Kávéklub

Tisztázzuk már a legelején: nem a Kopi Luwak, vagy cibetkávé az első a listán, de még csak nem is a második. A világon több mint 70 országban termesztenek kávét, számos fajta létezik és a feldolgozási eljárástól is nagyban függ, hogy milyen kávét kapunk eredményül. A minőség és hogy mennyire különleges, vagyis mekkora tételben lehetséges előállítani az adott kávét, az árat is meghatározza. Összegyűjtöttem a világ legexkluzívabb kávéit: a „legolcsóbb” kilója 17 ezer forint, a legdrágábból egy csészére való kerül ugyanennyibe.

10. Mi Esperanza, Honduras (kb. 17 ezer forint / kg)

A hondurasi kávé egyre keresettebb a világpiacon, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Mi Esperanza kávéfarm sikere. Az itt termelt kávé rendkívül keresett volt idén, az alig több, mint fél tonna termést kilónként körülbelül 70 dolláros áron értékesítették, ami nagyjából 17 ezer forintnak felel meg, ezzel éppen csak felkerült a tízes listára.

Kávépalánták a hondurasi Mi Esperanza farmon

A Mi Esperanza farmot (magyarul az Én Reménységem) egy 70 éves hölgy, Lucinda Vasquez Romero vezeti a férjével és a lányával közösen. Az ültetvényt a szüleitől örökölte, és már 30 éve foglalkozik kávétermesztéssel. A hondurasi kávét gyümölcsös, gabonás ízjegyek jellemzik, amelyekhez csokoládé társul, kellemesen aromás, de nem hagy keserű utóízt maga után.

9. Finca Los Planes, El Salvador (kb. 22 ezer forint / kg)

El Salvador hegyvidékén, a Chalatenango régióban termeszti ezt a citrusos, karamelles ízjegyekkel rendelkező, többszörösen díjnyertes kávét a Yeyes család. 22 ezer forintos kilónkénti áráért egyedülálló ízélményt ígér.

8. Blue Mountain, Jamaika (kb. 27 ezer forint / kg)

A jamaikai Blue Mountain kávé jóval ismertebb, mint az előző két kávéültetvény különlegességei, világszerte kiváló minőségéről ismert, azonban az éves termés mintegy 80 százalékát Japán vásárolja fel. Nevéhez hűen a Blue Mountain a jamaikai Kék-hegységben terem, amely csapadékos időjárásáról ismert. A kávécseresznyét rögtön a szüret után megfosztják húsától, ez biztosítja a fajta jellegzetesen lágy ízét. Érdekes az is, hogy ezt a kávét, más fajtáktól eltérően nem kávézsákokban, hanem hordókban szállítják.

7. Fazenda Santa Ines, Brazília (kb. 28 ezer forint / kg)

A Fazenda Santa Ines kávéültetvényen kizárólag hagyományos eljárásokat alkalmaznák a termesztéstől a feldolgozásig, az öntözéshez a környező hegyi patakok vizét használják. Az itt termesztett kávét édes, bogyós és lágy, karamelles ízjegyek jellemzik.

6. Molokai, Hawaii (kb. 28 ezer forint / kg)

Hawaii az USA egyetlen olyan állama, ahol lehetséges a kávétermesztés. A szigetcsoport számos híres kávéfajta otthona, itt terem a szintén borsos árú Kona kávé. A Molokait körülbelül 200 hektáron termesztik, a bogyós gyümölcsök és a karamell aromái fás ízjegyekkel társulnak ebben a testes kávéban. 

5. El Injerto, Guatemala (kb. 28 ezer forint / kg)

Az El Injerto ültetvény több díjat és elismerést is elnyert már, például 2006-ban a Cup of Excellence nagydíját. Az ültetvény híres Bourbon kávéjáról, amely egy testes, krémes textúrájú kávé, lágy savakkal és gyümölcsös ízjegyekkel.

