A kávé először az 1890-es évek végén jelent meg Kínában, amikor egy francia misszionárius kávécserjéket ültetett Jünnanban, Kína egyik déli tartományában. A finom aromájú ital nem nyerte el azonnal a helyiek tetszését, és az ezt követő évszázadban is szinte észrevétlen maradt. Az elmúlt húsz évben viszont óriási változás következett be a világszerte teakultúrájáról híres Kína kávéfogyasztásában: napjainkban a kávé népszerűsége vetekszik a teáéval.

 

Néhány évtizeddel ezelőtt a nagy nyugati kávégyártó cégek rájöttek, hogy piacaik növelése érdekében világszerte népszerűvé kell tenniük a kávét, és Kínába is el kell jutniuk. Így is tettek, és 1990-ben megnyíltak az első kávézóláncok, amelyek azóta gomba módra szaporodnak, méghozzá úgy tűnik, hogy a hagyományos teaházak rovására. A brit Mintel piackutató cég jelentése szerint míg 2007-ben 15 898 kávézó volt Kínában, addig 2012-ben ennek már több mint a kétszerese üzemelt. A teaházak száma viszont csak 4 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, 2013-ban pedig 50 984 volt a számuk.

Egyelőre a teázók vezetnek, de a kávéházak számának és a kávé iránti keresletnek a növekedése komolyan fenyegeti a kínai teakultúrát. A hagyományos teaházak napjainkban főleg a turistákat és az idősebb, jómódú fogyasztókat célozzák meg, és nem tesznek erőfeszítést arra, hogy népszerűsítsék ezt a stílust a fiatalok körében is, akik eközben már a kávékultúrába nőnek bele. Iparági szakértők szerint az 1,3 milliárd lakosú ázsiai országban már több mint 200-250 millió kávéfogyasztó van. Ez azt jelenti, hogy Kína utolérte az Egyesült Államok kávépiacát, és még így is hatalmas növekedési potenciál van benne.

 

Érdekes azonban, hogy a kínaiak szinte sosem kávébabból készítik a kávét: otthon a legtöbben szinte kizárólag instant kávét isznak, de legszívesebben kávézókban fogyasztják az aromás italt. A legnépszerűbbek az olyan nyugati láncok, mint a Starbucks és a Costa Coffee, de akad néhány ázsiai kihívójuk is, például a dél-koreai tulajdonú Paris Baguette és a hongkongi Pacific Coffee.

A fenti adatok sokak szerint aggodalomra adnak okot, de ha jobban belegondolunk, a tea- és a kávéfogyasztás egyáltalán nem zárja ki egymást. Én például egyik nélkül sem tudnék huzamosabb ideig meglenni, és valószínűleg elég sokan így vagyunk ezzel. Épp ezért abban is biztos vagyok, hogy a két ital jól megfér majd egymás mellett Kína jövőjében. A pánik helyett próbáljunk meg örülni annak, hogy a Föld egyik legnagyobb országában is egyre többen élvezhetik a kávé finom ízét és jótékony élettani hatásait.