A fekete levestől a népes kávéházakig: hogyan lopta be magát a kávé a szívünkbe?

Az életben vannak olyan, ma már természetes és magától értetődő dolgok, amelyekről nehéz elképzelni, hogy régen nem léteztek. Ilyen a kávé is. Bár néhány lelkes kecskének és figyelmes pásztoruknak hála a kávét, illetve jótékony hatásait már jóval időszámításunk előtt ismerték, Európa még több mint ezer évet várt az éltető erőre. Hazánk történelmének jelentős részére is bizony a „kávé nélküliség” időszaka borított fátylat. Aztán jöttek a törökök…

Magyarország Budapest kávéház kultúra kávétörténet kávéházi kultúra török fekete leves irodalom

Az a bizonyos fekete leves

A kávé a térség többi államához hasonlóan a törökökkel érkezett meg hozzánk a 17. században. Ekkor még kevésbé értékeltük a fura fekete italban rejlő lehetőségeket, mivel túlságosan lefoglalt minket a tragikus tény, hogy megszállták az országot. Érthető, hogy az első magyar kávéemlékek egyike ma már határozottan negatív emlékeket ébreszt. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly csapdára gyanakodott, ám elfogadta a meghívást, az ebéd után azonban gyorsan távozni akart, mire az egyik aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!" Miután a vendég megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.

Magyarország Budapest kávéház kultúra kávétörténet kávéházi kultúra török fekete leves irodalom

Kávéházi kultúra Magyarországon

A törökök nem csak kávét hoztak magukkal, hanem kávéházi kultúrájukat is, távozásukkal azonban a kávéházak is eltűntek. Másodszor már a Balkánról, valamint az itáliai és német területekről szivárgott be a kávéházi kultúra a 18. század elején. Ne egy homogén tradíciót képzeljünk el: a szerb kávéházakban dohányzás, az itáliai mintájú kávéházakban kártya- és szerencsejáték, a német kávézókban társalgás és olvasás kísérte a kávézást.

A kávés szekció kezdetben az éttermek mellett kapott helyett, később egy L-alakú helyiségben, az étteremmel együtt működött. A 19. század végére Pest már világszínvonalú kávéházakkal büszkélkedhetett: drága szőnyegek, igényes kárpitosmunkák, bársony, selyem, márvány, ébenfa bútorok, tükörfalak, aranyozások, egzotikus növények szemet gyönyörködtető, igényes kavalkádja csábította a vendégeket. Szinte minden nagyobb térnek és utcának volt legalább egy kávézója, melyekben a kofáktól kezdve a bárokig a legkülönfélébb látogatók fordultak meg. A különböző napszakokban más-más vendégkör váltotta egymást: hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, családok, művészek; ez ihlette Kosztolányi Dezső tréfás „órarendjét” is.

Magyarország Budapest kávéház kultúra kávétörténet kávéházi kultúra török fekete leves irodalom

A korabeli kávéházakban fekete kávét, tejeskávét (később tejszínnel és habbal), teát, kakaót szolgáltak fel, de lehetett kérni sört, bort, likőröket és egyszerűbb ételeket is. A pesti kávéházak vetélkedtek abban, hogy melyiküknél a legnagyobb és legváltozatosabb az újságkínálat. A „világ legszebb kávéházaként” is ismert New York kávéház például 400 újsággal, köztük külföldi napilapokkal büszkélkedett. Egyes kávézókban sakkegyletek is működtek, de lehetett biliárdozni és kártyázni is, ezenkívül megtalálhatók voltak a zenés kávéházak is.

Magyarország Budapest kávéház kultúra kávétörténet kávéházi kultúra török fekete leves irodalom

És persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül a művészeket sem: a 18. századi Magyarország költői, írói szalonokban találkoztak egymással és mecénásaikkal. A 19. században egyfajta polgárosodás ment végbe az irodalmi életben; a kiadók és a nyomdák a fővárosban működtek, így az írók is nagyobb számban költöztek fel vidékről Pestre. Nagy részük az írásból volt kénytelen megélni, ez pedig nem mindig biztosított magas életszínvonalat. A szűkös, drágán fűthető pesti lakások helyett általában inkább a tágas, meleg kávéházakban töltötték az időt: írtak, újságot olvastak, beszélgettek, politizáltak, forradalmi eszméket szövögettek. De ez már egy másik történet.