4. St. Helena, Szent Ilona-sziget (kb. 43 ezer forint / kg)

A St. Helena szintén Bourbon arabica kávé, különleges ízéért még maga Napóleon is rajongott, aki száműzetését töltötte az Afrika partjaitól 2000 kilométerre található szigeten, és állítólag maga is ültetett kávécserjéket itt. A St. Helena kiegyensúlyozott, kissé savas, testes virágos-gyümölcsös ízjegyekkel.

Szent Ilona szigete valahogy azt a benyomást kelti, ilyen szép helyen csak is jó kávé teremhet!

3. Kopi Luwak, Indonézia (kb. 87 ezer forint / kg)

A Kopi Luwakot, vagyis a cibetkávét megfosztották trónjától. Sokáig őrizte a világ legdrágább kávéja címet ez a különlegesen lágy aromájáról ismert kávé, de most a 87 ezer forintos kilónkénti ár csak a harmadik helyre volt elég. A Kopi Luwakról bővebben ebben a korábbi bejegyzésemben olvashatsz.

2. Hacienda La Esmeralda, Panama (kb. 191 ezer forint / kg)

A Hacienda la Esmeralda különleges, bergamott aromájáról ismert. A szakértők azt mondják, a kávé alapjául szolgáló Gésa kávébab ritka, gyümölcsös aromája miatt drága és értékes, de ez önmagában nem magyarázza a kávészemek speciális ízét, tehát a titok a betakarításban és a pörkölésben rejlik. A kávéültetvény a panamai Barú-hegy oldalán, guava fák árnyékában található. Árát továbbá az is magyarázza, hogy bár nagyon keresett fajta, csak kis mennyiségben termesztik.

1. Black Ivory, Thaiföld (kb. 270 ezer forint / kg)

A Black Ivory nevű elefántkávé jelenleg a világ legdrágább kávéja. Egy thaiföldi elefántrezervátumban történik az előállítása, a nagy gonddal válogatott kávécseresznyét elefántok eszik meg, a szemek akár 30 órát is eltöltenek az állatok emésztőrendszerében mielőtt távoznának onnan. Állítólag ez adja a kávé egyedülállóan lágy ízét, amelyet csokoládés, diós, földes ízjegyek jellemeznek. Egy csésze kávéhoz elegendő Black Ivory mintegy 17 ezer forintba kerül. A kávé forgalmazásából származó bevételek 8 százalékát az elefántrezervátum költségeinek fedezésére fordítják.

Ezek tehát pillanatnyilag a világ legdrágább kávéi, a legtöbb közülük Közép- és Dél-Amerikai kávéültetvényekről származik, ahogy a lenti térképen is láthatjátok. Fontos azonban kiemelnünk azt is, hogy a jó minőségű alapanyag mellett a megfelelő elkészítés is meghatározza a kész kávé minőségét.

Rászántam magam. Annyiszor írtam már róla és mindig arra jutottam, hogy inkább nem szeretném kipróbálni, de most megérett bennem az elhatározás, és megtettem: megkóstoltam a Kopi Luwakot.

A Kopi Luwakot gyakran emlegetik a világ legdrágább kávéjaként. Borsos árának oka a speciális „eljárás”, ahogy ez a fajta kávé készül: a Délkelet-Ázsiában honos pálmasodró (vagy más néven cibetmacska) kedvelt élőhelye a kávéültetvények környéke. A macskaféle szívesen fogyasztja az érett kávészemeket, annak ellenére, hogy az állat egyébként éjszaka vadászó ragadozó. A kávécseresznyének azonban csak a gyümölcshúsát tudja megemészteni, a többi az állat gyomrában fermentálódik, majd az ürülékkel távozik. A szemeket kiválogatják és megtisztítják, majd pörkölik, ahogy azt bármely más kávéval tennék. Innentől kezdve a Kopi Luwak elkészítése nem különbözik más kávékétól.

