Kávéklub

Megint véget ért egy év, ilyenkor az ember szeret egy kicsit visszatekinteni, hogy mi történt vele az elmúlt hónapokban. Idén majdnem száz bejegyzéssel bővült a Kávéklub blog, megírtam minden érdekességet, amit idén a kávéról olvastam, hallottam, tapasztaltam. Volt szó fajtákról, előállításról, kávézókról, kávékultúráról, különböző kávés rendezvényekről és még rengeteg más, izgalmas témáról.

A legtöbben arra voltatok kíváncsiak idén, mennyi kávét lehet inni egy nap alatt. Ez nagyon sok mindentől függ, egészségi állapottól, étkezési szokásokról és életkortól például, amely mind hatással van a koffein felszívódására. A koffein átlagos felezési ideje nagyjából 3 óra, ez alatt az idő alatt a szervezet az elfogyasztott koffeinmennyiség felét feldolgozza. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. A dohányzás, a fogamzásgátló, az alkohol meggyorsíthatja a koffeinvegyület kiválasztását, a terhesség viszont akár 100 százalékkal is megnövelheti az átlagos felezési időt.

Arról is volt szó az idén, hogy a kávé nem csak hogy egészséges is lehet, de bizonyos sporttevékenységekhez, például a futáshoz kifejezetten hasznos is, arról nem is beszélve, hogy a zöld kávé még a fogyókúrában is segíthet.

Hogy mi a különbség a cappuccino chiaro és scuro között? Hát a tejhab! Idén számos kávétípust bemutattam, volt szó arról, hogyan szeretik a kávét a Vietnámban vagy épp Kubában, de a legnagyobb érdeklődésre ezek közül a bejegyzések közül a Kávékisokos második része tartott számot: az első részben a legalapvetőbb kávétípusokat mutattam be, például a flat white-ot és az americano-t, a másodikban pedig a különlegesebb variációkat, amilyen az osztrákok által „ungarischer Kafee”-nak nevezett jegeskávé. A különböző kávétípusok mellett a latte art-nak is külön figyelmet szenteltem idén, még egy workshopon is részt vettem!

De írtam praktikus dolgokról is, például a kávézacc újrahasznosításáról. Már többször gondoltam azt, hogy már mindent megírtam arról, hogy mire lehet használni, de mindig újabb és újabb ötletekkel találkozom a szépségápolástól a háztartási praktikákig.

Bemutattam számos termőterületet, például Tanzániát, Mexikót és Vietnámot, és számos kávéfajtát, köztük a Black Ivoryt és a St. Helenát.  Írtam Japán bizarr kávézóiról, a kávé és tea párharcáról Kínában, a gyönyörű, múlt századi olasz kávéházakról és Budapest legjobb kávélelőhelyeiről is. Köszönöm, hogy elolvastátok, megosztottátok a fejtegetéseimet és a felfedezéseimet a kávéról, remélem, jövőre is sok érdekességgel várhatlak benneteket. Boldog Új Évet Mindenkinek!

Én általában reggelire egy finom péksütemény mellé iszom a kávét, de sokan reggeli előtt vagy helyett fogyasztják. Az ebédnél is többféle felállás lehet: van, aki közvetlenül ebéd után, desszertként, mások kicsit később, délutáni ébresztőitalként kortyolgatják. A kávé számos hatóanyagot tartalmaz, amelyek hatását befolyásolja a fogyasztás és az étkezés között eltelt idő, ezért szeretnék megosztani veletek néhány hasznos információt a kávézással és az evéssel kapcsolatban.

Ne igyunk kávét éhgyomorra!

Még ha reggel is isszuk a kávét, érdemes előtte enni néhány falatot, például elrágcsálni egy kis kekszet, hogy ne legyen teljesen üres a gyomrunk. Ha éhgyomorra kávézunk, az italban lévő csersavak káros hatással lehetnek a gyomrunkra, illetve ilyenkor a kávé vízhajtó hatása is erősebben érvényesül.

Étkezés után várjunk 1 órát!

