Egy korábbi posztban már megosztottam veletek, hogy szemet vetettem egy vákuummal működő szifonos kávéfőzőre, és alig várom, hogy a konyhámban díszelegjen. Első hallásra furcsának tűnhet ez a technológia, pedig nem újdonság. A huszadik század első felében az egyik legelterjedtebb kávékészítési eszköz volt, az utóbbi években pedig kezd visszajönni a divatba. Lássuk, mi ez, és hogyan működik.

 

A vákuumos kávékészítő szifon Észak-Amerikában és Európában több tucat háztartási eszközgyártó kínálatában szerepelt a huszadik század elején. Az 1950-es évektől folyamatosan szorult ki a piacról, mivel tűzhelyen használható gőznyomásos kávéfőzők olcsóbbak és strapabíróbbak, a később elterjedt elektromos filter- és eszpresszógépek pedig jóval kényelmesebbek voltak. A kávészifon eltűnt a polcokról, és csak néhány üzem folytatta a gyártást.

 

Eszpresszógép egy New York-i kávéházban 1942-ben

Az újjászületést az utóbbi évtizedek amerikai-angolszász kávés forradalma hozta el. A 2000-es évektől egyre inkább megjelent az igény az alternatív, különleges kávékészítési technológiákra. A nagyüzemi vagy irodai kávégépekben nagy mennyiségű kávéőrleményen sok víz áramlik át, ami túlkivonatolást eredményez. Az emberek rájöttek, hogy az úgynevezett „csészeminőség” egyik fontos tényezője az adagonkénti készítés, ezért keresni kezdték az 1-2 adagos kávés eszközöket. Rég elfeledett, vagy már alig-alig használt módszerekkel kezdtek kísérletezni, és hamar rájöttek, hogy a szifonos kávéfőző kiváló kávék készítésére alkalmas.

A vákuummal működő kávékészítő eszköz mindig két fő részből áll: egy alsó edényből, amelybe a víz, és egy felső edényből, amelybe a kávé kerül. Az alsó edényben lévő víz melegítés hatására forrni kezd, mely a hőtágulás és a keletkező gőz miatt egy – a szifonos kávéfőző esetében szifonból, máskor üvegből készült – csövön keresztül átáramlik a felső edénybe. A felső edényben egy szűrő van, ebbe kerül az őrölt kávé. A forró víz keveredik az őrölt kávéval, miközben kioldódnak az íz- és aromaanyagok. A hőforrást kikapcsolva az alsó edény lehűl, így vákuum keletkezik, ami az italt egy szűrőn át visszaszippantja az alsó edénybe. A műveletet addig lehet ismételni, amíg el nem érjük a kívánt sűrűséget, ízt és illatot.

 

A Cafetino kávékészítőjénél a két edény egymás mellett helyezkedik el

Mivel a vákuumos kávékészítési technológiánál sok mindent szabályozhatunk – például az áztatási időt, az adagolást és az őrlés finomságát –, kiválóan lehet vele kísérletezni. Szinte minden típusú kávéból a legjobbat hozza ki, legyen sötétebb vagy világosabb pörkölésű. Aki kedvet kapott, hogy kipróbálja, annak a híres japán Hario gyár szifonos kávékészítőjét ajánlom, amely többféle kiszerelésben és méretben, sőt kiegészítőkkel együtt is rendelhető, de Magyarországon a Cafetino szifonos kávéfőzője is könnyen beszerezhető. A tapasztalataitokat és a véleményeteket most is kíváncsian várom. :)

Tovább olvasnál?

A leggyorsabb kávékészítési módok

Hogyan alakult ki a kávészünet?

5 kellék a lenyűgöző kávékölteményekhez