Kávéklub

Ahogy az ételekhez a borokat, úgy párosíthatjuk a desszertekhez a különböző típusú, aromájú kávékat. Minden kávénak megvan a maga aromája, saját, egyedi ízvilága, amellyel kiemelhetjük a sütemények ízét, hangsúlyozhatjuk az összecsengő ízharmóniákat és még kellemesebbé tehetjük a sütizés és kávézás élményét.

Gyümölcsös álmok

Citromtorta, gyümölcskosárka, savanykás, túróval vagy joghurttal készülő, könnyed desszertek mellé választhatunk könnyű, citrusos ízvilágú kávét, például keleti-afrikai vagy dél-amerikai arabicát, mint amilyen a brazil Cerrado, vagy egy lágy, telt ízű kolumbiai arabicát, amely a bogyósgyümölcsök és a vörösbor ízére emlékeztető jegyeket hordoz magán és testességével lágyan emeli ki a gyümölcsök savanykás ízét.

Csokoládés csodák

A csoki torta, Sacher-torta, csokoládék és bonbonok, vagy éppen a Somlói galuska párja lehet egy lágy, gabonás vagy mézes ízvilágú kávé. A piros vagy sárga Bourbon kávé lágy, kiegyensúlyozott íze tökéletesen harmonizál a csokoládés édességekkel, míg néhány brazil és kolumbiai kávé maga is a kekszek édes ízére emlékeztető aromákkal bír, amik szintén nagyon jól párosíthatók a csokoládéval –Gombóc Artúr szerintem ezt a variációt választaná, de persze van, akinek ez a kombináció már sok lenne a jóból ;)

Könnyed krémes kényeztetés

A krémes sütemények lágy ízét egy intenzívebb pörkölésű, karakteresebb ízvilágú kávéval hangsúlyozhatjuk. A sötétre pörkölt közép- és dél-amerikai arabicákból erőteljes, kellemesen kesernyés ízű kávé készül, amely a lágy krémek kiváló ellenpontja lehet. Választhatunk arabica-robusta keveréket is, amellyel még egy kicsit megbolondíthatjuk az összhatást. 

Különleges kombinációk

Ha a chilis csokoládé, levendulás macaron, rózsavízzel készült marcipán vagy bármilyen szokatlan ízkombinációjú desszert mellé egy lágy ízű, közepesen pörkölt arabicát választunk, nem tévedhetünk. De megvan bennünk a bátorság és szeretnénk tovább kísérletezni az ízékkel, választhatunk egy fűszeres aromájú indiai arabica-robusta keveréket, amely az intenzív pörkölésnek köszönhetően felidézi a szegfűszeg, a bors és a szerecsendió aromáit. 

A szabály az, hogy nincs szabály

Merjünk kísérletezni! Persze ahhoz, hogy igazán élvezni tudjuk a kávé aromáit egy kis türelemre és persze sok gyakorlásra van szükség – de hát imádjuk a kávét, úgyhogy ez nem lehet gond! :) A kávékóstolás külön tudomány, de ha egy kicsit odafigyelünk arra, mit iszunk, könnyen megtanuljuk megkülönböztetni a gyümölcsök, fás, gabonás és más ízjegyeket. Utána pedig kezdődhet a játék, mi mivel illik össze.

Ha Spanyolországban megnézünk egy kávélapot, akkor az itthon is megszokottak mellett számos, elsőre beazonosíthatatlan kávévariáció nevét láthatjuk. Egyik név hangzatosabb, mint a másik: café cortado, café bombón és hasonlók. A magyarázatnál pedig általában annyi szerepel, hogy kávé, tej, tehát győzhetjük kitalálni, hogy miről is van szó. Pedig mind különböző. Adok egy kis magyarázatot, így, ha nem beszéltek spanyolul, akkor sem jöttök zavarba. 