Ha érdekel a pesti kávéházi kultúra, ezt is elolvashatod!:

A New York Kávéház legendás aranykora

 

0 Tovább

Kávéházak Londonban - régen és ma

Nagyon sok mindent Tőlük tanulunk el, vagy meg. A nyelvet. A divatot. A reggelit. A teadélutánt. És még természetesen sorolhatnám, a lista sosem érne véget. De kávékultúrát is tanulhatunk tőlük. Van ugyanis pár évszázadnyi tapasztalatuk az angoloknak. Nézzük csak, hogyan is történt 300 évvel ezelőtt a kávéházaikban és ez hogyan alakul napjainkban, írásomban most Londonra koncentrálva. 

Ahogy nyugat-európai várostársaik, úgy London életében is a XVII. század végén bukkantak fel a sejtelmes kávébabok.  Aztán gyorsan rájuk szoktak a városiak. És arra is, hogy inspirációul használják, ennek köszönhető, hogy művészeti központtá is vált az a hely, ahol kávét is adtak. 300 évvel ezelőtt bevett szokás volt Londonban a kávéházakban, hogy leülj valaki mellé és felolvasd neki egy novelládat egy kávé mellett, és megkérdezd, mit gondol róla. Több ezer kávéház üzemelt már akkor, mikor egész pontosan 1712-ben a mostani Starbucks helyén megnyitotta kapuit a Button’s kávéház. Ott pedig költők, szerzők, újságírók és a publikum összegyűltek a hosszú asztalok körül és iszogattak, gondolkoztak, beszélgettek, írtak, és éjszakába nyúlóan diskuráltak az irodalomról. A falra szögezve, nem sokkal az ottani, mostani Starbucks jeltől, egy fehér márvány oroszlánfej volt, tágra nyitott szájjal. A publikumot arra buzdították, hogy ide tegyék leveleiket, szerzeményeiket, történeteiket. És a legjobb anyagok, amiket az oroszlánnak adtak, a Guardian újság heti kiadásába is bekerültek.

London kávéház kávétörténet

Cluesheet.com

Azóta több emberöltőnyi idő eltelt, és a mostani Starbucks lánc első üzlete is megnyitott 1971-ben Seattle-ben. Ehhez Jerry Baldwin üzletemberre és Zev Siegl, valamint Gordon Bowker amerikai vállalkozóra volt szükség. A három embernek köszönhetően a márka, hamar az egész világot meghódította beleértve persze Londont is,. Sőt, Londonban például mostmár “kávészínházak” kialakítása a téma. Így megállapíthatjuk, hogy a kultúrának a XXI. században is a kávéház lesz a színtere, igaz, egyelőre szélesebb étel- és ital-, valamint szolgáltatásválasztékkal. Kicsit másképp, mint 300 éve, de talán elkezd visszatérni a művészet a kávéházak falai közé.

London kávéház kávétörténet

North Wind Picture Archives / Alamy

London kávéház kávétörténet

Alamy

London kávéház kávétörténet

Alamy

Olvass tovább a kávéházi kultúráról!

Párizs leghíresebb kávéháza, a Procope

Hogyan kávézzunk Nápolyban?

0 Tovább

120 éve született a kávékrém feltalálója

Giovanni Achille Gaggia 1895-ben született Milánóban, élete pedig szinte magától értetődően a kávé felé terelődött. Mivel családja kávézót üzemeltett, a fiatal Gaggia bárpultosként kezdett dolgozni a családi vállalkozásban. A kávégőz edzette fiatalokból persze nem feltétlenül lesz feltaláló, ám Giovannit felettébb bosszantotta valami. Nos, épp a gőz. A korabeli gőznyomású kávéfőzőknél ugyanis a forró gőz gyakorta megégette a kávét, így az megkeseredett. Maga Gaggia is komor hasonlattal élt az akkori eszpresszókkal kapcsolatban: „Amikor megittunk egy kávét, olyan volt, mintha a ködös Milánóba lépnénk be”.

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Akinek volt „szerencséje” a ködös Milánóhoz, pontosan érti, mi motiválta a fiatalembert, aki hozzá is látott a kísérletezgetéshez. A nagy ötletek mégis a legváratlanabb és legfurcsább helyzetekben találják meg az embert. Gaggia például egy amerikai harci dzsip hidraulikus rendszerrel működő motorjának tanulmányozása közben kapott ihletet, melynek eredményeként 1938-ban jegyeztette be találmányát, a forradalmi, gőzmentes kávéfőzőt, amely új korszakot nyitott az eszpresszó történelmében. A Gaggia-féle kávéfőző újítása a különleges dugattyú mechanizmusban rejlett. Gaggia a kazános kávégép rendszerébe egy rugós csapszelepet épített be, amely nagy nyomással préselte keresztül a forráspont alatti, 90 fokos vizet a kávéőrleményen. Az eszpresszó íze lágyabb és könnyedebb lett, elkészítése alig 15 másodpercet vett igénybe!