A cibetmacska, a Kopi Luwak „gyártója”

Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, az egyik legelső bejegyzésemben írtam erről a nem mindennapi kávéról, azonban sokáig úgy gondoltam, érdekesnek hangzik, de tudok élni nélküle. Mégis foglalkoztatott, mi lehet olyan különleges benne? Örömmel jelenthetem, hogy kihúzhatok még egy sort a bakancslistámról: megkóstoltam a cibetkávét.
Hogy milyen? Más. Határozottan más. Nehéz pontosan megfogalmazni, de a legfontosabb különbség, hogy rendkívül lágy ízű. Általában a tejeskávékra szavazok, de ki merem jelenteni, soha nem éreztem még olyan lágy, minden karcosságtól mentes kávé ízt, mint amilyen a Kopi Luwakból készült espresso íze, miközben mégis sokkal intenzívebb ízélményt nyújtott, mint a hagyományos kávék.

Nekem külföldön volt hozzá szerencsém, de itthon is elérhető ez a különlegesség. Régebben a Café Frei és a Big Ben Teaház kínálatában is szerepelt a frissen készült cibetkávé, most azonban egyik itallapon sem találtam meg, de ha otthon szeretnénk megkóstolni, akkor a teaház webshopjában és a shopline-on is elérhető, tagadhatatlanul borsos áron. Ha rászánjuk magunkat a beruházásra, arra érdemes figyelni, hogy csak eredetigazolással ellátott Kopi Luwakot vásároljunk, mert ezzel elkerülhetjük a hamisítványokat és az úgynevezett cibetfarmokról származó kávét.

Előállításában és árában is a világ legdrágább kávéjára, a Kopi Luwakra emlékeztet a Black Ivory. A különleges kávé kilónkénti ára eléri az 1100 dollárt. Előállítása egy thaiföldi elefántrezervátumban történik, amely sérült elefántoknak nyújt biztonságos otthont.

Az 1500 méter feletti magasságon termesztett, nagy gonddal átválogatott arabica kávécseresznyéket megetetik a rezervátum elefántjaival, gyomorsavuk lebontja a szemekben található proteint, így a végeredmény egy sokkal lágyabb ízvilágú kávé lesz, ami nélkülözi a megszokott keserű ízt, hasonlóan a cibetmacskák „által” készített Kopi Luwakhoz. Lényeges különbség azonban, hogy a kávészemek jóval hosszabb időt, akár 30 órát is eltöltenek az elefántok emésztőrendszerében. Fontos, hogy a koffein nem szívódik fel az állatok szervezetében, így az eljárás nincs rájuk káros hatással.

Egy csésze Black Ivory – látszatra nincs különbség, az íze azonban sokkal lágyabb, mint a hagyományos kávéké

Végül a „finomításon” átesett kávészemeket kézzel összegyűjtik, ismét átválogatják és a napon megszárítják őket. A pörkölést Bangkokban végzik. A kész kávé csokoládés, diós, földes jegyeket hordoz fűszeres és gyümölcsös árnyalatokkal.

Thaiföldön, a Maldív-szigeteken és Abu-Dhabiban már több szálloda kínálja vendégeinek a különleges Black Ivoryt, csészénként 50 dollárért, vagyis körülbelül 12 ezer forintért. A bevételből részesedést kap a Thaiföld, Laosz és Mianmar határvidékén, az úgynevezett Aranyháromszögben található elefántrezervátum, amelyet az állatok egészségügyi ellátására és a rezervátum működtetésére fordítanak.

Biztosan sokan hallottatok már az indonéz Kopi Luwak kávéról – ha nem közvetlenül a Bakancslista című filmből, akkor egy korábbi blogbejegyzésemből :)

Többek közt a Kopi Luwak története miatt lehet az, hogy a luxusminőségűnek nevezett kávészemekkel szemben sokaknak komoly fenntartásai vannak, és gyanakodva néznek utána a drága ital eredetének. Nem alaptalanul egyébként, mert több olyan kávé létezik, többek között a Jacu Bird vagy a Black Ivory, melyet azért adnak aranyáron (1100 dollárért kilogrammját), mert különleges ízének köze van valamelyik állat – madár vagy elefánt – emésztéséhez.

Ezért is üdítő olyan értékes kávéról olvasni, mely más módon vívta ki az elismerést: ilyen a Hacienda la Esmeralda is, melyet a panamai Peterson család termeszt és tett híressé. Nem tudom, van-e olyan kávéfajta, mely egy könyv címének alapja is egyben, de a Hacienda la Esmeraldát úgy emlegetik, mint a God in cup című beststeller ötletadóját. (A könyv itthon sajnos nem jelent meg, a kávéaukciók és a kávétermesztők világát mutatja be). 

