Svédország egyik királya, III. Gusztáv, az „Álarcos király” valamiért rettegett a kávétól. Meggyőződése volt, hogy a kávé egy egészségtelen, mitöbb, veszélyes dolog. Mindent meg is tett annak érdekében, hogy ezt be is bizonyítsa. Egy emberöltőn át tartó kísérlete azonban bebizonyította, hogy…
Nem lövöm le rögtön a kísérlet tanulságát. A XVIII. század nagy vizsgálata arra próbált fényt deríteni, mi egészségesebb, a kávé, vagy a tea. A király nagyon bízott abban, hátha megerősítik a kísérlet eredményei az ő álláspontját: a kávé öl.
Nem mintha lett volna rá precedens, hogy a kávé egészségpusztító hatással bír… A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek aztán fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez az időszak alatt is ittak kávét.
Az említett III. Gusztáv ezután érvekkel próbálta meggyőzni a kávékedvelőket, hogy bizony a kávénak káros hatásai vannak az egészségre, és mindezért érdekes kísérlet végrehajtását rendelte el. Egy egypetéjű ikerpár töltötte be a kísérleti bárányok szerepét, akiket halálra ítéltek, viszont választhattak, hogy kivégzik őket, vagy életfogytig tartó börtönbüntetésben részesülnek - azzal a feltétellel, hogy az ikerpár egyik tagja három kancsó kávét, míg az ikertestvér ugyanennyi teát igyon meg minden egyes nap, az élete hátralévő részében. Az ikerpár a koffeindús tovább élést választotta.
Két orvost is kinevezett a király, hogy felügyeljék a vizsgálatokat és jelentsék az eredményeket az uralkodónak. A doktorok azonban rövidebb ideig éltek, mint a kísérleti alanyok (vajon ittak elég kávét?), jóval a kutatás vége előtt meghaltak. Sőt, még a kísérletet elrendelő király is megelőzte az ikerpárt és elhunyt. Egészen pontosan meggyilkolták (talán egy feldühödött kávérajongó?). III. Gusztáv így már nem tudhatta meg a kutatás eredményeit, melyek úgysem igazolták volna teóriáját: a teaivó ikertestvér halt meg előbb, és ő is 83 éves korában. Az, hogy a kávéfogyasztó testvér hány éves koráig élt, nem ismert. Mindenesetre nem rossz arány, ha legalább 83 éves korig élt, pláne, hogy hosszú-hosszú éveken át börtönben tengődött. És még inkább annak fényében, hogy a születéskor várható élettartam az 1740-es években (igaz, hogy Angliában, de) 32 év volt…
A svéd hatalom azonban továbbra is úgy gondolta, hogy a kávé rossz dolog. 1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált a Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. És elég sokáig élnek a svédek: 2012-es adatok szerint a várható élettartam 81,7 év, míg Magyarországon csak 75 év.
A kísérletet pedig azóta is "az első svéd klinikai vizsgálatként” tartják számon az észak-európai országban, és boldogan, sokan, nagy mennyiségekben isszák a kávét. Amelyről még a végén pár svéd (vagy inkább brit?:-) tudós kiderítheti, hogy tényleg a hosszú életnek a titka…