kínálatából válogathatnak, az őrleményeket megvásárolhatják vagy helyben is megkóstolhatják.

A kiállítás természetesen megemlékezik Jacintóról, a sao paulói „Toldi Miklósról”. A híres férfiú spanyol vagy portugál származású kikötőmunkás volt, aki egy erőversenyen aratott győzelmét követően a „Kikötő Sámsonja” nevet kapta. A legenda úgy tartja, Jacinto 5 kávészsákot, vagyis mintegy 300 kg-t tudott egyszerre a vállán cipelni! A mai kikötőmunkások ezt lehetetlennek tartják, állításuk szerint egy ember maximum 2 zsákkal (120 kg) tud megbirkózni.  Senki sem tudja, hogy mennyi az igazság az erős fiatalemberről keringő történetekben, illetve hogy valós személyről van-e szó.

Bécsi Kávémúzeum (Wiener Kaffeemuseum), Bécs, Ausztria

Térjünk vissza Európába, hiszen ha tekintélyes kávémúzeumról van szó, elég csak átugranunk a szomszédba: osztrák „sógorunk” ugyanis világhíres kávémúzeummal büszkélkedhet. A Bécsi Kávémúzeumot a Kaffee Kompetenz Zentrum üzemelteti, ezenkívül különböző rendezvényeket és workshopokat is szerveznek. Az elsődleges cél itt is a kávé gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásainak kihangsúlyozása, azonban a múzeum létrejöttében nem az állami kezdeményezés, hanem egy lelkes magánember szenvedélye játszotta a főszerepet.

Forrás: Wiener Kaffeemuseum

„Egy első osztályú kulturális értékekre figyelmet kell fordítani” – vallja Edmund Mayr, a múzeum kurátora, aki 50 éve gazdagodó magángyűjteményét nyitotta meg a közönség előtt 2003-ban. A Wiener Kaffeemuseum bemutatótermein keresztül sétálva megismerjük a kávé történetét, megcsodálhatjuk a különböző századokból és kultúrákból érkezett kávéfőzőket, darálókat és egyéb kiegészítőket. Az állandó kiállítás mellett különleges, ideiglenes bemutatók váltják egymást, de az épület koncerteknek, felolvasó esteknek, termékbemutatóknak és speciális szemináriumoknak is otthont ad. A szerencsésebbek személyesen Edmund Mayr kalauzolja végig „kávémennyországán”.

 

Ha érdekel még a latin-amerikai és a brazil kávé varázslatos világa, olvass tovább:

Hétköznapok egy latin-amerikai kávéültetvényen

Szamba, foci, kávé

0 Tovább

Szamba, foci, kávé

Copacabana, karnevál, Cukorsüveg hegy, ragyogó napsütés, foci, na és a következő nyári olimpia… ha Brazíliára gondolunk, akkor legtöbbünknek ezek jutnak eszébe. Na és a kávé, nem alaptalanul. J Brazília ugyanis a világ egyik legnagyobb kávétermesztő hatalma, a világ összes termésének egyharmadát adják! Ugyan Vietnám megközelítette őket a ranglistán, de világelsőségük és a kávépiacon betöltött szerepük semmit sem változott.

Brazília a hatvan kilós kávébabos zsákokból 50 milliót ad el évente. Sajnos azonban a legfrissebb hírek szerint az utóbbi hónapok aszályos időjárása a termés igen jelentős részét tönkretette, aminek „köszönhetően” folyamatosan emelkedik a kávé ára. A január volt az elmúlt év legmelegebb és az elmúlt ötven év legszárazabb hónapja, és az aszály ráadásul ez a két fő kávétermő területet, Minas Geraist és Espirito Santót is érintette. Sajnos természeti csapások máskor is előfordultak már, a 70-es években a fagyok gyakorlatilag kipusztították Dél-Brazília kávéültetvényeit. 

Brazíliában több száz éve, 1727 óta foglalkoznak kávétermesztéssel, az első ültetvényt Francisco de Melo Palhetanak köszönhetik. A hatalmas méretű, 27 000 négyzetkilométernyi termőterületen, 220 000 gazdaságban gyakorlatilag minden megtalálható arabicától a robustáig, és ezeken belül is számos variáns terem. Bár rengeteg különböző fajtáról beszélünk, egyvalami közös bennük: az alacsony savasság, amely a viszonylag alacsony, 600-1200 méter tengerfeletti magasságú termőterületüknek köszönhető. Ennek az alacsony savasságnak köszönhetően a kávéik lágy, enyhén édeskés ízűek. Brazília 21 régiójából ötben termesztenek nagyobb mennyiségben kávét, mert itt adottak leginkább az ideális földrajzi viszonyok. Ez Sao Paulo, Minas, Gerais, Espirito Santo, Parana és Bahia.

