Kávéklub

Nemrég írtam arról, hogy hogyan készíthetjük el a tökéletes cappuccinót és a tökéletes latte macchiatót. Ha ez már rutinból megy, akkor a következő lépés egy ízléses dekoráció elkészítése, amivel még élvezetesebbé varázsolhatjuk a kávéfogyasztás élményét. A Latte Arttal, vagyis a tejhabból kialakított, vagy abba rajzolt motívumokkal az ügyes kezű baristák a szemnek is élvezetessé teszik a különféle kávékat. A Latte Artot David Schomer, seattle-i kávészakértő kezdte el népszerűsíteni a 90-es években, az utóbbi időben pedig Magyarországon is megkezdte hódító útját. Bár a kávédíszítés külön művészet, pár apró trükkel mi magunk is pillanatok alatt gyönyörű kávékölteményeket kreálhatunk.

Az egyik leggyakoribb díszítési módszer az ‘öntés’, vagyis amikor a felhabosított tej öntésével alakítjuk ki a kívánt mintát (ezt ábrázolja a fenti kép). Már a kezdetektől ezt a módszert használják a legszívesebben a baristák, de akkor is nagyon szép lesz a végeredmény, ha a habba különböző eszközökkel, vagy szirupokkal rajzolnak motívumokat.

Az otthoni díszítésnél a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás a díszítősablon használata. A cappuccino elkészítése után ráhelyezzük a sablont a csészére, megszórjuk egy kis kakaóporral, ami a sablonon vágott lyukon keresztül rákerül a habra, és különböző formákat hoz létre. Ezt azoknak ajánlom, akik biztosra akarnak menni, mert a sablonnal tényleg nem lehet elrontani, és gyönyörű alkotásokat készíthetünk.

A dekoráció szabadkezes elkészítéséhez egy topping szószra és egy dekorációs eszközre van szükség, ami akár egy hurkapálcika is lehet. A díszítésnek két fázisa van: megrajzolunk egy mintát a topping szósszal, majd megformázzuk a pálcikával. Az alábbi videóban a Nespresso kávészakértőjétől leshetsz el néhány trükköt. Nézd meg, hogy hogyan rajzolja meg két karikából a gyönyörű virágot, illetve egy szélforgóra hasonlító minta elkészítését is megmutatja.

A kávédíszítés esetében is igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert, így nem kell elkeseredni, ha nem lesz már elsőre tökéletes a minta. Viszont, ha már sikerül megcsinálni a videóban bemutatott díszítéseket, akkor érdemes saját mintákkal is kísérletezni, hiszen a formák sokaságának csak a kreativitás szab határt. Szórakoztató elfoglaltság, és a végeredménnyel később családtagjainkat és barátainkat is lenyűgözhetjük, akik biztosan nagyon fogják értékelni a kedves gesztust.

A reggeli ébredés után én általában egy tejeskávéval indítom a napot, viszont ha kávézóban járok, inkább egy Cappuccinót vagy Latte Macchiatót választok. Pedig mindkettőt könnyű elkészíteni otthon is. A latte macchiato talán egy kicsit bonyolultnak tűnik, ehhez tényleg kell egy kis odafigyelés, de a jó hír, hogy kockázat nélkül kísérletezhetünk, elvégre legrosszabb esetben nem különülnek el a rétegek, de a kávé akkor is finom lesz! :)

A tejhab igen fontos a Cappuccino és a Latte Macchiato esetében is, mivel ez esetben a meleg tej és a krémes tejhab kölcsönöz lágy, krémes ízt a kávénak. A cappucino egy rész espresso-ból, egy rész tej és tejhab keverékéből áll. A latte macchiato-hoz nagyobb mennyiségű tejhabot használunk, és a tálalásuk is különbözik: míg a cappuccino-t csészéből, addig a latte macchiato-t magasabb üvegpohárból fogyasztjuk, hogy látszódjon a kávé, a tej és tejhab látványos rétegződése.

Tejhabot sokféleképp készíthetünk, ha a kávégépünk alkalmas erre, akkor használhatjuk a gép saját tejhabosítóját, beszerezhetünk külön tejhabosítót is, vagy egy hőálló edényben magunk is kísérletezhetünk. Állítólag a magasabb zsírtartalmú tejből könnyebb tejhabot készíteni, érdemes ilyet választani, hogy igazán sima és bársonyos hab legyen az eredmény.