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Az első Gaggia-modell, a Classic a bárok számára készült. Az új technológiának köszönhetően az intenzívebb aromájú eszpresszó tetején sűrű habréteg, crema képződött, amely megkülönböztette az elődök által előállított kávétól. A gépek először a milánói és a Milánó környéki bárokat lepték el, a bárok ablakában pedig hatalmas feliratokkal hirdették a különleges „kávékrémet”.

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Giovanni Achille Gaggia nem „tucatterméket” akart kiadni a kezei közül, nem volt sorozatgyártás, ezért az első modelleket igencsak borsos áron adták. A kávéfőzők afféle státuszszimbólummá váltak, Olaszország egyik legikonikusabb márkája több mint 50 évig látta el a bárokat és az olasz konyhákat innovatív és divatos kávéfőzőkkel. A népszerű gépeket az éppen aktuális kultúra, divat és design mellett az itáliai dolce vita kultusz ihlette.

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Gaggia külföldön is hírnévre tett szert, a kereslet pedig egyre csak nőtt: az 1948-ban megalakult Gaggia vállalat hamarosan már az Egyesült Királyságba, valamint a tengerentúlra, az Egyesült Államokba és Afrikába is exportált kávéfőzőket. A bárok után pedig kezdetét vette a háztartások meghódítása is az otthoni használatra tervezett kávéfőző, a Gilda piacra dobásával. Állítólag Gaggia a Rita Hayworth által alakított hősnő után keresztelte el a kávégépet.

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Gaggia nemcsak a tervezéshez, a marketinghez is értett. Impozáns standjával a milánói kiállításon is vonzotta a tekinteteket és a látogatókat. A Gaggia gépek közben a határon túl is kedvenccé váltak; London első eszpresszó bárja, a Moka, amelyet maga Gina Lollobrigida nyitott meg, állítólag naponta akár több mint ezer kávéval szolgálta ki híres írókat és költőket is felvonultató, elegáns társaságát.

Gaggia espresso kávéfőző kávétörténet

Kép forrása: http://www.gizmodo.com.au/2009/02/gadgets_from_the_michael_jackson_auction_from_robot_heads_to_peter_pan_golf_carts/

A Gaggia volt az első Nagy-Britanniába exportált olasz márka, a londoni kávézókban valóban nagy sikert arattak az olasz gépek. Mindeközben Dániában egy családi vállalkozás egy Gaggia kávéfőzőt idéző, egyedi mobilból szolgálta ki vendégeit. Hírességekből sem volt hiány: Gaggia gép tűnik fel Federico Fellini Róma című filmjében, Michael Jackson számára pedig egy különleges, egyedi modell is készült Neverland felirattal, amely a popkirály birtokáról kapta a nevét.

Elsődleges források: Gaggia.com, Comunicaffé

Itt olvashatsz még a kávéfőző-történelemről:

Ó, az a fenséges espresso!

Hallottatok már espressomérnökről? Nos, itt van egy!

Kis szerkezet, nagy mérföldkő: a kotyogós

0 Tovább

Más kávét innánk, ha Bécs elesett volna

Van egy olyan hely, amit megpróbáltak hatalmuk alá vonni a törökök, de hiába. Többszöri igyekezetük ellenére is kudarcba fulladtak. A helyiek pedig nemcsak a sikertelenségnek örültek, hanem a potya kávénak is, amelyet a visszavert ostrom során szereztek meg néhány kávészsákban. Ez aztán hamarosan be is indította a kávékultúrájuk kialakulását. Az idő és a helyszín pedig: a XVII. század vége, és Bécs!

Bécs kávétörténet török kávé

Wien.gv.at

Bécs vonzó célpontnak bizonyult a törökök szemében, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint számtalan hódítási kísérletük. Az első ostromot az Oszmán Birodalom 1529-ben hajtotta végre, mégpedig három hétig. Az akkori vezető, Szulejmán Szultán ugyanis már korábban kitalálta, hogy Bécset is a fennhatósága alá kívánja vonni, de kívánsága nem teljesült. Első jelentős külpolitikai kudarca ellenére 2 évvel később újra nekiveselkedett, hogy elfoglalja Bécset. Ekkor sem járt sikerrel.

