Kávéklub

Bármelyik kávékeverék legyen is a kedvenced, szinte biztos lehetsz benne, hogy van benne brazil kávé. Már majdnem 150 éve, hogy a dél-amerikai ország legfontosabb exportcikke a kávé. Nem véletlenül a világ legnagyobb kávétermesztője, évente több mint 2 millió tonna kávét termesztenek, ami a világ kávétermelésének egyharmadát teszi ki, ráadásul számos fajta szerepel az ültetvények repertoárjában.

Brazíliában nem csak a kávé, hanem az élővilág is különleges

Mivel Brazíliában ilyen sokféle kávét termesztenek, nagyon nehéz általánosságban jellemezni a brazil kávét. Talán egyetlen közös jellemzőjük az alacsony savasság, amely a viszonylag alacsony, 600-1200 méter tengerfeletti magasságú termőterületüknek köszönhető. A brazil kávék általában kellemesen lágy, édes ízt adnak.

Yellow Bourbon

A Yellow Bourbon az egyik legnépszerűbb fajta. Ez a kávé a Dél-Nyugati Minas Gerais államból, Pocos De Caldas-ról származik. A Yellow Bourbon az érett kávébogyók színéről kapta a nevét, melyet száraz módszerrel dolgoznak fel, sajátossága pedig a karamellizált, édeskés karakter. Kifejezetten alacsony savasságú, telt aromájú, mogyoró ízjegyekkel.

Columbiához hasonlóan a brazil kormány is védelembe vette a brazil kávét, azonban ez a védelem nem egy fajtának, hanem egyfajta kávékeveréknek szól. Minőség szerint válogatják a kávékat, és a Santos-1 valamint Santos-2 kereskedelmi jelöléssel látják el. Nekem fordítva lenne logikus, de a Santos-2 a jobb minőségű. Egyébként azért ez a neve, mert Santos a kikötőváros, ahol a kávészállítmányokat behajózzák.

A brazil kávé különösen jó alapanyag espressóhoz, szívesen párosítják például közép-amerikai és kelet-afrikai kávékkal, mert az édes brazil képes megszelídíteni a többi, savasabb arabicát, ráadásul megfelelő elkészítés mellett kiváló cremát, vagyis kávéhabot képez.

Korábban már írtam a kávécserjéről, hogy szép és könnyen ápolható szobanövény, ami megéri a kísérletezést. Gondoltam ideje megmutatnom, hogy áll az én háztáji kávéültetvény projektem. A szüret még nagyon messze van ugyan, de ahogy a képen is látszik, már nagyon szépen hajt a kis növénykém és a levelek erezete is gyönyörűen látszik – pláne, ahogy átsüt rajtuk a nap!

Így néz ki most az én dédelgetett kávécserjém!

Ha megfelelően gondozzuk, akár két méter magasra is megnőhet a kávécserje. (Az enyémet addig még nagyon sokszor át kellene ültetni, meg nem is tudom, hova tenném, ha ilyen nagy lenne:) A félárnyékos helyet kedveli, ha melege van, akkor a levelek széle megbarnul, idővel pedig elszáradnak. Ha levelek nagyon kivilágosodnak, akkor a virágföld nem tartalmaz annyi tápanyagot, amennyire a cserjének szüksége lenne.

Ha kávécserjét vásárolunk, akkor több tő lesz egymás mellett a cserépben. Így érzi jól magát, a kávéültetvényeken is sűrű sorokban nő, nem szabad külön ültetni, mert elpusztul. Ha már elég nagy, akkor könnyedén szaporíthatjuk, ha a levágott hajtásokat elültetjük. Az otthoni növény magja viszont valószínűleg nem fog kihajtani.

Szeretjük a cappuccinot, a frappét, a mélange-ot és társait, de azért bátran kijelenthetjük, hogy az espresso a kávék királya, mi, magyarok is ezt isszuk leggyakrabban. Ez a kis rövid fekete pillanatok alatt felráz, felfrissít, ugyanakkor ki is kapcsol. Nem véletlen, hogy világszerte ilyen nagy népszerűségnek örvend, hiszen a kávékultúra jelképe.

Az espresso egy 25-35 ml mennyiségű zamatos, krémes, vörösesbarna színű kávé, krémes habbal, úgynevezett cremaval a tetején.