A Hacienda la Esmeralda leginkább a különleges, bergamottos aromájáról ismert. A szakértők azt mondják, a kávé alapjául szolgáló „gésa” kávébab ritka, gyümölcsös aromája miatt drága és értékes, önmagában nem magyarázza a kávészemek speciális ízét, tehát a titok a betakarításban és a pörkölésben rejlik.

A Hacienda la Esmeralda kávék mindenestre 2004 óta számos dél-amerikai és amerikai kávéversenyen nyertek díjat, illetve érdemelték ki a környezettudatos minőségért járó elismerést. Emiatt lehetséges, hogy a kávéaukciókon az átlagosnak számító 1 dolláros fontonkénti ár helyett 170 dollár körül értékesítik, és évek óta töretlen a népszerűsége a tehetősebb fogyasztók körében.

Lehet, hogy meglepem magam vele karácsonyra, utána is nézek, hol tudom beszerezni. :)

Ahogy már korábban is számos példát hoztam rá, a kávé szinte életünk minden területén ott van, miért épp a tőzsde lenne kivétel? A kávéval is ugyanúgy úgy kereskednek, mint más nyersanyagokkal, adják-veszik, brókerek figyelik az árfolyamot. 

A brókerek is szeretik a kávét – A Tontine Kávéház 1793-ban alakult és még csak nem is ez volt az első kávéház a Wall Streeten, New Yorkban. Brókerek alapították találkozóhelynek, ahol információt lehetett egymással cserélni. (Gordon Gekkonak biztos tetszett volna.)

Bár a kávé tőzsdei ára nagyon távoli és elvont dolognak tűnik, mégis ez befolyásolja, hogy a boltokban, amikor megvesszük, végül mennyit fizetünk érte. A kávé árát számos tényező befolyásolja a kereslettől az időjárással bezárólag. Mivel kevéssé igényes, a Robusta babok körülbelül 70%-al olcsóbbak, mint az Arabica kávék, ez pedig alkalmasabbá teszi a nagyobb tömegfelhasználásra. Vannak persze kiemelkedően drága kávék is, például a Kopi Luwak, amit aranyárban mérnek, hiszen ez speciális „eljárással” készül, illetve a Hawaii-ról származó Kona, aminek kávébabjait a vulkanikus hegyoldalon lévő fák őszi szüretelésekor nyerik. Ezekből a kávékból egyszerűen nem tudnak annyit termelni, hogy tömegtermékké válhassanak, így tartják rendkívül magas árukat.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, ezt a címet arabica kávéjának köszönheti. Érdekes, hogy a világ második legnagyobb kávétermelője, Vietnam viszont éppen a robusta kávé termesztésének és a köréje szervezett iparnak hála nyerhette el a második címet. Egyébként a robusta kávék mintegy 50%-át négy nagy cég, a Nestlé, a Kraft, a Procter&Gamble és a Sara Lee vásárolja fel.

A kávé árára kihat az úgy nevezett fair trade kereskedelem terjedése is.  A fair trade, vagy magyarul méltányos kereskedelem során még a betakarítás előtt meghatározzák, hogy mennyiért fogják a kávét felvásárolni a kereskedőktől. Ez sokkal kiszámíthatóbbá teszi a kávétermesztést és megkönnyíti a termelők életét.

A kávékereskedelem során hatalmas összegek mozognak, arról nem is beszélve, hogy számos kávétermesztő ország tartozik a fejlődők közé. Ezen országok exporttermékei nem mutatnak nagy változatosságot, így nagyon ki vannak téve az árak alakulásának. Például Etiópia exportjának mintegy 60%-át teszi ki a kávé, így nem csak fontos világkereskedelmi cikk, de sok százmillió ember elsődleges jövedelemforrása is. Egy rossz év, egy rosszul sikerült termés milliók megélhetését fenyegeti.