Egy időre feladta ugyan a próbálkozást, de aztán 1566-ban ismét lecsapott a szultán az osztrák városra. A híres szigetvári ostrom után azonban meghalt, de távozásával a birodalma továbbra is igényt tartott Bécs meghódítására. Jött aztán a tizenöt éves háború, mely Bécs elfoglalása szempontjából ismét sikertelen volt, ezután 1633-64-ben és később 1683-ban Kara Musztafa nagyvezír is elszántan nekiindult Bécs bekebelezésének. Már mondanunk sem kell, hogy neki sem jött össze a terve.

Bécs kávétörténet török kávé

Pieter Snayers: Bécs ostroma 1529-ben

1683-ban, egészen pontosan szeptember hó 12. napján aztán megsemmisültek a kahlenbergi csatában az oszmánok. És azzal egy időben, hogy sorozatosan elbuktak a Bécs megszerzésére irányuló próbálkozásaikban, az Oszmán Birodalom kezéből szép lassan elkezdett kicsúszni az irányítás. De ez az év más szempontból is fontos a bécsiek életében.

Velence dátuma 1647. Anglia nagy napjaira1650 és 1652-ben került sor. És csak ezután jött az osztrák főváros. Bár Bécs nem volt benne az Európa első kávéházairól összeállított top3 listában, mikor végre megnyitották az első saját kávézójukat 1683-ban, onnantól viszont rögtön annyira sajátos kávéházi hagyományt alakítottak ki, hogy az azóta sem tapasztalható meg sehol máshol. A kávéik és a kávézóik is a legjobbak a világon – legalábbis a helyiek szerint!

De mi köze a törököknek a bécsi kávézóhoz? Azt mondják, hogy a bécsi állampolgár, Georg Franz Kolschitzky volt az első személy, aki engedélyt kapott kávé felszolgálására az osztrák fővárosban. Majd a sikertelen ostrom után a törökök maguk mögött hagytak pár zsáknyi kávébabot, és ennek, plusz a hivatásos bécsi kávéfelszolgálónak köszönhetően már gyorsan ívelt felfelé a kávé népszerűsége a bécsiek körében. Ma a város 4. kerületében egy utca a nevével őrzi az első kávépincér emlékét.

Bécs kávétörténet török kávé

Web-books.com

Az első kávéház viszont az örmény kém, Diodato személyének köszönheti kapui megnyitását. A sötét kávébabok és a kávékészítés tudományát a hazájában tanulta ki – nevét a szintén 4. kerületi Johannes Diodato Park is megőrzi az utókornak. Kávéháza pedig már akkor számos olyan jellegzetességet öltött magára, mint amilyenek a mai tipikus, tradicionális bécsi kávézók. A pincérek minden csésze kávé mellé egy pohár vizet is felszolgálnak, és kártya-, valamint társasjátékokkal állnak vendégeik részére.

Bécs kávétörténet török kávé

Commons.wikimedia.org

És hogy mi lett volna, ha mégis török fennhatóság alá kerül Bécs? Talán most a török kávéiról lenne híres a város. De biztos, hogy akkor is imádnánk a hangulatos kávézóit, finom kávékülönlegességeit és a bécsi kávékultúrát.

1 Tovább

A kávékereskedelem kezdetei Európában

Alig van már (szerencsére) olyan település Európában, ahol ne találnánk valamilyen hangulatos kis kávézót. Az italok elkészítésének módja változhat, de a kávé iránti rajongás, úgy tűnik, egyforma. Nem volt ez mindig így, de tény, hogy ahogy az első kávébabok bekerültek a kontinensünkre, rögtön sikert arattak és az érdeklődés középpontjába kerültek.