Az espresso története több mint 100 éves múltra tekint vissza, amikor Luigi Bezzera Olaszországban elkészítette egy gőznyomásos technológiával működő kávégép terveit, ami a mai espresso gépek ősének mondható. Ez az új technológia hozta létre azt az espresso-nak hívott italt, amelynek neve is utal elkészítésére: nagy nyomású gőzzel préselik, azaz „presszionálják” át a kávét. Ezen a kezdeti módszeren természetesen sokat finomítottak azóta, hiszen ennél a gépnél ténylegesen megfőzték a kávét, amitől magas lett a csersav tartalma, és keserűvé vált.

1903-ban Disiderio Pavoni szabadalmaztatta a Bezzera-rendszer módosított változatát. Az új, Ideal néven futó espresso gép elődjénél sokkal gyorsabban készítette a kávét. Nagy teljesítménye miatt képes volt egymás után sok adag kávét lefőzni, ugyanakkor egy-két adag elkészítésekor se ingadozott a minőség. A kávézók ezzel a géppel mindig friss, állandó minőségű kávét szolgálhattak fel vendégeiknek.

A következő nagy lépés a mai technológia felé Giovanni Achille Gaggia nevéhez fűződik, aki 1946-ban a meglévő kazános kávégép rendszerébe beépített egy rugós csapszelepet. Ez a szelep lehetővé tette, hogy a vizet forráspont alatt, 90°C-os hőmérsékleten préseljék át a kávéőrleményen, így a kávé íze lágyabb és könnyedebb lett, az elkészített italon megjelent a sűrű habréteg, a crema.

A mai napig is használt, jól ismert Faema E61 típusú karos kávégépet 1961-ben alkották meg, ezt gyakorlatilag a mai napig gyártják. Ez a gép volt az első lépés az automatizálás felé, itt a kezelő tudása és ügyessége már nem nyomott sokat a latban, hiszen az átpréselési nyomás pontosan beállíthatóvá vált.

Az espresso készítés ma már igazi művészet, számos versenyt szerveznek, ahol a legjobb baristák mérik össze tudásukat. Két tényező biztos, hogy elengedhetetlen a jó espressohoz: forráspont alatti hőmérsékletű (90-96 °C ) víz, és 9 bar nyomás. A víz ideális esetben kb. 20-30 másodperc alatt folyik át a kávén. Ellentétben a filteres kávéval, az espresso kevesebb koffeint tartalmaz, ami éppen ennek a rövidebb főzési időnek, illetve a kevesebb vízmennyiségnek tudható be.

A legtöbb helyen kis pohár vizet is szervíroznak a kávé mellé. Érdekes, hogy itthon ezt általában a kávé után isszuk meg, viszont az olaszok kávézás előtt! Ez egyfajta kávézási etikett, szinte szabály náluk, hiszen a kávé ott szent és sérthetetlen. Az olaszok szerint a nemes espressokat nem szabad leöblíteni, hanem épp fordítva, az ízlelőbimbóinkat egy tisztító korttyal elő kell készíteni a csodás íz-élményre. Én kipróbálom, az biztos!

Tévedés, hogy a kávéfőzés után „kötelességtudóan” összegyűlő kis csomónyi kávézacc csak szemét. Évente sok millió csésze kávét fogyasztanak el az emberek, amiből 20 millió tonna kávézacc keletkezik. Többségét egyből a szemétbe dobják, pedig egy kis leleményességgel sok mindent kihozhatunk még a zaccból és pozitív tulajdonságaiból. Ráadásul ezek az okos kis praktikák még környezettudatosak is.

A konyhában

Miután a kávéőrlemény kiszolgálta eredeti célját és lefőtt a kávé, még számos dologra használhatjuk a konyhában. A kávé savas kémhatásának köszönhetően kiváló zsíroldó, ehhez jön még szemcsés állaga, amely remek kettő az egyben súrolószerré teszi. A szagokat is magába szívja, például ha a még nedves kávéőrleményt egy éjszakára a hűtőbe tesszük, reggelre eltűnik a „hűtőszag”.

