Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ellenségből a legnagyobb barát: A jacu madár kávéja

A Ha az élet citromot ad, csinálj belőle limonádét mintájára itt az új filozófia: Ha az élet kávébabbal teli madárürüléket ad, csinálj belőle kávét. A kezdetben parazitának tartott, kávét dézsmáló madár és a kávétermesztők kapcsolata ma már idillinek mondható, hiszen mindenki profitál belőle.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, néhány különleges, elit kávétípussal is rendelkezik. Ezek közül az egyik (világviszonylatban is) legjobb és legdrágább fajta a jacu kávé, mely az „előállításában komoly szerepet vállaló madárról kapta a nevét.

Ismerjük meg ezt a fura madarat

A jacu a guán brazil elnevezése, a tyúkalakúak rendjébe és a hokkófélék családjába, azon belül a Penelope nembe tartozó madárcsoport. A méretre és kinézetre is leginkább pulykára emlékeztető szárnyas Közép-Amerika déli, Dél-Amerika északi részén, valamint a Karib-szigeteken található trópusi erdők lakója, így az erdőirtások miatt az egyik legfenyegetettebb madárfajjá vált. Ezenkívül egy másik nagy veszély is leselkedik rá: húsáért a vadászok egyik kedvelt célpontja. Pedig a jacu rendkívül fontos a trópusi ökoszisztéma fenntartásában; mivel elsősorban vega életmódot folytat (bár a diétájába időnként becsusszan egy-két rovar), a bimbók, virágok, termések elfogyasztásával, majd elpottyantásával segíti a növénymagok szétszórását. 

Hogyan és milyen kávét csinál a jacu?

És itt érkezünk el a témánk szempontjából fontos részhez: a madár egyik kedvenc eledele a kávécserje szép, vörös, érett cseresznyéje. Elsősorban Brazília erdős lejtőin, az árnyékban termesztett kávéültetvényeket rohamozzák meg. Hogy mit szólnak ehhez a farmerek? Nos, az elején aligha repestek az örömtől, amikor a kártevő madár megdézsmálta a nagy gonddal nevelgetett termést. Később azonban (a cibetmacska-ürülékből készült kopi luwak kávé után szabadon) egyes gazdaságokban megtanulták előnyükre fordítani a helyzetet. Bár nem kevés energiába és pénzbe került rávenni a munkásokat arra, hogy az elegáns, piros bogyók szüretelése helyett madárürüléket hajkurásszanak az erdőben, a módszer végül bevált és kifizetődött. 

Pedig az elején voltak ám kétségek. A magokkal, bogyókkal táplálkozó madarak többsége zúzógyomorral rendelkezik, amely a magokat feltöri és összemorzsolja, így azt hihetnénk, a lenyelt kávébabnak nincs sok esélye arra, hogy egyszer még finom, drága kávé váljon belőle. Szerencsére a jacu zúzája fejletlen, így a babok komolyabb sérülés nélkül ússzák meg az utazást, amely egyébként nagyon gyors, kb. 20 perc - egy óra. Mivel a madárnak nincs sok ideje messzebbre kóborolni, az ürülék a kávénövény közelében található, mely megkönnyíti a babkereső munkások dolgát. A babokat összegyűjtik, megtisztítják és kiszárítják.

A cibetmacskához hasonlóan a jacu is nagyon szigorú zsűrinek bizonyul: csak a legérettebb, legszebben pirosló, legnagyobb és leglédúsabb, egyszóval a legjobb kávécseresznyéket tartja érdemesnek arra, hogy a gyomrába kerüljenek. Olyan, látszólag tökéletes bogyókat is kiselejtez, amelyeket a legtapasztaltabb kávészüretelő is gondolkodás nélkül begyűjtene, így valóban csak az igazán minőségi termést választja ki. 

Cibetmacska vs. jacu madár: melyikük ad jobb kávét?