A XVII. század előtt a kávé ismeretlen fogalom volt az európai emberek számára. Aztán néhány, a közel-keleti országokat látogató európai valószínűleg betért azokba a helyi kávéházakba is, ahol már javában fogyasztották a kávét. Az is erősen elképzelhető, hogy először az utcán találkoztak a kávébabokat rézedényekben árusító kávéárusokkal. Majd amikor ezek az utazók visszatértek Európába, kávéimádó beszámolóik szépen felkeltették honfitársaik érdeklődését. Egyébként az is lehet, hogy ezek a turisták hozták be először kontinensünkre a kávét, de esélyes, hogy ők még maximum kis kóstolónyi mennyiségekben szállították az akkor még teljes kuriózumnak tartott szemeket.

kávé kereskedelem kávétörténet

A nagyobb mennyiségű kávéimportot viszont már a velenceieknek köszönhetjük: 1615-ben érkezett az első olyan hajórakomány Európába, amely zöld kávébabokkal volt tele. Még abban az évszázadban nyílt meg az első kávéház, majd 1720-ban az a Caffè Florian is, amelyik azóta is üzemel a San Marco téren, és a világ egyik legrégebbi, azóta is működő kávéházaként kedvelt célpontja a kávérajongó turistáknak.

kávé kereskedelem kávétörténetkávé kereskedelem kávétörténet

in-venice.com

Ha Velence nem is csapott le olyan hamar és olyan nagy vehemenciával a kávékereskedés lehetőségére, a britek annál inkább. Ők voltak az első európai nemzet, ahol a kávé adta örömöket üzleti alapokra helyezték. Oxfordban 1650-ben nyílt meg az első kávéház, mely egy török származású kávérajongó, Jacob nevéhez fűződik. Gyorsan és sokan követték: Londonban két évvel később már több száz kávézó állt a kávékedvelők rendelkezésére.

Szintén jóval északabbra Velencétől, a korábbi Hanza-városok is gyorsan rájöttek, hogy megéri a kávébiznisszel foglalkozni. Németország is az Északi-tenger partjainál nyitotta első kávéházait. Bréma adott helyet az első németországi kávézónak 1673-ban. Hamar jött a következő, szintén a tengeri szállítmányozás szempontjából ideális helyszínnek bizonyuló kávéház Hamburgban – 1677-ben. A kikötővárosoktól persze hamar terjedt a kávéházak híre és sikere az ország többi területe felé is. Éppúgy, mint a szomszédos országok kikötői és hamar a tengertől távolabbi települései is felvették a fonalat kávékereskedelem szempontjából.

kávé kereskedelem kávétörténet

kávé kereskedelem kávétörténet

Párizsban 1669 körül lett divatos dolog kávét inni, az első kávézó 1686-ban nyitotta ki kapuit a francia fővárosban.  És ezzel párhuzamosan, a XVII. század vége felé sorra nyíltak a kávéházak egész Európában, miközben a hollandok, az angolok, és a franciák elkezdték kiépíteni a kávékereskedelmüket a különböző arab kikötőkkel. Abban az időben az összes kávét arab országokból importálták, de ügyelniük kellett arra, hogy a termékeny kávébabokkal vagy –növényekkel való üzletelés tiltva volt, így a pörkölt kávészemek értékesítésével foglalkoztak. Az 1690-es években aztán olyan népszerűvé vált a kávé Európaszerte, mindeközben az arab országok politikai problémái pedig annyira súlyossá kezdtek válni, hogy a kávéimport veszélyeztetésének elkerülése végett a legkülönbözőbb európai országok próbáltak kávécserjéket vásárolni kereskedelmi célokra.

A versenyt viszont egyértelműen a hollandok nyerték, mivel nekik sikerült élő növényeket és kávéültetvényeket vásárolniuk, főleg Indiában. Onnan 1696-ban átküldték a cserjéket a mostani Indonézia területére. 1699-ben majdnem elpusztultak a növényeik, de 1704-ben már olyan szépen gyarapodtak, hogy a holland kormányzó már újakat tudott ültetni Jáva szigetén – természetesen kereskedelmi szándékkal. Az első kávészállítmányt innen 1711-ben juttatták Európába. Akkor 450 kilogramm kávét küldtek, tíz évvel később ez a szám 60 000 kilogrammra nőtt.

kávé kereskedelem kávétörténet

1706 is fordulópont az európai kávétörténelemben: Batavia (a mostani Indonézia területe) élő növényeket küldött Amszterdam polgármesterének ajándékba. 1713-ban erről a cserjéről szüretelték le az első, Európában (üvegházban) termett kávébabokat. 1711 és 1724 között az amszterdami kertészet számos másik európai botanikai egységgel cserélt kávénövényeket, majd 1714-ben Amszterdam városa egy kávéfát adott át XIV. Lajos francia királynak. A fát a Jardin des Plantes-ban ültették el.

kávé kereskedelem kávétörténet

A XIX. század közepéig annak a kávénak a nagy része, amely nem az arab országokban termett, abból a pár kávébabból nőtt, amelyet a hollandok termesztettek Jakartában 1699-ben.