A hortenzia a talaj savasságától függően változtatja színét, ha kávézaccot teszünk a növény tövéhez, akkor kékebbek lesznek a virágai

A kertben, az erkélyen, a növényeknél

Néhány növény kifejezetten a savas talajt kedveli. Ilyen például a hortenzia, a rózsafélék és a rododendronok. A kávézaccot a tövükre szórva savasabbá tehetjük a talajt. A kávé ráadásul távol tartja a hangyákat is, így ha szeretnénk megváltoztatni a vonulási útvonalukat, a zacc erre is jó lehet. A macskák valami számomra rejtélyes okból szeretnek befeküdni a virágágyásokba és a nagyobb cserepes növények alá, viszont nem bírják a kávé erős szagát. Úgyhogy aki szeretné távol tartani saját, vagy a szomszédok szőrös kis barátját a virágoktól, az próbálkozzon kávézaccal.

A kávézacc a cicákat is távol tartja

A fürdőszobában

A kávé (és a zacc) nem csak remek antioxidáns, de a benne található koffein a bőrön keresztül is felszívódik, feszesebbé és rugalmasabbá teszi, így a narancsbőr elleni harcban is remek társunk lehet (nem véletlen, hogy a koffein a cellulit elleni készítmények hagyományos összetevője). A kávézaccot egy kis olívaolajjal vagy kakaóvajjal elkeverve ápoló testradírt is készíthetünk.

Ez a csináld magad testradír például kávéőrlemény, cukor és olívaolaj felhasználásával készült

A kávé természetes savtartalma, szemcsés állaga és a benne rejlő antioxidánsok miatt igen sokféleképpen felhasználható akár a háztartásban, akár a szépségápolásban. Ráadásul a kávézacc újrahasznosításával még az a kellemes érzés is együtt jár, hogy ma is tettünk egy apró lépést a környezettudatosság felé.

Reggel kávéval indítjuk a napot, délelőtt egy kis tea, ebéd után megint egy kávé… ismerős, ugye? A koffein segít, amikor fáradtak, nyűgösek vagyunk, ha frissen, új lendülettel szeretnénk folytatni a munkát, tanulást, vagy egyszerűen csak vidáman, mosolygósan akarunk nekiindulni a napnak.

A koffein egy alkaloid vegyület, ami az agykérget stimulálja, és hatással van a központi idegrendszerre is. A koffeint számos pozitív élettani hatása miatt nem csak az élelmiszeripar, de a gyógyszeripar is felfedezte magának: a fájdalomcsillapítók többsége és néhány meghűlés elleni gyógyszer hatóanyagai között is megtalálható. Ezt a sokoldalú vegyületet nagyon régóta használják az emberek élvezeti szerként. Koffeint tartalmaz a kávé, a tea és a kóladió, és az ezekből készülő italok, valamint számos energiaital is.

Nem mindegy, miből mennyit iszunk, ha fel szeretnénk frissíteni magunkat. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a rövid kávé erősebb, mint a hosszú, ezért sokkal több koffeint tartalmaz, pedig épp az ellenkezője igaz: egy espresso 60-70 mg, egy hosszúkávé 90-100 mg koffeint tartalmaz. Egy fél literes kóla 50 mg, egy doboz energiaital márkától függően nagyjából 80 mg, egy csésze zöldtea átlagosan 25-40mg, míg egy bögre fekete tea 40 mg koffeinnel pörget fel. Pozitív hatással van az állóképességre is, így sportoláskor is sokat segít.

Én a kávéra esküszöm, persze mértékkel. Egy csésze kávé már öt perc után csökkenti a fáradtságérzetet, növeli a koncentrációképességet, így segítséget jelenthet a munkahelyi megbeszélések során, vagy éjszakázáskor. A tea ezzel szemben lassabban, hosszú távon fejti ki hatását, így tovább is tart.

A koffeinmentes kávé is tartalmaz koffeint, de csupán elenyésző mértékben

Míg kis mennyiségben áldásos hatású, addig nagyobb mennyiségben a koffein ártalmas is lehet. A felnőtteknél 400 mg fölötti fogyasztás esetén kézremegést, erős szívdobogást, magas vérnyomást, szívritmuszavart, szorongást, pánikrohamot idézhet elő, vagy akár egy súlyosabb migrént.

Bátran ihatjuk tehát kedvenc italunkat, de tartsuk meg itt is a kevesebb néha több elvet! :)