Állítólag míg a Kopi Luwak kávé robustát is tartalmaz, gyakran nagyobb százalékban, mint arabicát, addig egyes brazil farmerek tudatosan csak arabicával etetik a jacut. Mivel a madár nem fogyaszt húst, a kávébab nem kerül kapcsolatba olyan állati fehérjékkel és gyomorsavval, mint a macska szervezetében, így az íze is más lesz. Az eredmény egy mogyorós zamatú, édes ánizsra emlékeztető, finom kávé. Míg a normál kávé kilója 3-4 dollár között vásárolható meg, addig egy kilónyi jacu kávéért 55 dollárt is elkérnek. 

Mire jó még a jacu?

Az őshonos fák mintegy felének szüksége van a madarakra, a jacuhoz hasonló nagytestű szárnyasok szerepe pedig különösen fontos, hiszen ők azok, akik a nagyobb terméseket is képesek lenyelni és így magjaikat elterjeszteni. A jacu tehát a természetvédelem egyik kulcsfigurája, mellyel a gyümölcs – és más őshonos fák árnyékában termesztett organikus kávét nevelő farmerek szívesen „dolgoznak együtt”.

A kávétermesztő – erdő – jacu háromszögben tehát mindenki profitál a másikból: a madár az erdőnek köszönheti élőhelyét, az embernek pedig azt, hogy organikus gazdálkodásával változatos, ideális élőhelyet ad neki. Az erdő a jacunak köszönheti az egyes fafajok magjainak terjesztését, az embernek a sokszínűsége megóvását (egyes farmokon akár 100 különböző fafaj található), végül a farmer az erdőnek köszönheti a kávécserjének nyújtott ideális, árnyékos terepet, a jacunak pedig egy különleges, sok pénzért eladható kávét.

Kapcsolódó cikkek:

Kávé aranyárban egy cibetmacskától

Ilyen íze van a macskaürülékből készült kávénak  

Amit a kávécseresznyéről tudni érdemes

0 Tovább

Amit a kávécseresznyéről tudni érdemes

Egy harsány vörös, íncsiklandozó, finom gyümölcs, melynek létezéséről szinte tudomást sem veszünk, magja azonban világhírre tett szert. Az európai szemek előtt ismeretlen termés hasonlít a mi közkedvelt cseresznyénkre; ám míg utóbbit élvezettel fogyasztjuk, magját pedig kidobjuk, addig a kávécseresznyével ez épp fordítva történik. Az elhanyagolt bogyócskát vajon csak a cibetmacska értékeli kellőképpen?  

 A gyümölcs, amelynek a kávénkat köszönhetjük

Az értékes kávébab nem más, mint a kávécseresznye magja, melyet csak formája miatt hívunk babnak. Bár a gyümölcs betakarítása a kávékészítés kiindulópontja, azonban már ahhoz is sok idő és odafigyelés szükséges, hogy a cserje terméssel jutalmazzon meg minket. A kávé ugyanis igencsak kényes növény, optimális feltételek mellett is csak a negyedik évtől kezd teremni. Az édeskés, jázminos illatú fehér virágok megjelenésétől a kávécseresznye beéréséig fajtától és klímától függően 6-11 hónapra van szükség, a termés kifejlődése tehát gyakran az emberi terhesség időtartamát is meghaladja. A magasabb, hegyvidéki területeken és az árnyékban nevelt kávék termése például lassabban érik, íze viszont kifinomultabb, gyümölcsösebb lesz.

Korábban már feltettem egy jó kis rajzott arról, hogy hogyan is néz ki a kávécseresznye belülről, de most kicsit jobban részletezem: A terméskezdeményben először bab alakú gumóhéj képződik. A babok fejlődése, mely során fokozatosan kitöltik a gumót, csak később indul meg. A gumóhéj maradványai képezik az ún. ezüsthártyát a babok körül, de egy további réteg, a pergamen héj is védi őket. (kávészakértő körökben ezt a héjat parchmentnek is nevezik) Ebben az időszakban a növény a fotoszintézise során kialakított vegyületek több mint 70%-át fordítja a termés érlelésére. A termés kávébab körüli része végül édes, húsos réteget képez, melynek színe zöldről sárgává, majd élénkpirossá, végül bordóvá, akár barnává változik.

