A kávéövben található latin-amerikai országok közül kerül ki a 20 legtekintélyesebb kávétermelő nagyhatalom több mint fele, köztük az éllovas Brazília. Ha azonban kávéfogyasztásról van szó, az óriások bizony törpékké zsugorodnak; ahogy korábban írtam, az élmezőnyt a finnek, a skandinávok és a hollandok uralják, a latin-amerikai országokat hiába kutatjuk a top 15-ös listán. Ezen adatok láttán nem tudtam szó nélkül hagyni a témát: vajon tényleg ilyen szomorú képet fest a kávéfogyasztás Brazíliában?
Milyen és mennyi kávét isznak Brazíliában?
Azért ne essünk kétségbe, a brazilok – és általánosságban a latin-amerikaiak – még így is több kávét fogyasztanak, mint mi, magyarok. Sőt, meglehetősen sokat. A Nemzetközi Kávészervezet felmérése szerint ráadásul újabban kezdenek rákapni munkájuk gyümölcsére: 2008 és 2012 között a világ teljes kávéfogyasztása 6%-kal emelkedett és ez most nem nekünk, európaiaknak, hanem a szorgos kávétermesztőknek köszönhető, akik átlag 13%-kal növelték fogyasztásukat. Jelenleg a kávéexportőr államok a világ kávékészleteinek egyharmadát el is fogyasztják, tehát nagyjából annyit, amennyit Brazília megtermel.
Az, hogy Brazíliában sok kávét isznak, két alapvető okra vezethető vissza: egyik fő oka, hogy – lévén az ország a legnagyobb termelő – a kávé viszonylag olcsó. Azonban a legminőségibb kortyokért természetesen itt is fizetni kell. A másik indok kevésbé racionális: a kávézás afféle kulturális tradícióvá nőtte ki magát, erről mindjárt részletesebben is írok, azonban előbb ismerjük meg jobban témánk főszereplőjét.
A munka édes gyümölcse
Bár a brazil fekete erőssége elmarad az olasz espressóétól, az amerikaiak számára állítólag ihatatlan, ám biztosan nem a keserűsége miatt; a latin-amerikai országok ugyanis édesen isszák a kávét, sőt, kész cukorkultusszal rendelkeznek a kávéfogyasztás terén. A híres brazil cafezinho bizony nem más, mint egy előre cukrozott, nagyon édes presszókávé. Sokak számára túl édes, így az utóbbi években egyre több helyen már külön hozzák ki a cukrot, a vendég ízlésére bízva az adagolást.
A brazil kávékészítés sajátossága, hogy a kávét, majd a cukrot a forrásban lévő vízhez adják és tovább forralják azt. És persze nem hiányzik a bőség zavara: a brazilok nem csak cukorral és (forró!) tejjel, hanem különféle alkoholokkal, például a cukornádból készített híres nemzeti párlattal, a cachacaval is ízesítik a kávéjukat.
Kávé bárhol és bármikor, bárkinek
A Brazíliában megfordult olvasóink pontosan tudják, hogy a brazil kávéfogyasztás egyáltalán nincs válságban. Épp ellenkezőleg: a cafezinho a társadalmi élet egyik kiemelten fontos jellegzetessége. A drága alkohollal szemben a kávé lett a „dolgozók likőrje”, amely aktivizálta a brazil embereket. Pozitív hatását természetesen a munkaadók is felismerték és elismerték, így a legtöbb helyen a mai napig ingyen kávét biztosítanak a dolgozóknak. De például a benzinkutakon is tölthetünk magunknak ingyen kávét egy termoszból és ingyen cafezinho jár az éttermekben a menünk mellé is. A brazilok gyakorlatilag reggeltől estig kávéznak, ebéd után is, hogy az álmosságot elűzzék. Brazíliában ugyanis nem divat alvással tölteni a siestát.
Ha Brazíliában belépünk egy helyiségbe, legyen az iroda vagy magánlakás, két lehetőség van: 1. a házigazda megkínál minket egy csésze cafezinhóval, amelyet ajánlatos nem visszautasítani, 2. a házigazda nem kínál meg minket cafezinhóval, hanem szó nélkül kihozza azt. :-) A kávé nem csak a klasszikus vendégvárás, hanem az üzleti megbeszélések, a társadalmi élet nélkülözhetetlen kelléke. A kávéházak vagy a botequim/boteco nevű bárok pedig a legkülönfélébb eseményeknek biztosítanak ideális helyszínt, legyen az egy meeting vagy egy szülinapi zsúr.
A szülinapi zsúr hallatán az ember hajlamos felkapni a fejét: ugyan mi köze van a többnyire gyerekekhez köthető zsúrnak a kávéhoz? Csak annyi, hogy a brazil gyerekek is előszeretettel kávéznak – méghozzá a szüleik teljes jóváhagyásával! Elvégre a kávé nem ártalmas az egészségre, sőt… Inkább a kesernyés ízzel lehetne probléma, amit egyrészt a cukor, másrészt a tej közömbösítenek. A gyerekeknek ugyanis a tejeskávéval (café com leite – forró tejjel kevert kávé) kezdenek ismerkedni, majd amikor hozzászoktak az ízéhez, jöhet az igazi fekete – vagyis a felnőtté válás. Aki felnőtt létére – a szokásos reggeli adagon kívül – tejeskávét iszik, az a legjobb esetben is fura, gyerekes. Olyannyira, hogy ha valakire azt mondják, hogy ő egy „café com leite”, az sajnos elég sértő.
Tudj meg többet a brazil kávéról!
Kávémúzeumok világszerte: Sao Paulo és Bécs