Ebben a videóban megnézhetitek, hogyan készül a Cappuccino és a Latte Macchiato a gyakorlatban, és az is kiderül belőle, mi a különbség tejhab és tejhab között  A hagyományos, gőzölt tejhab ugyanis omlósabb, lágyabb, a tejhabosítóval készült pedig állagát és textúráját tekintve keményebb. Ez illik a Latte Macchiatohoz :)

Gondolkodtál már azon, hogy mennyi hasonlóság van a bor és a kávé között? Azon kívül, hogy mindkét italnak nagyon finom íze van, és nehezen eltávolítható foltot hagynak a ruhán, az is mindkettőre igaz, hogy kis mennyiségben jótékonynak, nagy mennyiségben pedig károsnak tartják. Ezenkívül mindkettőt a stílussal és az eleganciával azonosítjuk, így biztosan nem tévedünk nagyot, ha kávét vagy bort adunk ajándékba.

Nemcsak a két italnak vannak közös vonásai, hanem a terméseknek is, amelyekből készülnek. A kávé és a szőlő is fás szárú növény, aminek osztályozása a szemek alakja és színe, illetve az érési időszak alapján történik. Mindkettő az adott területre jellemző talajnak és éghajlatnak megfelelően fejlődik, emellett eltérő illat- és ízjellemzőkkel rendelkeznek. A feldolgozás módja a kávé és a bor ízjegyeit is meghatározza. Emellett az évjárathatás a kávék terén is éppen olyan lényeges kérdés, mint a szőlőnél.

Kávé és kávé, bor és bor között egyaránt jelentős lehet a különbség, mindkét italban megtanulhatjuk felfedezni a különböző ízjegyeket, amelyek meghatározzák azok karakterét. A kávékóstolás épp úgy tudomány (vagy művészet?), mint a borkóstolás, amely során feltárulnak a termőhely, a fajta, az évjárat, a keverés, a pörkölés és a főzés finom különbségei. Nemcsak a borkóstolásban lehet a segítségünkre egy sommelier, hiszen ma már kávé-sommelier-ket is képeznek, akik a kóstolás során különleges figyelmet fordítanak a kávé négy dimenziójára: a testességre, a savasságra, az aromára és az utóízre. A kávészakértők – épp úgy, ahogy a bor esetében a sommelier-k – ismerik a kávék teljes életciklusát a műveléstől kezdve a szüretelésen és az erjesztésen (vagy a kávé esetében fermentáláson) át a fogyasztás etikettjéig.

Van azonban egy fontos különbség is: a kávét főleg napközben, a bort pedig inkább este fogyasztjuk. Talán nem véletlen, hogy a hasonlóságok ellenére nem megszokott a kettőt párhuzamosan inni, az amerikai Friends Fun Wine mégis úgy döntött, hogy megpróbál változtatni ezen, méghozzá nem is akárhogy. A dobozos bort gyártó cég nemrég piacra dobta a kávé ízű bort: a 6% alkoholtartalmú Cabernet Coffee Espresso-t és a Chardonnay Coffee Cappuccino-t. Bár egyre több országba tör be a termék, Magyarországon még várnia kell annak, aki szívesen megkóstolná a különös italt.

Nekem azért fenntartásaim vannak ezzel az új kombinációval kapcsolatban. Külön-külön mindkettőt érdemes fogyasztani, de azért én továbbra sem fogok bort kortyolgatni a kávém mellé, a kávé mellé jobban szeretek egy pár kocka csokoládét párosítani, a borhoz pedig sajtot vagy diót csipegetni. Ezek kiválóan alkalmasak rá, hogy kiemeljék a kávé és a bor nemes ízeit, és persze még jobb, ha mindezt társaságban tesszük, és közben jókat beszélgetünk és nevetünk. Te milyen ízkombinációkkal szoktál kedveskedni a barátaidnak?

Mindig úgy gondoltam, hogy az espresso a kávékészítés kiindulópontja, elvégre számos tejes recept alapját is adja, például a cappuccino és a latte macchiato is espresso-val készül. Ezért úgy gondolom, ha az ember jó kávét akar csinálni, akkor elsőként meg kell tanulnia, hogyan kell jó espresso-t készíteni. Korábban is kerülgettem már ezt a témát, és az alapelvek azóta sem változtak.