A cseresznye vastag, feszes héja alatt vékony rétegű, zselészerű, édes gyümölcshús van, melynek íze leginkább a szőlő, vagy a szilva ízéhez hasonlítható, de néhány típusnál más íz tónusok is megjelenhetnek, úgymint a barack vagy a papaya. 

 Jobb magányosan?

Fajtától függően a kávészemek is eltéréseket mutathatnak: a robusta cseresznyéjében lévő babok például robosztusabbak, mint az arabicáé. A kávécseresznyék szinte mindig két babot tartalmaznak, csak elvétve találhatunk olyan szemeket, amelyekben egy bab árválkodik: ezeket peaberrynek, magyarul gyöngykávénak nevezik. A hiedelem szerint a magányos babok ízesebbek páros társaiknál, ez azonban nem nyert tudományos bizonyítást. 

 Cáscara: félúton a kávé és a tea között

Sok helyen, pl. Bolíviában nem csak a babokat, hanem a cseresznyét is hasznosítják: jótékony és élénkítő hatású, hidegen és melegen is fogyasztható teát készítenek belőle. Ez is tartalmaz koffeint, azonban mindössze negyedannyit, mint a kávé. A bogyók héját és húsát először megszárítják, majd enyhén pörkölik, végül fahéjat adnak hozzá és leforrázzák. A kedvelt frissítő italt spanyolul cáscarának, tehát ’maghéjnak’, esetleg Sultanának, szegények kávéjának vagy katonák kávéjának nevezik.

A fogyasztható kávécseresznye leginkább a kávétermesztő országokban terjedt el, csak ritkán exportálják. Európában elvétve, és nem a szegények körében, hanem a gourmet-kávéházakban találkozhatunk vele, nálunk például a Mantra kávézóban Budapesten, vagy az idei Gourmet Fesztiválon a Nespresso is meglepte látogatóit ezzel az egzotikus különlegességgel. Az ital gyümölcslével kísérve frissítőként, vagy alkohol hozzáadásával koktélként is elkészítő.

További olvasnivalókat itt találsz:

Kávé, szárazon

Mi lesz a kávé melléktermékeivel?  

0 Tovább

Kávé, szárazon

Korábban már írtam a kávé feldolgozásáról, elsősorban a nedves eljárásra koncentrálva, de ha van nedves, akkor természetesen létezik száraz feldolgozási eljárás is. Száraz eljárást hol máshol lehetne leginkább alkalmazni, mint ott, ahol nagy a szárazság? Nem véletlen, hogy éppen ezért leginkább Afrikában elterjedt. Ez tulajdonképp a legrégebbi és mind a mai napig a legszélesebb körben alkalmazott eljárás a kávé feldolgozására, egyes források szerint az Etióp hegyekben „fejlesztették ki”. 

A száraz vagy hagyományos eljárás során a kávécseresznyét napon, vagy szárítóban szárítják ki, majd ezután valamilyen mechanikus módszerrel távolítják el a gyümölcshúst, hogy kinyerjék a kávébabot. Maga a szárítás körülbelül 3-4 hétig tart, így nem nevezhető gyors módszernek. A száradó kávébabokat rendszeresen átforgatják, hogy ne erjedjen meg. Ez napi szinten akár óránként is szükséges, ami folyamatos figyelmet és munkát igényel a farmerek részéről. A gyümölcshús cukrai a száradás során beszívódnak a kávébabba is, így az eredmény egy lágyabb, kevéssé intenzív ízű ital lesz.

