Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz tartozó sziget területének jelentős része nemzeti park, a tájat kristálytiszta víz, dús növényzet jellemzi. A szigetet Kolombusz második útján fedezte fel, nevét a (spanyolos írásmód szerint) Guadalupei Szűzanyáról kapta. Franciaország a 17. század közepén gyarmatosította a területet, amely 1946-ban nyerte el a tengerentúli terület státuszát.
A sziget klímája, a friss levegő, a megfelelő magasságban fekvő termőterületek és az ideális csapadékmennyiség kedvez az arabica kávé termesztésének, amely hosszú múltra tekint vissza a területen és az ökoturizmusnak hála nemrég újabb lendületet kapott. Itt termesztik az igen ritka Guadeloupe Bonifieur nevű fajtát, amely Jáva szigetéről származik és a világ egyik legdrágább kávéjának, a jamaikai Blue Mountain kávénak az őse. A kávészemek hosszúkásak, pörkölés előtt zöldes színűek, felszínük kissé ezüstös fényű. A Guadeloupe Bonifieur kiváló minőségű, kellemes aromájú kávé, sok szakértő nagyra becsüli, bár hozzájutni nehéz, mivel csak néhány kereskedő kínálatában található meg.
Sokáig arra használták ezt a fajtát, hogy segítségével „feljavítsák” a kevésbé jó minőségi kávékat – nevét is erről kapta, a Bonifieur név a „fejleszteni” szó francia megfelelőjéből származik. Érdekes, hogy hivatalos leírása a fajtának nem létezik, a termesztők ezt szándékosan próbálják elkerülni az alkalmazott termesztési és előkészítési eljárások sokfélesége miatt.
A kávé a 18. század elején érkezett meg a szigetre és hamar kiszorította a kakaótermesztést. A 19. század derekán különböző betegségek sújtották a kávéültetvényeket, a termelés drasztikusan visszaesett, olyannyira hogy ebben az időben mindössze 6 birtokon folytattak kávétermesztést. A 20. század elején egy hurrikán számos ültetvényt elpusztított, az elhagyott területeket benőtte a banán, amelyet eredetileg éppen a kávécserjék védelmére ültettek. A század közepén sokan elvándoroltak, és a ’60-as évektől már a mezőgazdasági statisztikák sem ejtenek szót az ültetvényekről.
A kávétermesztés ezt követően kiegészítő kereseti forrást jelentett a családok számára, mígnem vállalkozó kedvű termelők újra meglátták a lehetőséget a kávéban és felélesztették a kávékultúrát, mindezt a Guadeloupe Bonifieur hírnevére, jellegzetességeire és történetére alapozták. Kulturális eseményeket szerveztek, múzeumot alapítottak, újjáépítették a farmokat és mintaültetvényeket hoztak létre, amelyekkel sikeresen keltették fel a helyi lakosság és a turisták érdeklődését is.
Napjainkban a kávétermesztők összefogásának köszönhetően a Guadeloupe Bonifieur reneszánszát éli: bár évente mindössze 30 tonnát termesztenek belőle, kiváló minősége és különlegessége miatt keresett ritkaságnak számít. A jamaikai Blue Mountain mellett ez az egyetlen olyan kávé, amelyet nem zsákokban, hanem hordókban szállítanak.