Café cortado

Ez a személyes kedvencem. A cortado gyakorlatilag egy egyszerű eszpresszó kevés forró tejjel felöntve. Speciális cortado pohárban szolgálják fel, ami egy pici üvegpohár, általában fém gyűrűvel díszítve az alján. A neve nagyjából azt jelenti, hogy „elvágott” kávé. Portugáliában, Franciaországban és Ausztráliában is isznak hasonlót, ott garotónak, noisette-nek illetve piccolónak hívják, az USA-ban pedig Gibraltár néven terjedt el. 

Café bombón

A café bombón egy kávés édességbomba. Ez a különlegesség édesített sűrített tej és eszpresszó 1:1 arányú keveréke. Igen, az nagyon sok sűrített tejet jelent, ezért ebbe a kávéba még az igazán édesszájúak sem akarnak cukrot rakni, mivel a tejtől amúgy is nagyon édes. A bombónt üvegpohárban szolgálják fel, a látvány kedvéért az eszpresszó kerül alulra, a sűrített tej felülre, ami aztán szép lassan lesüllyed a pohár aljára. Fogyasztás előtt persze összekeverik. Egyébként létezik jeges változata is.

Café con leche és churros

Vagyis kávé tejjel: általában erős eszpresszóval és gőzölt tejjel készítik. Tulajdonképpen ez a latte spanyol verziója, szóval nem különleges spanyol kávé, de muszáj megemlíteni, mert a spanyolok ezt isszák leggyakrabban, naponta akár 4-5 csészével is.

Viva España, össze is dobok egy café con leche-t, ez mégiscsak elegánsabb, mint a tejeskávé, nem? :)

A kávé hatásairól a tejhez hasonlóan sok ellentmondásos információ hangzik el. Egészséges, vagy sem? Mennyit és mikor szabad belőle fogyasztani? Mindenkit megnyugtatok: nem kell, hogy bűntudatunk legyen napi pár csésze kávé miatt, persze, csak akkor, ha emellett egészségesen élünk.

Az elmúlt évtizedekben sok olyan kutatásról olvashattunk, aminek az lett az eredménye, hogy a kávé káros az egészségre, és növeli a halálozás kockázatát. Szerencsére nem kell izgulnunk, ugyanis ez így önmagában nem teljesen igaz, sokkal árnyaltabb a kép. Ha csupán azokat a fogyasztókat nézték, akik a kávézás mellett nem folytatnak más káros szenvedélyt – dohányzás, túlzott szénhidrát fogyasztás, alkohol –, akkor az eredmények azt mutatták, hogy a kávéfogyasztók tovább élnek, mint a nem kávézók. Tehát aki egészségesen él, nem pöfékel mellette és nem néz gyakran a pohár fenekére, csupán a kávézás a szenvedélye, az tovább él, mint az ugyanolyan egészséges, de kávét nem fogyasztó társai. Ez jó hír, nem?

A kávé polifenol tartalma miatt az étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása. Bizonyított, hogy az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól.

A legújabb kutatások szerint ráadásul a kávéban található antioxidáns tulajdonságú flavonoidok mellett a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Számos dietetikai kutatásból az is kiderült, hogy aki rendszeresen kávézik, védelmet élvez olyan betegségek ellen, mint a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy a májcirrózis. A koffein könnyíti a légzést is, mivel a simaizmokat és a tüdő hörgőizmait elernyeszti - nem véletlen, hogy a legtöbb megfázás elleni készítményben is megtalálható. A kávézás a kimerítő fizikai munkát végzők számára is előnyös, a koffein ugyanis segít az izomfáradtság, izomláz legyőzésében.

Egy Svájcban végzett kutatás szerint nem befolyásolja a kávé egészségvédő hatását az, hogy milyen formában isszuk. Teljesen mindegy, hogy tejeskávét, eszpresszót vagy hosszú kávét fogyasztunk, a benne lévő értékes anyagok ugyanúgy hasznosulnak.