A leszáradt gyümölcshús eltávolítása után a kávészemeket különböző szempontok, így méret, alak és tömörség szerint szétválogatják, így az esetlegesen hibás szemek is könnyen kiszűrhetők. A világ robusta termésének szinte egészét ezzel a módszerrel dolgozzák fel, de az arabica egy részét is. A válogatás után a zöld kávét nagy, fedett raktárakban tárolják, és néha megforgatják, nehogy penészedés induljon el. A minőség megőrzésének érdekében óvni kell a napfénytől, a párától, és törekedni kell az egyenletes hőmérsékletű tárolásra. 

0 Tovább

Vadregényes tájakon teremnek India lágy, mégis testes ízű kávéi

A különleges Monsooned Malabar kávéról korábban már volt szó, most azonban találtam egy videót erről a speciális eljárásról, és úgy gondoltam, érdemes feleleveníteni egy kicsit ezt a témát.

A monszun-eljárás során tulajdonképp sós, párás levegővel szellőztetik át a kávészemeket. Hónapokig tárolják őket jól szellőző helyen a monszunidőszakban, hogy az óceán felől érkező párás levegő átjárja őket. Az érlelés végére a savassága csökken, kialakul bársonyos, fűszeresen telt ízük. Ha szeretnél még erről az eljárásról olvasni, akkor a Wikipedia angol szócikke jó kiindulási pont lehet.

A Bababudan egy másik izgalmas kávé Indiából. Termőterülete a képen látható Baba Budangiri hegység vidéke, amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el. A monda szerint Baba Budan, akit szentként tisztelnek Indiában, hét kávébabot csempészett ki a szigorúan őrzött Jemenből, és éppen itt, ezen a területen ültette el őket, ezért róla kapta nevét ez a lágy, enyhén savas, testes ízű, finoman fűszeres illatú kávé.

A Nandi-hegy, Bangalortól nem messze, Dél-Nyugat-Indiában


Az indiai kávéültetvények 1000-1500 méteres magasságban terülnek el, az éves csapadékmennyiség mintegy 3000 mm, ezeken a területeken évente 120-140 esős nap van. Csak viszonyításképp Magyarországon évente 500–900 mm csapadék esik. Az indiai fajták sajátos módon alkalmazkodnak a kivételes magassághoz, ahol több UV-sugárzás éri őket, és lassabban növekednek. Az Arabicák az ázsiai régió enyhe kávéinak legjobbjai közé tartoznak. 

A termőterületeken az éves átlaghőmérséklet 27°C, a tengeri szeleknek hála a kávécseresznyék lassan, egyenletesen érnek, ráadásul a sós légmozgás megakadályozza az érett cseresznyék penészedését is, miközben a népes madárvilágnak hála a kártevőktől is védve vannak. A szüretelési időszak januártól márciusig tart.

India Ázsia teljes kávétermésének negyedét adja, ezzel a kontinensen a harmadik, a világon az hatodik legnagyobb kávétermelő, noha a kávé csupán az ország exportjának egyetlen százalékát teszi ki. 

2 Tovább

Hogyan lesz a kávécseresznyéből bab?

A kávé feldolgozásáról már többször is ejtettem szót, de ismétlés a tudás anyja alapon úgy gondoltam, nem árt egy kicsit jobban belemélyedni a témába, és részletesebben górcső alá venni a különböző módszereket.

Most a nedves eljárásról szeretnék egy kicsit „mesélni” nektek, ami gyakorlatilag arra utal, hogy a kávészemeket víz segítségével nyerik ki a termésből. Ezt a módszert mosott eljárásnak is nevezik, és általában az Arabica kávéféléknél alkalmazzák, elsősorban Közép- és Dél-Amerikában, a fáradtságos kézi szüretelés után. 

