Fura egy jelenség a koffeinmentes kávé, hiszen legtöbben azért isszuk a feketét, hogy élénkítsen, amellett persze, hogy az ízét is szeretjük. Sokan nem látják értelmét, és azt gondolják, olyan, mint az alkoholmentes sör, pont a lényeg marad ki belőle. Pedig a koffeinmentes kávénak igenis van létjogosultsága. Sokan vannak ugyanis, akik egészségügyi problémáik miatt nem fogyaszthatnak koffeint, viszont az ízről és illatról, magáról a kávézás élményéről nem szeretnének lemondani. Igaz ez azokra is, akik annyira imádják a kávét, hogy naponta mohó módon akár 4-5 csészével is meginnának, amiért a szervezet nem lenne hálás… Nincs mit tenni, néha meg kell szabadulni a koffeintől.
Egyvalamit fontos tisztázni: a koffeinmentes kávé sem 100%-ban mentes a koffeintől. Míg egy átlagos csésze kávé koffeintartalma 60 mg-tól 140 mg-ig terjedhet a felhasznált kávéőrlemény függvényében, a mentes változatában is kimutatható 5-8 mg koffein. Ez nagyon alacsony érték, így hatása a legtöbb emberen egyáltalán nem is érezhető. Hogy mit lehet koffeinmentesnek nevezni, az erősen szabályozott, az Egyesült Államok maximum 3%, az EU 0,1% koffeintartalmat engedélyez a teljes tömeghez képest.
A kávé „koffeinmentesítése” többféle módon történhet, de mindig a még pörköletlen, zöld szemekkel kezdődik a folyamat. Jelenleg három technológia létezik: az úgynevezett oldószeres eljárás, a svájci-vizes módszer, valamint a szén-dioxidos kivonás. Az utóbbi kettő elég költséges, így csak az igazán prémium minőségű kávéknál (pl. Nespresso) alkalmazzák, a legtöbben az oldószeres verziót vetik be.
Az oldószeres eljárásnál a zöld kávét először vízbe áztatják. Ez óriási tartályokban történik, mindaddig, amíg a kávészemek vízáteresztő képessége megfelelő nem lesz. Ekkor a vizet kieresztik a tartályból, és a helyére beöntik a koffein oldószerét, ami általában metilén-klorid vagy etil-acetát. A puha kávészemeket átjárva, az oldószer megköti a koffeint, és a koffeines vegyület már viszonylag könnyen kimosható. A kimosás után a nedves kávészemeket kiszárítják, és újra zsákokba töltik. Egész egyszerűen hangzik, ugye? Pedig korántsem az! Ahhoz ugyanis, hogy mindez zökkenőmentesen végbemenjen, szükség van az üzemben egy laboratóriumra, ahol előzetes mérésekkel meghatározzák a folyamat teljes menetét. Azt, hogy mennyi ideig kell áztatni a kávét, mennyi oldószer szükséges az adott kávéfajtához, és mennyi veszteség várható a folyamat végén.
Az 1980-as években a svájci Coffex cég fejlesztette ki a Swiss Water (Svájci-vizes) eljárást, amihez nem szükséges semmilyen oldószer alkalmazása. A módszer lépései hasonlóak az előzőekben leírtakhoz, de fontos különbség, hogy a koffeinnel telített víz szűrése aktív szénen keresztül történik. A legmodernebb eljárásban szén-dioxidot használnak a koffeinmentesítéshez. A szén-dioxid szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein szelektív kivonására, a többi oldható összetevő befolyásolása nélkül. Ekkor a CO2 a gáz és a folyékony közötti halmazállapotban van. A nehezen elképzelhető jelenséget 250 atmoszféra (körülbelül 253 bar, ami a kávégép pumpanyomásának több mint 28-szorosa) nyomás alatt lehet létrehozni. Ez a legköltségesebb technológia, amely azonban – érzékszervi szempontból – a legjobb minőséget biztosítja.
Mivel a koffeinnek gyakorlatilag semmi íze nincs, éppen ezért a koffeinmentes kávé semmit sem veszít az élvezeti értékéből a „rendes” kávéval szemben. Sőt, még az egészségre is jótékony hatással lehet, ugyanis több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Ti szoktatok koffeinmentest inni?
