A kávé sokak számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és vízhajtó anyagként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Az eszpresszó erősebb, mint a hosszú kávé, és az instant kávéban nincs is igazi kávé? Összegyűjtöttem a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó leggyakoribb négy tévhitet, és az igazságot.
1. Tévhit: a kávé egészségtelen
Gyakori tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám a legfrissebb kutatások szerint a mértékletes, napi kávéfogyasztás még jót is tehet a szívnek. Már számos kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. Emellett a kávé az egyik legfontosabb antioxidáns-forrás polifenol tartalma miatt – amely a zöld kávéban kiemelkedően magas, többszörösen meghaladja a teáét. A szakértők mindezek ellenére továbbra is azt javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a koffeinmentes változatot válasszák.
2. Tévhit: a hosszú kávéban kevesebb a koffein
A kávé koffeintartalmával kapcsolatban több tévhit létezik. Az erősebb ízű kávéról azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne, vagyis, hogy „erős” a kávé, pedig valójában a kávé keserűsége és koffeintartalma között nincs összefüggés. Szintén általános tévhit, hogy a hosszú kávéban kevesebb koffein van, mint az eszpresszóban, pedig legtöbbször éppen fordított a helyzet, mert minél hosszabb ideig tart a kávéfőzés, annál több koffein oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszúkávéban, míg egy eszpresszóban minden esetben maximum 60-100 mg van.
3. Tévhit: a kávé dehidratál
Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.
4. Tévhit: a koffeinmentes kávé mesterséges
Egy korábbi posztomban már írtam a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű” vagy hogy csak instant formában létezik, ez azonban tévhit! A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak. A koffeinmentes kávé tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint a koffeines.
A tévhitek többsége arról szól, hogy a kávé veszélyes ital, úgyhogy vigyázni kell vele. A korábbi aggodalmak egyre nagyobb részéről derül ki, hogy hamis, miközben sorra fedezik fel a kávé pozitív hatásait. Mint mindenben itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele. Mivel sokféle kávétípus és kávékészítési mód létezik, így szerencsére biztosan mindenki megtalálja az igényeinek és életmódjának megfelelőt.
Tovább olvasnál?
Csak átverés a koffeinmentes kávé?
Lehet jó kávét inni Magyarországon?
Így szépülhetünk meg a kávétól