A szüret után a kávégyümölcs elsődleges feldolgozása ugyanis minden esetben a termőhelyen történik, ugyanis legfeljebb 24 óra elteltével el kell kezdeni, hogy a minőség ne sérüljön. A feldolgozás célja, hogy a termés gyümölcshúsából kiszabadítsák a magvakat, és megtisztítsák a hozzájuk tapadt gyümölcshústól és pergamenhéjtól. Igen költséges eljárás, amivel azonban nagyon jó minőségű, lágy ízhatású kávé nyerhető, így a befektetett pénz és energia bőven megtérül. A nedves eljárás csökkenti a kávé kesernyés ízét és kihangsúlyozza az aromavilágát.

A nedves eljárás alkalmával kádakban, tartályokban 16-36 óráig áztatják, amíg a gyümölcshús meg nem puhul, majd utána hántológép segítségével leválasztják a magról. A gépen belül az ellenőrzött nyomás egy olyan rostán nyomja át a kávészemeket, amelyen csupán a kávé magja, tehát a bab fér át, a puha, érett cseresznyék pedig fennakadnak: a nyomás hatására megtörnek, és átengedik a bennük lévő kávébabot a rostán.

Ezután rövid ideig, körülbelül 12-36 óráig erjesztik, ekkor leválik a kávészemeken található ragacsos réteg is. A fermentálás ideje több tényezőtől függ. Ezek közé tartozik a kávé mennyisége, a kávé fajtája, a kávé érettségi foka, a vízhőmérséklet, száraz fermentálás esetén a levegő nedvességtartalma. Újabb mosással, vízsugárral eltávolítják a maradék gyümölcshúst, illetve a szennyeződéseket, majd ezután kiválogatják a legérettebb szemeket. Ez könnyű, ugyanis ezek a legnehezebbek, így lesüllyednek a tartály aljára.

Az eltávolított gyümölcshús sem vész kárba, általában megy a komposztba, amivel aztán a talaj termékenységét növelik, vagy állateledelt készítenek belőle.

A kiválogatott szemeket a napon szárítják ki, hatalmas állványokon vagy sűrű szövésű hálókon. Ezeket az állványokat úgy rakták össze, hogy ha elered az eső, pikk-pakk össze lehessen csukni. A szárítás 3-tól akár 20 napig is tarthat. A szemeket éjszakára betakarják, hogy ne szívják magukba a hajnali harmatot, és a szemeket folyamatosan mozgatják, forgatják, hogy ne emelkedjen a kávé hőmérséklete 40 fok fölé, illetve a szemek között ne folytatódhasson a fermentáció. Fontos, hogy a szárítás folyamán a szemek megmozgatása állandó ritmusban, tempóban történjen. A megszáradt szemeken maradt külső rétegeket hántológéppel szedik le, majd mehet is az 60 kilós zsákokba, ami a kereskedőknél landol.

Remélem, eljutok egyszer Brazíliába, és megnézhetem élőben is, hogyan úsznak a kávészemek a végzetük felé… :)

0 Tovább
«
12

Kávéklub

blogavatar

Minden a kávéról, a kávékóstolásról és a kávékultúráról. Ezen a blogon gyűjtöm a felfedezéseimet fajtákról, pörkölésről, elkészítésről, receptekről és más érdekességekről.