Alapvetően a kávét főleg a hollandok importálták és elsősorban Indonéziából, illetve kisebb mennyiségben Sri Lankáról. A hollandok irányították a nemzetközi kávékereskedelmet a XVIII. század legnagyobb részében, mivel a világkereskedelmi versenytársuk, Anglia főleg teával üzletelt. A XIX. század végére a franciák uralták a kávékereskedelmet, míg az angolok elvették Sri Lankát a hollandoktól és megnövelték a kávétermesztést, ezzel fő kávéimportőrökké válva, szintén a XIX. században.

0 Tovább
«
123

Kávéklub

blogavatar

Minden a kávéról, a kávékóstolásról és a kávékultúráról. Ezen a blogon gyűjtöm a felfedezéseimet fajtákról, pörkölésről, elkészítésről, receptekről és más érdekességekről.

Címkefelhő

kávé (113),kávétermesztés (20),espresso (19),koffein (13),arabica (13),kávétörténet (13),kávéház (10),karácsony (9),Nespresso (9),egészség (9),kávéfogyasztás (9),cappuccino (8),Brazília (8),pörkölés (6),Latin-Amerika (6),zöld kávé (6),melange (6),ajándék (6),robusta (6),kapszulás kávé (5),latte macchiato (5),koffeinmentes (4),latte art (4),török kávé (4),kávégép (4),kapszula (4),tejeskávé (4),szirup (4),cibetmacska (4),kávékultúra (4),tejhab (4),kavefogyasztas (4),kávéfőző (4),Kopi Luwak (4),cseresznye (4),kávépörkölés (4),bourbon arabica (4),cserje (3),kávébab (3),tea (3),design (3),Olaszország (3),ízharmonizáció (3),recept (3),kávécseresznye (3),Budapest (3),kotyogós (3),ristretto (3),újrahasznosítás (3),french press (3),antioxidáns (3),lungo (3),filteres kávé (3),barista (3),Guatemala (3),fűszeres kávé (3),kavezo (3),kávékóstolás (3),latte (3),kávécserje (3),olasz (3),kávéfőzés (3),otthon (3),kávéházak (2),legdrágább (2),kávékülönlegesség (2),Jamaica (2),ázsia (2),termőterületek (2),Wiener Melange (2),Black Ivory (2),Blue Mountain Jamaica (2),fogyókúra (2),árfolyam (2),kopi luwak (2),alkohol (2),statisztika (2),bor (2),Chemex (2),koffeintartalom (2),macchiato (2),kona (2),Hawaii (2),ízesített (2),jegeskávé (2),Procope (2),India (2),Tanzánia (2),my little melbourne (2),Párizs (2),tej (2),jeges kávé (2),organikus gazdálkodás (2),szilveszter (2),kávékészítés (2),olaszország (2),narancs (2),bab (2),mocha (2),Afrika (2),koffein és sport (2),kávézacc (2),Mexikó (2),szifonos kávéfőző (2),kávé és sütemény (2),amerikai kávé (2),hosszúkávé (2),finn (2),csokoládé (2),Magyarország (2),lavazza (2),kolumbia (2),Bourbon (2),szüret (2),americano (2),művészet (2),Dél-Amerika (2),New York kávéház (2),desszert (2),klorogénsav (2),Nápoly (2),tejhabosító (2),ünnepi (2),café latte (2),eszpresszógép (2),környezettudatosság (2),espresso martini (2),zacc (2),fogyás (2),kardamom (2),aroma (2),monszun (2),tejhabosítás (2),irodalom (2),kotyogós kávéfőző (2),Etiópia (2),guillermo (1),Saeco Primea Cappuccino (1),nők a kávéházak ellen (1),geen eye (1),pixie clips (1),jóslás (1),kávés kütyü (1),oromo törzs (1),cold brew (1),rituálé (1),Lattissima (1),Delonghi Prima Donna (1),étkezés (1),hidegen "főzött" kávé (1),gyógyítás (1),tévhitek (1),Galapagos (1),Pápua Új-Guinea (1),kave (1),Drugar (1),Wugar (1),Ecuador (1),huehuetenango (1),Atitlan (1),alkoholos (1),szerzetes (1),vákuumos kávéfőző (1),kávétípusok (1),fogadalmak (1),történelem (1),chemex (1),elekromos kávédaráló (1),black eye (1),india (1),Monsoon Malabar (1),cibetkávé (1),likőr (1),Sem és Hakem (1),Monterosa (1),Diplomatakávé (1),Rubusta (1),kávétermelés (1),százhúsz év (1),a kávé háza 1927 (1),Gingerbread Irish Coffee (1),kávépiac (1),Nemzetközi Űrállomás (1),SHB (1),űrkávégép (1),International Coffee Organization (1),boquete régi (1),gheisa kávé (1),mogyorós kávéfagylalt (1),szilveszteri kávékoktélok (1),pillecukros kávéfagylalt (1),café marocchino (1),espresso romano és guillermo (1),white russian (1),java good night (1),kávézacc újrahasznosítás (1),Max Aufricht (1),pezsgő kávéhabbal (1),café bombón (1),ISSpresso (1),szépség (1),mentás csupacsoki tart (1),aromajegyek (1),crema (1),attilio calimani (1),újév (1),kávé somellier (1),Pharisaer (1),red eye (1),alkalmi (1),karácsonyi kávés desszert (1),algoritmus (1),dugattyús kávéfőző (1),coffees of hawaii (1),tejcsokoládés kávés flan (1),bécsi kávékultúra (1),kávéelőállítás (1),alkoholos kávé (1),hófehér kávétorta (1),budapesti kávézók (1),molokai (1),hawaii kávé (1),tamp & pull (1),mandal café (1),vodka (1),kávé előállítás (1),kávéreceptek (1),Svédország (1),fahéj (1),ünnep (1),corretto (1),Halloween (1),Bolívia (1),méz (1),Puerto Rico (1),Yauco (1),tél (1),USA (1),rum (1),gazdaság (1),mozi (1),caffe latte (1),kávé világnapja (1),costa rica (1),vákuumcsomagolás (1),Palermo (1),dalla corte (1),népszerű (1),Honduras (1),Németország (1),film (1),vanília (1),drip brew (1),kedvenc (1),karácsonyi kávé (1),specialty (1),Gaggia (1),London (1),ízvilág (1),ízlelés (1),forradalom (1),ízjegyek (1),karácsonyi ajándék (1),fekete leves (1),török (1),kávéházi kultúra (1),kultúra (1),chai (1),fűszer (1),mogyorós kávé (1),vendégség (1),Norvégia (1),Skandinávia (1),mogyoró (1),nutella (1),fair trade (1),organikus kávé (1),Friele (1),kereskedelem (1),Bécs (1),festés (1),dekoráció (1),sospeso (1),felfüggesztett kávé (1),napszakok (1),Milánó (1),kávé szüretelés (1),kávé feldolgozás (1),Café de La Paix (1),művészek (1),Montmartre (1),LA Rotonde (1),Moka Express (1),Bialetti (1),ír kávé (1),Irish coffee (1),travel mug (1),hosszú kávé (1),alkoholos kávékoktélok (1),Jacu (1),organikus (1),Santos (1),kávé múzeum (1),Nicaragua (1),alkoholos kávékoktél (1),tört jég (1),kruszta (1),Sao Paulo (1),Cascara (1),Instant kávé (1),Washington (1),svéd (1),skandinávia (1),Csapolt kávé (1),diplomata kávé (1),caffé corretto (1),hibák (1),ebéd (1),angola (1),single origin (1),Visconsin (1),Finca los Planes (1),reggeli (1),termőterület (1),cikória (1),olasz kávé (1),espresso freddo (1),vietnám (1),afrika (1),egyedi kávék (1),különleges kávék (1),Kilimandzsaro (1),Meru hegy (1),Tanzania (1),fűszerek (1),Zanzibár (1),házilag (1),Maillard reakció (1),Blogger receptverseny (1),KávéSzünet (1),Robusta (1),kávérecept (1),kávépárbaj (1),Strictly Hard Bean (1),kávézselé (1),baci (1),café creme (1),con panna (1),kapuziner (1),tárolás (1),flat white (1),doppio (1),coffee to go (1),Kenya Fancy (1),kávéaukció (1),Kenya (1),Keepcup (1),sétálókávé (1),termobögre (1),harmónia (1),keserű (1),időjárás (1),párizs (1),cukorbetegség (1),erjesztés (1),tőzsde (1),Jáva (1),szörf (1),kávézó (1),etikett (1),magyarok (1),víz (1),fekete (1),Gozsdu (1),vietnámi kávé (1),rákkutatás (1),cantuccini (1),tiramisu (1),szépségipar (1),Maragogype (1),Tapachula (1),Pluma (1),half city (1),full city (1),espresso embassy (1),eco café (1),borsos-chilis kávé (1),ánizsos kávé (1),Valentin nap (1),shakerato (1),frappucino (1),chilis csokis kávé (1),gyömbéres kávé (1),luxuskávé (1),panama (1),szállodai kávé (1),hacienda la esmeralda (1),kávés bonbon (1),mandulás kávé (1),Franziskaner (1),affogato (1),café au lait (1),kávés pohár (1),Guinness rekord (1),ír (1),hideg (1),Woody Allen (1),Marion Cotillard (1),New Yor kávéház (1),new york (1),Bakancslista (1),pálmasodró (1),owen wilson (1),capuccino (1),Betlen Janos (1),energiaital (1),Kaffa (1),fair trade AAA termelő kávé (1),juan valdez (1),Jack Nicholson (1),Morgan Freeman (1),kávétermő (1),kavebab (1),Nespresso divat Elysian inspiráció (1),Mautner (1),gasztronómia (1),Nespresso (1),növény (1),frappé (1),tarrazú (1),arrabica (1),Costa Rica (1),fagyi (1),jegeskave (1),espresso (1),yellow (1),sárga (1),instant (1),Dolce Gusto (1),kapszulas kave (1),sütemény (1),édes (1),nestlé (1),Antigua (1),jóbarátok (1),fogyasztás (1),costa (1),starbucks (1),Maragogipe (1),churros (1),café con leche (1),interjú (1),feldolgozás (1),Horváth Lili (1),centrál (1),kotyogó (1),pilvax (1),nyár (1),kókusz (1),élet (1),spanyol (1),kutatás (1),India (1),karamell (1),Costa Coffee (1),Monsooned Malabar (1),kávés diéta (1),Vietnám (1),Coffee Trike (1),Debrecen (1),popcorn espresso macchiato (1),guruló kávézó (1),kávéexport (1),csapvíz (1),Espresso (1),Café au Lait (1),palackozott víz (1),vízkeménység (1),víztisztítás (1),kávészósz (1),koffeinmentesítés (1),kávédíszítés (1),kávéillat (1),sommelier (1),Kuba (1),olasz pörkölés (1),Itália (1),parfümválasztás (1),katcserje (1),a világ legdrágább kávéi (1),koffeinmentes kávé (1),elefántrezervátum (1),Jemeni kávékultúra (1),keshir (1),Ír kávé (1),Frappé (1),a kávészünet története (1),Cake Shop (1),ipari forradalom (1),Pánamerikai Kávé Egyesület (1),automata kávégépek (1),Luigi Bezzera (1),limitált szériás kapszulák (1),süti+kávé (1),topping szósz (1),caffé latte (1),díszítőpálca (1),díszítősablon (1),kávés kellékek (1),instant kávé (1),kapszulás kávégép (1),Latte Art (1),Coffee & Milk workshop (1),növényi alapú tejek (1),tejhab díszítés (1),Café Cubano (1),Americano (1),téli kávéköltemények (1),fűszeres kávéreceptek (1),Aeropress (1),French Press (1),Blue Mountain (1),Guadeloupe Bonifieur (1),Guadeloupe sziget (1),kina (1),klímaváltozás (1),Caldas (1),Cundinamarca (1),Antioquia (1),Café de Colombia (1),Kolumbia (1),Santander (1),Cauca (1),scuro (1),Allee (1),megnyitó (1),Gerais (1),Minas (1),chiaro (1),vérnyomás (1),Tűsarok (1),Illy (1),Douwe Egberts (1),Pellini (1),Corinthia (1),Bababudan (1),Kávébár Bazár (1),Faema (1),La Marzocco (1),egészséges (1),szépségápolás (1),Nomre De Dios farm (1),kávéültetvény (1),42Coffee (1),illem (1),cukor (1),koffeinfogyasztás (1),nespresso (1),sport (1),gourmet (1),száraz eljárás (1),Napóleon (1),bloggerverseny (1),cofeechallenge (1),bodoky (1),karolina (1),stühmer (1),kavezacc (1),CoffeeChallenge (1),szakértő (1),connoisseur (1),peaberry (1),szafari (1),esküvő (1),zöld (1),erős (1),hosszú (1),Gourmet (1),kóstoló (1),nappali (1),barátok (1),konyha (1),szén-dioxid (1),fesztivál (1),Uganda (1)