A jó espresso egyik fontos ismertetőjegye a vastag crema réteg. Ahhoz, hogy ezt elérjük, több dologra is oda kell figyelnünk. Nem mindegy, milyen alapanyagot használunk, hiszen a kávéőrlemények származásuktól, termőterületüktől függően más-más ízvilágot képviselnek. Karakterüket a pörkölés hozza ki igazán, amely attól függően, hogy milyen hőmérsékleten és milyen hosszú ideig pörkölik a kávészemeket, lehet lágy, világos, vagy egészen erős, sötét is. A lágyabb pörkölés a kávé gyümölcsösebb, selymesebb ízjegyeit emeli ki, míg a sötétebb pörkölés hatására a kávé markánsabb ízű lesz. Az őrlés határozza meg, mennyire lesz testes az espresso, és persze az is fontos, hogy megfelelően tároljuk a kávéőrleményt a felhasználásig.

Az espresso elkészítésénél két tényezőre kell különösen odafigyelni, egyrészt, hogy a víz hőmérséklete ne haladja meg a 94 Celsius fokot, hogy a kávé aromái ne égjenek meg, másrészt, hogy a nyomás minimum 9 bar kell legyen a megfelelő aromagazdagság elérése érdekében. A víz ideális esetben körülbelül 20-30 másodperc alatt folyik át a kávéőrleményen. 

A Nespresso ezeket az elvárásokat ötvözte őrleményeiben és kávégépeiben. Ha szeretnétek látni, mi egy tökéletes espresso titka, akkor tekintsétek meg az alábbi videót:

Kuba a szenvedélyek országa: bármilyen nehéz legyen a helyzet, az élet szeretete itt mindenben megnyilvánul a mindennapok apró, megszokott mozdulataitól az ünnepi pillanatokig. Ott van a zenében, a táncban, az irodalomban, a gasztronómiában és persze a kávézásban is. A kávétermesztésnek több száz éves hagyománya van a szigeten, s bár a történelem viharai nyomot hagytak rajta, a kubai kávékultúra épp oly élő és magával ragadó, mint a kubai salsa ritmusa.

Kubában először a Haitiről áttelepülő francia farmerek létesítettek kávéültetvényeket a 18. század közepén, de a kávétermesztés a 20. század elejére virágzott fel igazán a szigetországban. Az ebben az időben, a déli Santiago és Guantanamo tartományokban kialakított ültetvények olyan egyedülálló kulturális tájat alkotnak, hogy 2000-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította ezt a területet.

A Castro-korszak előtt, az ’50-es évek közepén Kuba több mint 20 ezer tonna kiváló minőségű kávébabot exportált évente, elsősorban Európába, míg napjainkban ennek töredékét, 2013-ban például nagyjából egytizedét. Kubában arabica és robusta kávét egyaránt termesztenek, a termés túlnyomó részét kis, családi gazdaságok adják.  A kávécseresznye szüretelése szeptembertől januárig tart, de a legtöbbet októberben és novemberben takarítják be. Kuba teljes kávéexportját egyetlen vállalat, a Cubaexport bonyolítja le, amely központilag meghatározott, rögzített áron veszi át a kávét a termelőktől.

A kávé a kubai életérzés fontos része. A kávézás a mindennapok része, ugyanakkor rituálé is egyben, egy nyugodt, édes pillanat, amit átélni, megélni, élvezni kell. A kubai kávé azaz „Cubano” egy kicsit másképp készül, mint ahogy azt itt Európában megszoktuk. Két variáció van. Az egyik esetében már magát a kávéőrleményt nádcukorral keverik el, így a karamelizálódó cukor így még jobban kiemeli a kávé édes ízét. Az így készült kávét aztán habosra keverik. A másik verzió szerint egy kisebb adag kávéba kerül a nádcukor, amit addig kevernek, amíg sűrű, krémes állaga nem lesz, csak ezután öntik fel a többi kávéval. A cukor tehát mindkét elkészítés fontos része, a kubai kávékra általánosságban amúgy is a karamellás, pörkölt ízvilág a jellemző, amely kellemes harmóniát alkot a tejjel is.

A kubai kávéélményt persze otthon is átélhetjük. A Café Freiben készítenek espresso-t kubai módra, a Culinaris is kínál jó minőségű kubai kávét, a Nespresso pedig legújabb limitált kiadású kapszulájával, a Cubaníával tiszteleg a kubai kávéhagyományok előtt.