Címkefelhő

kávé (113),kávétermesztés (20),espresso (19),koffein (13),arabica (13),kávétörténet (13),kávéház (10),karácsony (9),Nespresso (9),egészség (9),kávéfogyasztás (9),cappuccino (8),Brazília (8),pörkölés (6),Latin-Amerika (6),zöld kávé (6),melange (6),ajándék (6),robusta (6),kapszulás kávé (5),latte macchiato (5),koffeinmentes (4),latte art (4),török kávé (4),kávégép (4),kapszula (4),tejeskávé (4),szirup (4),cibetmacska (4),kávékultúra (4),tejhab (4),kavefogyasztas (4),kávéfőző (4),Kopi Luwak (4),cseresznye (4),kávépörkölés (4),bourbon arabica (4),cserje (3),kávébab (3),tea (3),design (3),Olaszország (3),ízharmonizáció (3),recept (3),kávécseresznye (3),Budapest (3),kotyogós (3),ristretto (3),újrahasznosítás (3),french press (3),antioxidáns (3),lungo (3),filteres kávé (3),barista (3),Guatemala (3),fűszeres kávé (3),kavezo (3),kávékóstolás (3),latte (3),kávécserje (3),olasz (3),kávéfőzés (3),otthon (3),kávéházak (2),legdrágább (2),kávékülönlegesség (2),Jamaica (2),ázsia (2),termőterületek (2),Wiener Melange (2),Black Ivory (2),Blue Mountain Jamaica (2),fogyókúra (2),árfolyam (2),kopi luwak (2),alkohol (2),statisztika (2),bor (2),Chemex (2),koffeintartalom (2),macchiato (2),kona (2),Hawaii (2),ízesített (2),jegeskávé (2),Procope (2),India (2),Tanzánia (2),my little melbourne (2),Párizs (2),tej (2),jeges kávé (2),organikus gazdálkodás (2),szilveszter (2),kávékészítés (2),olaszország (2),narancs (2),bab (2),mocha (2),Afrika (2),koffein és sport (2),kávézacc (2),Mexikó (2),szifonos kávéfőző (2),kávé és sütemény (2),amerikai kávé (2),hosszúkávé (2),finn (2),csokoládé (2),Magyarország (2),lavazza (2),kolumbia (2),Bourbon (2),szüret (2),americano (2),művészet (2),Dél-Amerika (2),New York kávéház (2),desszert (2),klorogénsav (2),Nápoly (2),tejhabosító (2),ünnepi (2),café latte (2),eszpresszógép (2),környezettudatosság (2),espresso martini (2),zacc (2),fogyás (2),kardamom (2),aroma (2),monszun (2),tejhabosítás (2),irodalom (2),kotyogós kávéfőző (2),Etiópia (2),guillermo (1),Saeco Primea Cappuccino (1),nők a kávéházak ellen (1),geen eye (1),pixie clips (1),jóslás (1),kávés kütyü (1),oromo törzs (1),cold brew (1),rituálé (1),Lattissima (1),Delonghi Prima Donna (1),étkezés (1),hidegen "főzött" kávé (1),gyógyítás (1),tévhitek (1),Galapagos (1),Pápua Új-Guinea (1),kave (1),Drugar (1),Wugar (1),Ecuador (1),huehuetenango (1),Atitlan (1),alkoholos (1),szerzetes (1),vákuumos kávéfőző (1),kávétípusok (1),fogadalmak (1),történelem (1),chemex (1),elekromos kávédaráló (1),black eye (1),india (1),Monsoon Malabar (1),cibetkávé (1),likőr (1),Sem és Hakem (1),Monterosa (1),Diplomatakávé (1),Rubusta (1),kávétermelés (1),százhúsz év (1),a kávé háza 1927 (1),Gingerbread Irish Coffee (1),kávépiac (1),Nemzetközi Űrállomás (1),SHB (1),űrkávégép (1),International Coffee Organization (1),boquete régi (1),gheisa kávé (1),mogyorós kávéfagylalt (1),szilveszteri kávékoktélok (1),pillecukros kávéfagylalt (1),café marocchino (1),espresso romano és guillermo (1),white