Bár a kávé egyik közismert élettani hatása, hogy segíti az emésztést, mégsem ajánlott közvetlenül étkezés után fogyasztani. A kávéban ugyanis olyan vegyületek találhatók, amelyek elnyelik az étkezés során nyert fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok egy részét. Például a kávéval együtt elfogyasztott élelmiszerekből kevesebb vas tud felszívódni a szervezetben. Nem árt tehát, ha kávé előtt hagyunk egy kis időt a gyomrunknak az ételek megemésztésére.

A kávé nem csökkenti az éhséget

Nem mehetünk el szó nélkül a diéta kérdése mellett sem. Számos diétával foglalkozó oldal ajánlja a kávét az éhség és az étkezések közötti nassolás ellenszereként. Bár a kávétól egy rövid ideig valóban jóllakottnak érezhetjük magunkat, elfogyasztása után nem sokkal megemelkedik az inzulinszint, és még éhesebbnek érezzük magunkat. A diétázóknak inkább a zöld kávé fogyasztása ajánlott, ami a pörkölt kávénál nagyobb mennyiségben tartalmazza a cukor felszívódását gátló klorogénsavat, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és pozitívan hat az éhségérzetre is.

Mivel a kávé hatással van a szervezetünkre, nem árt egy kis tudatosságot vinni a mindennapi rituálékba. Például elmajszolni pár darab finom kekszet a reggeli kávézás előtt, ebéd után pedig várni 1 órát. Én most próbálok átszokni arra, hogy az ebéd után egy-két órával igyam a napi második kávét, és azt kell mondanom, hogy sokkal jobban esik. Kora délután, amikor már nem érzem magam eltelve az ebétől, olyan, mint egy könnyű kis desszert, ami felfrissít, így újult erővel látok neki a munkának.  És te mikor kávézol? Írd meg kommentben! :)

A kávéra sokáig káros szenvedélyként tekintettünk, de mára bizonyítottak a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeknek köszönhetően mértékletesen fogyasztva pozitív hatással lehet a szervezetünkre. A kávéra ezért akár étrendkiegészítőként is érdemes gondolnunk, de nem mindegy, hogy milyen fajtát és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Más élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat: például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Legkedvezőbb élettani hatásait azonban főleg a benne található nagy mennyiségű antioxidánsoknak köszönheti. Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az azonos mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra nagy szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket az öregedésért felelős szabadgyökökkel szembeni küzdelemben.

Néhány friss tanulmány arra is rámutatott, hogy a kávéfogyasztás akár egyes rákfajták kialakulása ellen is védelmet nyújthat. A kávéban található klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és gátolja a 2. típusú diabétesz kialakulását is. Azt is egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. A koffeinmentes kávé fogyasztóinak jó hír, hogy ez a sok pozitív hatás valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotóelemekhez köthető.

A kávé a fogyókúrázóknak is segíthet, mert serkenti a szervezet anyagcseréjét, illetve az elraktározott zsír felszabadítását, miközben kalóriatartalma elenyésző, ezért üresen vagy édesítőszerrel fogyasztva nem jelent pluszkalóriákat. Ha diétáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a fogyasztó csodaszerként is emlegetett zöld kávét. A zöld kávé olyan kávébab, ami nincs megpörkölve, és nevét a színéről kapta. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mivel klorogénsav tartalma magasabb, mint a hagyományos kávéké, ami kifejezetten előnyös a fogyókúrázók számára, mert gátolja a cukor felszívódását, pozitívan hat az éhségérzetre és fokozza a zsírbontást.

A zöld kávétól a feketéig

Mint minden étrendkiegészítő esetében, a kávénál sem mindegy, hogy mennyit és milyen fajtát, minőségűt fogyasztunk. Általában három csésze kávéban szokták meghatározni az ajánlott napi mennyiséget, amit a koffein miatt nem ajánlott túllépni. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy élettani szempontból a koffein a kávé egyik leghasznosabb összetevője, de a koffeinmentes kávét is fogyaszthatjuk étrendkiegészítőként, hiszen ez a változat is tartalmaz értékes összetevőket. Ha jó minőségű alapanyagokból készült kávét választunk, akkor mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes, hosszú kávé vagy espresso, az ajánlott mennyiség nem hogy nem árt, de akár pozitív hatással is lehet szervezetünkre.

