Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én a reggeli kávém nélkül képtelen vagyok elindulni otthonról vagy megcsinálni bármit is. Nekem a jó reggeli kávé nem egy felrázó pofon, hanem egy simogató kéz, ami lágyan ébreszt és kihúz az ágyból. De amíg nem jutok hozzá a reggeli koffeinadagomhoz, addig nem nagyon érdekel semmi: az sem, honnan és hogyan került a csészémbe ez a napindító csodaszer, pedig máskor szeretem tudni, mit eszek vagy iszok és az honnan érkezett. Mivel nem csak a kávé, hanem a minőség is fontos nekem, úgy döntöttem, utánanézek, hogy honnan jönnek a legjobb kávék?

Először is nem mindegy, hogy hol terem a kávé, mert a minőséget alapvetően határozza meg a termőterület. A kávéöv rendelkezik a legkedvezőbb természeti adottságokkal: 900 méter feletti termőterületek, sok csapadék és trópusi éghajlat. A kávé növénynek nyolcvan fajtája létezik, de a reggeli kávézás szempontjából csak két fajta, a robusta és az arabica érdekes, ezekből készülnek a kávék. A robusta kevésbé igényes fajta, mint az arabica, erős, de nem elég karakteres ízű, így elsősorban kávékeverékek alapjául szolgál. Az arabica termesztése nagyobb odafigyelést igényel, de termésből igazán intenzív aromájú kávé készül.

A kávé eredetileg Közép-Afrikából, Etiópiából származik, innen került át az Arab-félszigetre, majd később Dél-Amerikába, Európába és Ázsiába. Etiópia Afrika legnagyobb arabica exportőre, a kávéfogyasztásban is élen jár és például a mi kávé szavunk is az etiópiai Kaffa tartomány nevéből származik. Az etiópiai kávék rendkívül jó minőségűek, erőteljes az ízük és kitűnő az aromájuk. Angola, Elefántcsontpart és Uganda is kávétermelők, a Tanzániában termesztett arabica pedig erőteljes, zamatos ízéről és markáns aromájáról ismert.

A közép-amerikai kávék íze általában elég karakteres. Nekem valahogy rögtön egy sűrű és erős, üvegpohárban gőzölgő espresso ugrik be az említésükre.  Guatemala vulkanikus talaján terem a világ egyik legjobb arabicája, amely száraz aromájú, de íze fűszeres és kicsit pikáns. Costa Rica arabicája testes és finom diós utóíz jellemzi, míg a mexikói kávé könnyű és közepesen testes. 

Brazília és Kolumbia együtt a világ kávétermésének több mint a felét adja. A magasabb régiókban arabicát, az alacsonyabbakban robustát termelnek. Kolumbia legfinomabb fajtája a Medellin, amely rendkívül jóízű és emellett alacsony a savtartalma. Brazíliában terem az egyik legjobb espresso-alapanyag, a kellemesen édeskés, közepesen testes Bourbon Santos. Egyébként az én kedvenc reggeli kávém is ebből a fajtából készül.

Ázsiáról sem szabad megfeledkezni, ha kávéültetvényekről van szó. Az India déli részén termő arabica kávék alacsony savtartalmúak, testesek és erősek. Vietnámra talán nem gondolunk kávétermelőként, pedig kávéültetvényein rendkívül jó minőségű robusta terem. Indonézia vulkanikus talaja kiváló termőföld a kávénak. Az indonéziai arabica sűrű, jó zamatú és testes kávé.

Érdemes megnézni, honnan érkezett a kávénk, hiszen minden termőterületnek megvannak a saját jellegzetességei. Ez alapján, ha új ízekre vágyunk, könnyebben választhatunk új fajtát, és persze abban is segít, hogy tudatosabb kávéfogyasztók legyünk.