russian (1),java good night (1),kávézacc újrahasznosítás (1),Max Aufricht (1),pezsgő kávéhabbal (1),café bombón (1),ISSpresso (1),szépség (1),mentás csupacsoki tart (1),aromajegyek (1),crema (1),attilio calimani (1),újév (1),kávé somellier (1),Pharisaer (1),red eye (1),alkalmi (1),karácsonyi kávés desszert (1),algoritmus (1),dugattyús kávéfőző (1),coffees of hawaii (1),tejcsokoládés kávés flan (1),bécsi kávékultúra (1),kávéelőállítás (1),alkoholos kávé (1),hófehér kávétorta (1),budapesti kávézók (1),molokai (1),hawaii kávé (1),tamp & pull (1),mandal café (1),vodka (1),kávé előállítás (1),kávéreceptek (1),Svédország (1),fahéj (1),ünnep (1),corretto (1),Halloween (1),Bolívia (1),méz (1),Puerto Rico (1),Yauco (1),tél (1),USA (1),rum (1),gazdaság (1),mozi (1),caffe latte (1),kávé világnapja (1),costa rica (1),vákuumcsomagolás (1),Palermo (1),dalla corte (1),népszerű (1),Honduras (1),Németország (1),film (1),vanília (1),drip brew (1),kedvenc (1),karácsonyi kávé (1),specialty (1),Gaggia (1),London (1),ízvilág (1),ízlelés (1),forradalom (1),ízjegyek (1),karácsonyi ajándék (1),fekete leves (1),török (1),kávéházi kultúra (1),kultúra (1),chai (1),fűszer (1),mogyorós kávé (1),vendégség (1),Norvégia (1),Skandinávia (1),mogyoró (1),nutella (1),fair trade (1),organikus kávé (1),Friele (1),kereskedelem (1),Bécs (1),festés (1),dekoráció (1),sospeso (1),felfüggesztett kávé (1),napszakok (1),Milánó (1),kávé szüretelés (1),kávé feldolgozás (1),Café de La Paix (1),művészek (1),Montmartre (1),LA Rotonde (1),Moka Express (1),Bialetti (1),ír kávé (1),Irish coffee (1),travel mug (1),hosszú kávé (1),alkoholos kávékoktélok (1),Jacu (1),organikus (1),Santos (1),kávé múzeum (1),Nicaragua (1),alkoholos kávékoktél (1),tört jég (1),kruszta (1),Sao Paulo (1),Cascara (1),Instant kávé (1),Washington (1),svéd (1),skandinávia (1),Csapolt kávé (1),diplomata kávé (1),caffé corretto (1),hibák (1),ebéd (1),angola (1),single origin (1),Visconsin (1),Finca los Planes (1),reggeli (1),termőterület (1),cikória (1),olasz kávé (1),espresso freddo (1),vietnám (1),afrika (1),egyedi kávék (1),különleges kávék (1),Kilimandzsaro (1),Meru hegy (1),Tanzania (1),fűszerek (1),Zanzibár (1),házilag (1),Maillard reakció (1),Blogger receptverseny (1),KávéSzünet (1),Robusta (1),kávérecept (1),kávépárbaj (1),Strictly Hard Bean (1),kávézselé (1),baci (1),café creme (1),con panna (1),kapuziner (1),tárolás (1),flat white (1),doppio (1),coffee to go (1),Kenya Fancy (1),kávéaukció (1),Kenya (1),Keepcup (1),sétálókávé (1),termobögre (1),harmónia (1),keserű (1),időjárás (1),párizs (1),cukorbetegség (1),erjesztés (1),tőzsde (1),Jáva (1),szörf (1),kávézó (1),etikett (1),magyarok (1),víz (1),fekete (1),Gozsdu (1),vietnámi kávé (1),rákkutatás (1),cantuccini (1),tiramisu (1),szépségipar (1),Maragogype (1),Tapachula (1),Pluma (1),half city (1),full city (1),espresso embassy (1),eco café (1),borsos-chilis kávé (1),ánizsos kávé (1),Valentin nap (1),shakerato (1),frappucino (1),chilis csokis kávé (1),gyömbéres