Azért azt se felejtsük el, hogy a betegségek elkerülésében a mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is fontos szerepe van, így semmiképp se hagyatkozunk kizárólag étrendkiegészítőkre. Önmagában a kávé sem csodaszer, viszont egyáltalán nem mumus, és könnyen beilleszthető az egészséges életmódba. Te napi hány csészére esküszöl? Írd meg kommentben vagy szavazz! :)

A kávé vízhajtó hatása miatt a diétázók nagy kedvence, számtalan csodaétrend javasolja, hogy egy tej és cukor nélküli feketével kezdjük a napot. A kávé számos pozitív élettani hatással bír, például gyorsítja az anyagcserét. Önmagában persze a kávé nem elég ahhoz, hogy egyik napról a másik karcsúak legyünk, de jól beilleszthető az egészséges étrendbe is és segíthet a súlyvesztésben.

Már Sissi is a kávéra esküdött: reggelire kizárólag kávét fogyasztott, néha tejjel, néha anélkül. A császárné rendkívül szigorú étrendet követett, este hat után például nem evett semmit, így a császári család vacsoráit is rendre kihagyta, ha pedig megjelent, a vendégek rendszeresen éhesen maradtak, mivel ha a császári pár végzett, a vendégek elől is elvették a tányérokat. Sissi diétáját, amelyet bécsi diétaként is emlegetnek és sokan követik ma is, napi egy óra mozgással egészítette ki.

Napjainkban is több híresség fogyókúrájának része a kávé, Renée Zellwegert és Mary-Kate Olsent is gyakran látni hatalmas pohár kávéval sétálni az utcán. A kávé egyébként nem csak az emésztést gyorsítja, de az éhségérzetet is elveszi. Angelina Jolie viszont éppen a kávéról mondott le a zsíros ételek, a cukor és az alkohol mellett, amikor Lara Croft szerepére készült a Tomb Raider című filmben, ahol nem volt elég karcsúnak lennie, komoly izomzatra is szüksége volt, hogy hiteles legyen az ikonikus figura alakításában.

Ha diétáról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a zöld kávé mellett sem. A zöld kávé olyan kávébab, amely nincs megpörkölve, nevét természetesen a színéről kapta, formája pedig hasonlít barna megfelelőjéhez. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mert igen magas a klorogénsav tartalma, ami kifejezetten előnyös a cukorbetegek és a fogyókúrázók számára. A klorogénsav egy olyan antioxidáns, amely gátolja a glükóz, vagyis a cukor felszívódását, ezáltal segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, így pozitívan hat az éhségérzetre és növeli a zsírbontást. Leegyszerűsítve a zöld kávé fogyasztó hatásának lényege, hogy a szervezet a már zsír formájában eltárolt energiát kezdi felhasználni ahelyett, hogy a frissen bevitt cukrokat hasznosítaná erre a célra.

Sokszor leírtam már, de ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, a kávéfogyasztás egészséges, amennyiben mértékkel, minőségi kávét választunk. A mértékletesség szerintem a diéták esetében is kulcsfontosságú, nem szabad túlzásokba esni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy az egészség sokkal fontosabb, mint a karcsú derék.

Hogy a kávérajongók miért nem tudnak meglenni koffein nélkül, teljesen érthető: ahogy arról már egy korábbi posztban is szó volt, a koffein kis mennyiségben kimondottan jótékonyan hat a szervezetre. Serkentő, izomlazító, tulajdonságai miatt a kávé sokáig egyszerű élvezeti cikknek számított - egészen 1820-ig, amikor a kávébabból először vonták ki a koffeinnek elnevezett anyagot, és tudományosan kezdték vizsgálni élettani hatásait. A későbbi kutatásoknak köszönhetjük, hogy a gyógyszeripar és a szépségipar új kedvencévé vált a koffein: a megfázás elleni, vény nélküli gyógyszerektől a feszesítő krémeken át a fogyókúrás szerekig egyre több termék összetevőjeként találkozhatunk vele.

