Kávé és kávé között igenis van különbség, és nem csak a minőségre gondolok: jó kávé és jó kávé között is van különbség. Azt a legtöbben érezzük, hogy szeretjük-e az adott kávét vagy sem, az azonban már, hogy meg tudjuk határozni, hogy milyen íz- és aromavilággal, savassággal és testességgel rendelkezik az adott kávé, vagyis hogy pontosan mi az, amit kedvelünk benne, már nehezebb meghatározni, türelem, gyakorlás és odafigyelés kell hozzá, de ez sem lehetetlen.

A borkóstoláshoz hasonlóan a kávékóstolás sem megy senkinek elsőre. Ahogy az első korty borról sem állapítja meg senki könnyedén, hogy éppen a Balaton régióból vagy Új-Zélandról származik, úgy ahhoz is gyakorlat szükséges, hogy érezzük és felismerjük a kávé karakterét.

A kávékóstolást leginkább espresso-val végzik, hiszen itt jelennek meg legintenzívebben az aromák, ezért ez elemezhető a legjobban. Kávékóstoláskor ne használjunk se tejet, se cukrot vagy más édesítőszert, hogy eredeti formájukban érezhessük az ízeket, ugyanezért fontos, hogy a kávé a lehető legfrissebb legyen, mert már egyetlen perc után is rengeteget veszít az aromáiból és élvezeti értékéből, ezután pedig majdhogynem exponenciálisan romlik a minőség. Ha túl sokáig hagyunk állni egy espresso-t, akkor a crema réteg is szétesik.

Ráadásul az is nagymértékben befolyásolhatja az érzett ízt, hogy mit ettünk előtte, édesség vagy torta után minden keserűbbnek fog tűnni. Érdemes legalább 20 percet várni, bármit is fogyasztottunk, és mindenképp öblítsünk vízzel is a semlegesítő hatásért mielőtt belevágunk a kávéfogyasztásba.

Érdemes rászánni az időt, a szakértők nyugodt, csendes környezetet javasolnak, hogy ne zavarjon minket semmi. Bár elsőre nem teljesen kézenfekvő, de az sem mindegy, milyen poharat használunk. A keskenyebb pohár fokozza az aroma- és ízintenzitást, kiemeli az erőteljes, pörkölt ízjegyeket, míg a szélesebb és nagyobb öblű pohár a finomabb aromákra irányítja a figyelmet. Ha kávékat szeretnék összehasonlítani, akkor mindenképp egyforma poharakat használjunk.

Illat és megjelenés

A kávékóstolás már az illatokkal elkezdődik, adjunk időt magunknak kiélvezni az aromákat. A kávé megjelenését és a tetején lévő crema réteget is vizsgáljuk. Figyeljük meg a kávé színét, amely lehet arany, barna vagy bronz árnyalatú, illetve áttetszőségét is. A crema textúrája, illetve az, hogy mennyire tapad csésze falához, is sok mindent elárul. A crema tulajdonképpen a kávéba zárja az aromákat, ezért miután megvizsgáltuk, egy kiskanállal vagy kóstolókanállal arrébb toljuk a kávé felületéről.

Ezután kortyolunk a kávéból, úgy, hogy a száj minden részét elérje – ez azért fontos, mert a különböző ízeket más-más helyeken érezzük. Figyeljük meg az utóízt is. Kóstolás közben érdemes feljegyezni a tapasztalatainkat. Az elején kicsit félszegnek érzi magát az ember, de érdemes leírni, ami eszünkbe jut, idővel megtanuljuk könnyebben beazonosítani az ízeket.

Kávékóstoláskor ne tegyünk cukrot vagy más édesítőt az espresso-ba

Mire figyeljünk?

Testesség: A kávé testessége alapvetően a sűrűségét jelenti, a testesebb kávé krémesebb, a könnyedebb inkább vizes textúrájú.

Savasság: A pörkölés befolyásolja, a savasság friss, életteli ízt ad a kávénak és kiemeli annak természetes édes ízét.

Pörkölés: A pörkölés a kávé savasságán túl befolyásolja koffeintartalmát és keserűségét.

Aromák: Az aromák érzékelésében az orrunk is segít, ha csoportosítani akarunk, akkor könnyed, közepesen erős, és határozott aromájú kávékat különböztetünk meg egymástól. Talán az aromák meghatározása a kávékóstolás legtrükkösebb része.

Milyen aromákat fedezhetünk fel a kávéban?

A könnyedebb aromájú kávék virágos, gyümölcsös vagy citrusos illatúak. A közepes aromájúakat méz- vagy gabonaillat, enyhe pörkölt jegyek jellemzik, míg a határozott aromájúak fűszeres, fás, kakaós jelleggel bírnak.

Néhány példa a különböző aromajegyekre:

Virágos

A virágokra jellemző frissességérzetet kelt, amely lehet hangsúlyos, viszont sosem domináns, idézheti a lonc vagy a jázmin illatát is, néha virágmézre emlékeztet.

Gyümölcsös, boros

Bizonyos mértékig borra emlékeztet, hasonlít a piros gyümölcsök, például a fekete ribiszke, szőlő, eper, málna, áfonya illatára, de egyéb gyümölcsös jegyek, például sárgabarack, szilva, alma, körte vagy őszibarack is megjelenhetnek.

Citrusos

Citrusfélékre, főleg citromra, grapefruitra és bergamottra emlékeztető aromák. Bizonyos kávékban a citrusos aroma magas savassággal egészül ki.

Mézes, gabonás

A kenyér, pirítós és gabonapehely illatát idézi, de a gabonafélék mellett ehhez az illatjegyhez sorolható a szárított dió, mogyoró és mandula is.

Fűszeres

Különböző fűszerek, például a fahéj, a szegfűszeg és a szegfűbors illatát idézi.

Fás

A száraz fa vagy ceruza illatára emlékeztet, de a tölgyfahordóban érlelt italok illatát is felidézi, néha tűlevelű és aromás fafajtákhoz például szantálfához hasonlítják.

Kakaós

Az étcsokoládé és kakaó illatát idézi, fontos megkülönböztetni a pörkölt ízjegyektől.

 

Kávé somellier-nek lenni nem véletlenül külön szakma, ne csüggedjünk, ha elsőre nem tudjuk meghatározni az aromákat. Fontos, hogy élvezzük a kávékóstolást, hiszen ez a lényeg: felfedezni a kávénk minden ízét, élvezni az illatát, aromáját, textúráját, de ha megtanuljuk meg is nevezni, hogy mit szeretünk benne és tudatosan tudunk választani a kávék közül, az külön élmény.