Brazíliában a kávét leginkább száraz eljárással dolgozzák fel (erről később bővebben is szót ejtek).  Eszerint a kávét a gyümölcshúsával együtt nagy területekre terítik ki, ahol a napfény leszárítja a babról a külső részt. Ez testességet és édeskés utóízt kölcsönöz a kávénak.

Legkiemelkedőbb fajta a Bourbon kávé, ezen belül is leginkább a Yellow Bourbon a különleges. Ez a kávé Dél-Nyugati Minas Gerais államból, Pocos De Caldas-ról származik. A Yellow Bourbon az érett kávébogyók színéről kapta a nevét, ezek ugyanis nem pirosak, mint a kávécseresznyék általában, hanem sárgák maradnak. Ez egy édeskés karakterű, karamellás-mogyorós jegyekkel bíró kávé, alacsony savassággal. Nekem személy szerint az egyik kedvencem, érdemes megkóstolni. 

0 Tovább
«
12

Kávéklub

blogavatar

Minden a kávéról, a kávékóstolásról és a kávékultúráról. Ezen a blogon gyűjtöm a felfedezéseimet fajtákról, pörkölésről, elkészítésről, receptekről és más érdekességekről.

Címkefelhő

kávé (113),kávétermesztés (20),espresso (19),koffein (13),arabica (13),kávétörténet (13),kávéház (10),karácsony (9),Nespresso (9),egészség (9),kávéfogyasztás (9),cappuccino (8),Brazília (8),pörkölés (6),Latin-Amerika (6),zöld kávé (6),melange (6),ajándék (6),robusta (6),kapszulás kávé (5),latte macchiato (5),koffeinmentes (4),latte art (4),török kávé (4),kávégép (4),kapszula (4),tejeskávé (4),szirup (4),cibetmacska (4),kávékultúra (4),tejhab (4),kavefogyasztas (4),kávéfőző (4),Kopi Luwak (4),cseresznye (4),kávépörkölés (4),bourbon arabica (4),cserje (3),kávébab (3),tea (3),design (3),Olaszország (3),ízharmonizáció (3),recept (3),kávécseresznye (3),Budapest (3),kotyogós (3),ristretto (3),újrahasznosítás (3),french press (3),antioxidáns (3),lungo (3),filteres kávé (3),barista (3),Guatemala (3),fűszeres kávé (3),kavezo (3),kávékóstolás (3),latte (3),kávécserje (3),olasz (3),kávéfőzés (3),otthon (3),kávéházak (2),legdrágább (2),kávékülönlegesség (2),Jamaica (2),ázsia (2),termőterületek (2),Wiener Melange (2),Black Ivory (2),Blue Mountain Jamaica (2),fogyókúra (2),árfolyam (2),kopi luwak (2),alkohol (2),statisztika (2),bor (2),Chemex (2),koffeintartalom (2),macchiato (2),kona (2),Hawaii (2),ízesített (2),jegeskávé (2),Procope (2),India (2),Tanzánia (2),my little melbourne (2),Párizs (2),tej (2),jeges kávé (2),organikus gazdálkodás (2),szilveszter (2),kávékészítés (2),olaszország (2),narancs (2),bab (2),mocha (2),Afrika (2),koffein és sport (2),kávézacc (2),Mexikó (2),szifonos kávéfőző (2),kávé és sütemény (2),amerikai kávé (2),hosszúkávé (2),finn (2),csokoládé (2),Magyarország (2),lavazza (2),kolumbia (2),Bourbon (2),szüret (2),americano (2),művészet (2),Dél-Amerika (2),New York kávéház (2),desszert (2),klorogénsav (2),Nápoly (2),tejhabosító (2),ünnepi (2),café latte (2),eszpresszógép (2),környezettudatosság (2),espresso martini (2),zacc (2),fogyás (2),kardamom (2),aroma (2),monszun (2),tejhabosítás (2),irodalom (2),kotyogós kávéfőző (2),Etiópia (2),guillermo (1),Saeco Primea Cappuccino (1),nők a kávéházak ellen (1),geen eye (1),pixie clips (1),jóslás (1),kávés kütyü (1),oromo törzs (1),cold brew (1),rituálé (1),Lattissima (1),Delonghi Prima Donna (1),étkezés (1),hidegen "főzött" kávé (1),gyógyítás (1),tévhitek (1),Galapagos (1),Pápua Új-Guinea (1),kave (1),Drugar (1),Wugar (1),Ecuador (1),huehuetenango (1),Atitlan (1),alkoholos (1),szerzetes (1),vákuumos kávéfőző (1),kávétípusok (1),fogadalmak (1),történelem (1),chemex (1),elekromos kávédaráló (1),black eye (1),india (1),Monsoon Malabar (1),cibetkávé (1),likőr (1),Sem és Hakem (1),Monterosa (1),Diplomatakávé (1),Rubusta (1),kávétermelés (1),százhúsz év (1),a kávé háza 1927 (1),Gingerbread Irish Coffee (1),kávépiac (1),Nemzetközi Űrállomás (1),SHB (1),űrkávégép (1),International Coffee Organization (1),boquete régi (1),gheisa kávé (1),mogyorós kávéfagylalt (1),szilveszteri kávékoktélok (1),pillecukros kávéfagylalt (1),café marocchino (1),espresso romano és guillermo (1),white russian (1),java good night (1),kávézacc újrahasznosítás (1),Max Aufricht (1),pezsgő kávéhabbal (1),café bombón (1),ISSpresso (1),szépség (1),mentás csupacsoki tart (1),aromajegyek (1),crema (1),attilio calimani (1),újév (1),kávé somellier (1),Pharisaer (1),red eye (1),alkalmi (1),karácsonyi kávés desszert (1),algoritmus (1),dugattyús kávéfőző (1),coffees of hawaii (1),tejcsokoládés kávés flan (1),bécsi kávékultúra (1),kávéelőállítás (1),alkoholos kávé (1),hófehér kávétorta (1),budapesti kávézók (1),molokai (1),hawaii kávé (1),tamp & pull (1),mandal café (1),vodka (1),kávé előállítás (1),kávéreceptek (1),Svédország (1),fahéj (1),ünnep (1),corretto (1),Halloween (1),Bolívia (1),méz (1),Puerto Rico (1),Yauco (1),tél (1),USA (1),rum (1),gazdaság (1),mozi (1),caffe latte (1),kávé világnapja (1),costa rica (1),vákuumcsomagolás (1),Palermo (1),dalla corte (1),népszerű (1),Honduras (1),Németország (1),film (1),vanília (1),drip brew (1),kedvenc (1),karácsonyi kávé (1),specialty (1),Gaggia (1),London (1),ízvilág (1),ízlelés (1),forradalom (1),ízjegyek (1),karácsonyi ajándék (1),fekete leves (1),török (1),kávéházi kultúra (1),kultúra (1),chai (1),fűszer (1),mogyorós kávé (1),vendégség (1),Norvégia (1),Skandinávia (1),mogyoró (1),nutella (1),fair trade (1),organikus kávé (1),Friele (1),kereskedelem (1),Bécs (1),festés (1),dekoráció (1),sospeso (1),felfüggesztett kávé (1),napszakok (1),Milánó (1),kávé szüretelés (1),kávé feldolgozás (1),Café de La Paix (1),művészek (1),Montmartre (1),LA Rotonde (1),Moka Express (1),Bialetti (1),ír kávé (1),Irish coffee (1),travel mug (1),hosszú kávé (1),alkoholos kávékoktélok (1),Jacu (1),organikus (1),Santos (1),kávé múzeum (1),Nicaragua (1),alkoholos kávékoktél (1),tört jég (1),kruszta (1),Sao Paulo (1),Cascara (1),Instant kávé (1),Washington (1),svéd (1),skandinávia (1),Csapolt kávé (1),diplomata kávé (1),caffé corretto (1),hibák (1),ebéd (1),angola (1),single origin (1),Visconsin (1),Finca los Planes (1),reggeli (1),termőterület (1),cikória (1),olasz kávé (1),espresso freddo (1),vietnám (1),afrika (1),egyedi kávék (1),különleges kávék (1),Kilimandzsaro (1),Meru hegy (1),Tanzania (1),fűszerek (1),Zanzibár (1),házilag (1),Maillard reakció (1),Blogger receptverseny (1),KávéSzünet (1),Robusta (1),kávérecept (1),kávépárbaj (1),Strictly Hard Bean (1),kávézselé (1),baci (1),café creme (1),con panna (1),kapuziner (1),tárolás (1),flat white (1),doppio (1),coffee to go (1),Kenya Fancy (1),kávéaukció (1),Kenya (1),Keepcup (1),sétálókávé (1),termobögre (1),harmónia (1),keserű (1),időjárás (1),párizs (1),cukorbetegség (1),erjesztés (1),tőzsde (1),Jáva (1),szörf (1),kávézó (1),etikett (1),magyarok (1),víz (1),fekete (1),Gozsdu (1),vietnámi kávé (1),rákkutatás (1),cantuccini (1),tiramisu (1),szépségipar (1),Maragogype (1),Tapachula (1),Pluma (1),half city (1),full city (1),espresso embassy (1),eco café (1),borsos-chilis kávé (1),ánizsos kávé (1),Valentin nap (1),shakerato (1),frappucino (1),chilis csokis kávé (1),gyömbéres kávé (1),luxuskávé (1),panama (1),szállodai kávé (1),hacienda la esmeralda (1),kávés bonbon (1),mandulás kávé (1),Franziskaner (1),affogato (1),café au lait (1),kávés pohár (1),Guinness rekord (1),ír (1),hideg (1),Woody Allen (1),Marion Cotillard (1),New Yor kávéház (1),new york (1),Bakancslista (1),pálmasodró (1),owen wilson (1),capuccino (1),Betlen Janos (1),energiaital (1),Kaffa (1),fair trade AAA termelő kávé (1),juan valdez (1),Jack Nicholson (1),Morgan Freeman (1),kávétermő (1),kavebab (1),Nespresso divat Elysian inspiráció (1),Mautner (1),gasztronómia (1),Nespresso (1),növény (1),frappé (1),tarrazú (1),arrabica (1),Costa Rica (1),fagyi (1),jegeskave (1),espresso (1),yellow (1),sárga (1),instant (1),Dolce Gusto (1),kapszulas kave (1),sütemény (1),édes (1),nestlé (1),Antigua (1),jóbarátok (1),fogyasztás (1),costa (1),starbucks (1),Maragogipe (1),churros (1),café con leche (1),interjú (1),feldolgozás (1),Horváth Lili (1),centrál (1),kotyogó (1),pilvax (1),nyár (1),kókusz (1),élet (1),spanyol (1),kutatás (1),India (1),karamell (1),Costa Coffee (1),Monsooned Malabar (1),kávés diéta (1),Vietnám (1),Coffee Trike (1),Debrecen (1),popcorn espresso macchiato (1),guruló kávézó (1),kávéexport (1),csapvíz (1),Espresso (1),Café au Lait (1),palackozott víz (1),vízkeménység (1),víztisztítás (1),kávészósz (1),koffeinmentesítés (1),kávédíszítés (1),kávéillat (1),sommelier (1),Kuba (1),olasz pörkölés (1),Itália (1),parfümválasztás (1),katcserje (1),a világ legdrágább kávéi (1),koffeinmentes kávé (1),elefántrezervátum (1),Jemeni kávékultúra (1),keshir (1),Ír kávé (1),Frappé (1),a kávészünet története (1),Cake Shop (1),ipari forradalom (1),Pánamerikai Kávé Egyesület (1),automata kávégépek (1),Luigi Bezzera (1),limitált szériás kapszulák (1),süti+kávé (1),topping szósz (1),caffé latte (1),díszítőpálca (1),díszítősablon (1),kávés kellékek (1),instant kávé (1),kapszulás kávégép (1),Latte Art (1),Coffee & Milk workshop (1),növényi alapú tejek (1),tejhab díszítés (1),Café Cubano (1),Americano (1),téli kávéköltemények (1),fűszeres kávéreceptek (1),Aeropress (1),French Press (1),Blue Mountain (1),Guadeloupe Bonifieur (1),Guadeloupe sziget (1),kina (1),klímaváltozás (1),Caldas (1),Cundinamarca (1),Antioquia (1),Café de Colombia (1),Kolumbia (1),Santander (1),Cauca (1),scuro (1),Allee (1),megnyitó (1),Gerais (1),Minas (1),chiaro (1),vérnyomás (1),Tűsarok (1),Illy (1),Douwe Egberts (1),Pellini (1),Corinthia (1),Bababudan (1),Kávébár Bazár (1),Faema (1),La Marzocco (1),egészséges (1),szépségápolás (1),Nomre De Dios farm (1),kávéültetvény (1),42Coffee (1),illem (1),cukor (1),koffeinfogyasztás (1),nespresso (1),sport (1),gourmet (1),száraz eljárás (1),Napóleon (1),bloggerverseny (1),cofeechallenge (1),bodoky (1),karolina (1),stühmer (1),kavezacc (1),CoffeeChallenge (1),szakértő (1),connoisseur (1),peaberry (1),szafari (1),esküvő (1),zöld (1),erős (1),hosszú (1),Gourmet (1),kóstoló (1),nappali (1),barátok (1),konyha (1),szén-dioxid (1),fesztivál (1),Uganda (1)