kávé (1),luxuskávé (1),panama (1),szállodai kávé (1),hacienda la esmeralda (1),kávés bonbon (1),mandulás kávé (1),Franziskaner (1),affogato (1),café au lait (1),kávés pohár (1),Guinness rekord (1),ír (1),hideg (1),Woody Allen (1),Marion Cotillard (1),New Yor kávéház (1),new york (1),Bakancslista (1),pálmasodró (1),owen wilson (1),capuccino (1),Betlen Janos (1),energiaital (1),Kaffa (1),fair trade AAA termelő kávé (1),juan valdez (1),Jack Nicholson (1),Morgan Freeman (1),kávétermő (1),kavebab (1),Nespresso divat Elysian inspiráció (1),Mautner (1),gasztronómia (1),Nespresso (1),növény (1),frappé (1),tarrazú (1),arrabica (1),Costa Rica (1),fagyi (1),jegeskave (1),espresso (1),yellow (1),sárga (1),instant (1),Dolce Gusto (1),kapszulas kave (1),sütemény (1),édes (1),nestlé (1),Antigua (1),jóbarátok (1),fogyasztás (1),costa (1),starbucks (1),Maragogipe (1),churros (1),café con leche (1),interjú (1),feldolgozás (1),Horváth Lili (1),centrál (1),kotyogó (1),pilvax (1),nyár (1),kókusz (1),élet (1),spanyol (1),kutatás (1),India (1),karamell (1),Costa Coffee (1),Monsooned Malabar (1),kávés diéta (1),Vietnám (1),Coffee Trike (1),Debrecen (1),popcorn espresso macchiato (1),guruló kávézó (1),kávéexport (1),csapvíz (1),Espresso (1),Café au Lait (1),palackozott víz (1),vízkeménység (1),víztisztítás (1),kávészósz (1),koffeinmentesítés (1),kávédíszítés (1),kávéillat (1),sommelier (1),Kuba (1),olasz pörkölés (1),Itália (1),parfümválasztás (1),katcserje (1),a világ legdrágább kávéi (1),koffeinmentes kávé (1),elefántrezervátum (1),Jemeni kávékultúra (1),keshir (1),Ír kávé (1),Frappé (1),a kávészünet története (1),Cake Shop (1),ipari forradalom (1),Pánamerikai Kávé Egyesület (1),automata kávégépek (1),Luigi Bezzera (1),limitált szériás kapszulák (1),süti+kávé (1),topping szósz (1),caffé latte (1),díszítőpálca (1),díszítősablon (1),kávés kellékek (1),instant kávé (1),kapszulás kávégép (1),Latte Art (1),Coffee & Milk workshop (1),növényi alapú tejek (1),tejhab díszítés (1),Café Cubano (1),Americano (1),téli kávéköltemények (1),fűszeres kávéreceptek (1),Aeropress (1),French Press (1),Blue Mountain (1),Guadeloupe Bonifieur (1),Guadeloupe sziget (1),kina (1),klímaváltozás (1),Caldas (1),Cundinamarca (1),Antioquia (1),Café de Colombia (1),Kolumbia (1),Santander (1),Cauca (1),scuro (1),Allee (1),megnyitó (1),Gerais (1),Minas (1),chiaro (1),vérnyomás (1),Tűsarok (1),Illy (1),Douwe Egberts (1),Pellini (1),Corinthia (1),Bababudan (1),Kávébár Bazár (1),Faema (1),La Marzocco (1),egészséges (1),szépségápolás (1),Nomre De Dios farm (1),kávéültetvény (1),42Coffee (1),illem (1),cukor (1),koffeinfogyasztás (1),nespresso (1),sport (1),gourmet (1),száraz eljárás (1),Napóleon (1),bloggerverseny (1),cofeechallenge (1),bodoky (1),karolina (1),stühmer (1),kavezacc (1),CoffeeChallenge (1),szakértő (1),connoisseur (1),peaberry (1),szafari (1),esküvő (1),zöld (1),erős (1),hosszú (1),Gourmet (1),kóstoló (1),nappali (1),barátok (1),konyha (1),szén-dioxid (1),fesztivál (1),Uganda (1)