A kávézás hagyománya hosszú-hosszú időre tekint vissza és nagyon gyorsan, nagyon alaposan az egész világot meghódította. Török kávé, kotyogós kávé és társaik; eszpresszó, hosszúkávé, kapucsínó; kapszulás, filteres vagy főzött; mindenkinek megvan a maga kedvence. Az egyik legnépszerűbb változat – akár otthon, akár kávézóban, akár kávégéppel, akár saját kezűleg készítjük - a filteres, csepegtetős kávé. Története onnan indult, hogy azok, akik semmi esetre sem akarták, hogy italuknak része legyen a zacc is, mint a török kávé esetében, lyukacsos kerámia- vagy fémedényeken keresztül szűrögették le a folyadékot. Majd 1908-ban a német Melitta Bentz feltalálta a papírból készült szűrőt, és az ő porózus papíros filtere terjedt tovább a kávéfogyasztók körében, eleinte kézzel kivitelezett forrázásokhoz, később pedig már a filteres, csepegtetős kávéfőző masinákhoz is.
Azóta is nagy népszerűségnek örvendenek ezek a kávégépek és ma is széles választékuk áll rendelkezésünkre a konyhaeszközök polcain. Érthető, hogy sokan szeretik őket: csak annyi a teendő velük, hogy a kávétartóba filtert teszünk, abba pedig kávédarát, a víztartályba vizet, majd bekapcsoljuk, és kivárjuk, míg átcsöpög a szűrőn a kávénk. Vagy ha nem automata gépre vágyunk, magunk is elkészíthetjük kávénkat, amennyiben van frissen darált kávénk, papírból készült filterünk, illetve valami, amibe a filtert tesszük és egy csészénk vagy bögrénk, amiből akár azonnal meg is ihatjuk majd a nedűt.
Közben viszont sok dologra kell figyelnünk. Először is tegyünk fel vizet forralni, körülbelül duplaannyit, mint amennyire a csepegtetéshez szükségünk lesz. Ha körülbelül 6-7 deciliter vizet melegítünk, ahhoz nagyjából 25-30 gramm kávéőrleményt használjunk el, vagy 2-3 evőkanálnyi kávébabot. Míg a víz melegszik, daráljuk meg a kimért kávét – az őrlemény szemcsenagysága sokkal durvább, mint egy espresso esetében; a különböző nagyságú szemcsék más-más eredményhez vezetnek, így ennek kikísérletezése is időt igényel. Vegyük le a vizet a tűzről épp forrás előtt, a legideálisabb a 93 Celsius-fokos hőmérséklet lesz. Majd lassan öntsük rá a vizet a szűrőben lévő őrleményre. Nagyjából két és fél, három percen át csepegtetéssel hozhatjuk ki a legtöbbet az így elkészített kávénkból.
Az először egyszerűnek tűnő, de mint látjuk, valójában hosszabb és sok türelmet, tapasztalatot (vagy szerencsét) igénylő folyamat gyümölcse egy olyan kávé lesz, amely az eszpresszónál jóval gyengébb. A filteres kávéfőző ugyanis nem préseli át a kávédarát, ezzel a nyomás is elmarad, így a lecsepegtetős technika kevesebb íz-, illetve aromaanyagot visz át az innivalónkba. Sőt, ne lepődjünk meg, ha kávéscsészénkben felül hígabb a kávé, mint az alján. Viszont a kávébabokban található olajakat és esszenciákat pont megfelelő mennyiségben engedi át az italba, a főzött kávéval ellentétben a csersav és egyéb összetevők így nem válnak ki a darából. Marad tehát a könnyű és egészséges, friss és finom, szűrt kávénk, amelyre jó eséllyel az első fogyasztás után rászokunk!
Tovább olvasnál?
Frissítő kávévariáció: a titokzatos cold brew
Szállodai kávé - szükséges rossz vagy kellemes csalódás?