A koffeinhez hasonló serkentő anyag, illetve koffein molekula a legfrissebb tudományos felmérések szerint 60 növényben (többek között a tealevélben, kakaóbabban, kóladióban, guaranában) található, leginkább mégis a kávéhoz kötődnek azok a pozitív külső-belső hatások, melyeket a nagy gyártók és a házi praktikák is kihasználnak.

A fogyást segítő termékek piacán a 2013. év slágere a zöld kávé volt – erről egy szeptemberi bejegyzésemben írtam is. A zöld kávé, vagyis a még éretlen, feldolgozatlan kávészem fogyasztása főzetként vagy kapszulaként hívei szerint nagy segítség lehet a fogyásban és a méregtelenítésben, mivel a hosszabban felszívódó koffein mellett egy klorogénsav nevű antioxidánst is tartalmaz. A fermentált, nem pörkölt kávészemekből készült kapszula fogyasztói szerint csökkenti az éhségérzetet és hosszú időre energikussá tesz. A zöld kávé kritikusai ugyanakkor hozzáteszik, hogy a pörkölt kávészemek is tartalmaznak olyan antioxidáns anyagokat, melyekkel segíthetjük a méregtelenítést. 

Ma már a legtöbb frissítő és karcsúsító, narancsbőr elleni gél vagy krém is tartalmaz koffeint, és a szépségszalonok kínálatában is számos koffeines kezelés szerepel. A szemkörnyékre, arcbőrre felkenve serkenti a bőr mikrokeringését, hosszabb távon pedig bontja a zsírsavakat és méregtelenít. A koffeines feszesítő krémek bőrbe masszírozása jó hatással lehet a nyirokkeringésre.  Gyors, langyos vízzel leöblíthető testradírt készíthetünk otthon a maradék kávézaccból és egy kis mandula-vagy olívaolajból, de sokak szerint az is puhábbá varázsolja a bőrüket, ha a kedvenc testápolónkhoz keverjük a zaccot.  Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

A kávészemek bőrradírozó hatásúak is lehetnek, ezért több természetes szappanba is belecsempészik. Ezek nem csak a radírozásban jók, de finom illatukkal és koffein tartalmukkal a reggeli ébredésben is segítenek. :)  A házi kávés szappanba a lúgon és az olajokon kívül őrölt kávé szükséges, de vannak olyan szappankészítők, akik „díszítésként” pörkölt kávészemet használnak. Ez nemcsak szép, de masszírozó hatású is. A saját szappan illatát pár csepp illóolaj és néhány kanál kakaópor is feldobhatja, a leírásokat olvasgatva kedvet kaptam egy kávés-kakaós szappantömb kiöntéséhez…

A dús, csillogó hajkoronára vágyók a koffein hajnövesztő hatására esküsznek, a nagy cégek koffeines samponjai mellett az interneten számos kávés hajpakolás-receptet találni – igaz, utóbbiakról még az elvetemült kávérajongók is megállapítják, hogy elég tömény illatúak ahhoz, hogy igazán élvezetes legyen a használatuk.

A pakolásoknál valamennyivel nehezebb házilag koffeines krémet előállítani, de egy kis gyakorlattal nem lehetetlen. Ezekhez a krémekhez sok recept szerint kávétinktúrára, vagyis alkoholban áztatott, majd átszűrt kávészemekre vagy párlatra van szükség – és némi kémiai ismeretre, hogy az egyes összetevők a megfelelő reakcióba lépjenek egymással. Bioboltokban kapható a kávébab-vaj, vagyis a kávészemekből hidegen sajtolt anyag, melyet - a tapasztalt készítők szerint - érdemes keverni saját gyártású arc-vagy kézkrémünkhöz, de még házi fényvédő készítményekhez is.

A koffein nem csak külsőleg lehet kedvező hatású. A bőrgyógyászok koffeintartalmú kozmetikumok mellett a rendszeres fogyasztás is javasolják, legyen szó akár kávéról, akár teáról, ugyanis kísérletsorozatok bizonyítják, hogy a különböző fekete és zöld teák megóvják bőrünket a napsugárzás okozta károsodástól, sőt, kifejezetten gyógyhatásúak.

Ti használtok koffeines termékeket? Van olyan házi praktika, amit megosztanátok az olvasókkal?