Alig van már (szerencsére) olyan település Európában, ahol ne találnánk valamilyen hangulatos kis kávézót. Az italok elkészítésének módja változhat, de a kávé iránti rajongás, úgy tűnik, egyforma. Nem volt ez mindig így, de tény, hogy ahogy az első kávébabok bekerültek a kontinensünkre, rögtön sikert arattak és az érdeklődés középpontjába kerültek.
A XVII. század előtt a kávé ismeretlen fogalom volt az európai emberek számára. Aztán néhány, a közel-keleti országokat látogató európai valószínűleg betért azokba a helyi kávéházakba is, ahol már javában fogyasztották a kávét. Az is erősen elképzelhető, hogy először az utcán találkoztak a kávébabokat rézedényekben árusító kávéárusokkal. Majd amikor ezek az utazók visszatértek Európába, kávéimádó beszámolóik szépen felkeltették honfitársaik érdeklődését. Egyébként az is lehet, hogy ezek a turisták hozták be először kontinensünkre a kávét, de esélyes, hogy ők még maximum kis kóstolónyi mennyiségekben szállították az akkor még teljes kuriózumnak tartott szemeket.
A nagyobb mennyiségű kávéimportot viszont már a velenceieknek köszönhetjük: 1615-ben érkezett az első olyan hajórakomány Európába, amely zöld kávébabokkal volt tele. Még abban az évszázadban nyílt meg az első kávéház, majd 1720-ban az a Caffè Florian is, amelyik azóta is üzemel a San Marco téren, és a világ egyik legrégebbi, azóta is működő kávéházaként kedvelt célpontja a kávérajongó turistáknak.
in-venice.com
Ha Velence nem is csapott le olyan hamar és olyan nagy vehemenciával a kávékereskedés lehetőségére, a britek annál inkább. Ők voltak az első európai nemzet, ahol a kávé adta örömöket üzleti alapokra helyezték. Oxfordban 1650-ben nyílt meg az első kávéház, mely egy török származású kávérajongó, Jacob nevéhez fűződik. Gyorsan és sokan követték: Londonban két évvel később már több száz kávézó állt a kávékedvelők rendelkezésére.
Szintén jóval északabbra Velencétől, a korábbi Hanza-városok is gyorsan rájöttek, hogy megéri a kávébiznisszel foglalkozni. Németország is az Északi-tenger partjainál nyitotta első kávéházait. Bréma adott helyet az első németországi kávézónak 1673-ban. Hamar jött a következő, szintén a tengeri szállítmányozás szempontjából ideális helyszínnek bizonyuló kávéház Hamburgban – 1677-ben. A kikötővárosoktól persze hamar terjedt a kávéházak híre és sikere az ország többi területe felé is. Éppúgy, mint a szomszédos országok kikötői és hamar a tengertől távolabbi települései is felvették a fonalat kávékereskedelem szempontjából.
Párizsban 1669 körül lett divatos dolog kávét inni, az első kávézó 1686-ban nyitotta ki kapuit a francia fővárosban. És ezzel párhuzamosan, a XVII. század vége felé sorra nyíltak a kávéházak egész Európában, miközben a hollandok, az angolok, és a franciák elkezdték kiépíteni a kávékereskedelmüket a különböző arab kikötőkkel. Abban az időben az összes kávét arab országokból importálták, de ügyelniük kellett arra, hogy a termékeny kávébabokkal vagy –növényekkel való üzletelés tiltva volt, így a pörkölt kávészemek értékesítésével foglalkoztak. Az 1690-es években aztán olyan népszerűvé vált a kávé Európaszerte, mindeközben az arab országok politikai problémái pedig annyira súlyossá kezdtek válni, hogy a kávéimport veszélyeztetésének elkerülése végett a legkülönbözőbb európai országok próbáltak kávécserjéket vásárolni kereskedelmi célokra.
A versenyt viszont egyértelműen a hollandok nyerték, mivel nekik sikerült élő növényeket és kávéültetvényeket vásárolniuk, főleg Indiában. Onnan 1696-ban átküldték a cserjéket a mostani Indonézia területére. 1699-ben majdnem elpusztultak a növényeik, de 1704-ben már olyan szépen gyarapodtak, hogy a holland kormányzó már újakat tudott ültetni Jáva szigetén – természetesen kereskedelmi szándékkal. Az első kávészállítmányt innen 1711-ben juttatták Európába. Akkor 450 kilogramm kávét küldtek, tíz évvel később ez a szám 60 000 kilogrammra nőtt.
1706 is fordulópont az európai kávétörténelemben: Batavia (a mostani Indonézia területe) élő növényeket küldött Amszterdam polgármesterének ajándékba. 1713-ban erről a cserjéről szüretelték le az első, Európában (üvegházban) termett kávébabokat. 1711 és 1724 között az amszterdami kertészet számos másik európai botanikai egységgel cserélt kávénövényeket, majd 1714-ben Amszterdam városa egy kávéfát adott át XIV. Lajos francia királynak. A fát a Jardin des Plantes-ban ültették el.
A XIX. század közepéig annak a kávénak a nagy része, amely nem az arab országokban termett, abból a pár kávébabból nőtt, amelyet a hollandok termesztettek Jakartában 1699-ben.
Alapvetően a kávét főleg a hollandok importálták és elsősorban Indonéziából, illetve kisebb mennyiségben Sri Lankáról. A hollandok irányították a nemzetközi kávékereskedelmet a XVIII. század legnagyobb részében, mivel a világkereskedelmi versenytársuk, Anglia főleg teával üzletelt. A XIX. század végére a franciák uralták a kávékereskedelmet, míg az angolok elvették Sri Lankát a hollandoktól és megnövelték a kávétermesztést, ezzel fő kávéimportőrökké válva, szintén a XIX. században.