A nők esetében valamivel nagyobb a kávé jótékony hatása, mint a férfiaknál.  Míg a férfiaknál 10, addig a nőknél 15 százalékkal alacsonyabb volt a korai halálozás kockázata a naponta legalább két kávét fogyasztók esetében.

Nem kérdés, hogy továbbra is éljenek a kévés pillanatok, ugye?

A kávé, a Rubiaceae családból származó Coffea típusú cserje termése. Habár ebbe a családba vagy tíz faj is tartozik, nekünk, kávéimádóknak ebből csak kettő érdekes, az arabica és a robusta. Sokszor hangsúlyozzák azt, hogy az arabica a nemesebb és drágább fajta, de vajon tényleg olyan szörnyű a robusta?

Az arabica a világ kávé termelésének mintegy háromnegyedét teszi ki. Az arabica kávéról először 1753-ban született feljegyzés, a legismertebb típusai a Typica és a Bourbon, melyből több variánst fejlesztettek ki, úgy, mint például a Caturra-t Braziliában, Kolumbiában, vagy a Tico-t Közép-Amerikában. Az arabica a robustához képest, sokkal kevésbé ellenálló a hőséggel, a kártevőkkel vagy a betegségekkel szemben, legfőbbképpen egy betegséggel, az úgynevezett kávérozsdával szemben. Termése ovális, kissé lapos, két úgynevezett kávészemet tartalmaz, 7-9 hónap szükséges az éréséhez.

A robusta, ahogy a nevéből is gondolnánk, egy szívósabb, ellenállóbb fajta. A robustának tényleg robosztus, erőteljes a cserjéje, akár a 10 méteres nagyságot is elérheti. Termése gömbölyű, éréséhez 11 hónap szükséges. A kávészemei kisebbek, mint az arabicáé, viszont többet is terem, ezért kedvezőbb az ára. Termesztik Nyugat és Közép Afrikában, Dél-kelet Ázsiában és Braziliában is, ahol Conillonként ismert.

Az arabica magasabb hegyvidéken nő, 1000-2000 m magasságban, és alacsonyabb a savtartalma mint a robustának. Sőt, kevesebb koffeint is tartalmaz, nagyjából feleannyit! Selymes ízvilág jellemzi, ezért általában lágy pörkölést - bécsi vagy francia pörkölés – alkalmaznak nála.

 A robusta éppen az igénytelensége és ellenállósága miatt alacsonyabb területeken (200-800m) is megterem. Savasabb mint az arabica, ezért jellgzetesen kesernyés ízű, szemben az arabica karamelles lágyságával. Annak ellenére, hogy kevésbé nemes, mint „vetélytársa”, testessége és a sötétebb pörkölés miatt kiváló eszpresszó készíthető belőle.

Sok pörkölt kávé kapható a boltokban, ami 100% arabica, viszont a kávézókban a tiszta arabica mellett sokszor keverékeket, úgynevezett blendeket használnak, általában 80% arabica, 20% robusta arányban. Ezek nagyon jó kávék, hiszen mindkét fajta jó tulajdonságait elegyítik és hangsúlyozzák. Sőt, véleményem szerint egy kis robusta kifejezetten jót tesz az espressonak.

Az is érdekes, hogy a világ legdrágább kávéja, a Kopi Luwak, amiről korábban már írtam, szintén robusta.

Az indiai kávét nem lehet csak úgy egyszerűen, tárgyilagosan bemutatni. Leírhatnám, hol terem, hogyan termesztik és miként fogyasztják, mindent elmondhatnék róla és mégse mondanék róla semmit. Indiában minden más, ez a varázslatok birodalma: itt minden gond és baj ellenére a leghétköznapibb cselekvések is mágikussá válhatnak, és a kávézás pont ilyen.

„A fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!" - Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg.

Indiában a kávé nem őshonos faj. A legenda szerint sok száz éve, mikor Indiát a muzulmán Mogul Birodalom uralta, egy szerzetes, Baba Budan a Vörös-tenger partján fekvő Mocha kikötőjében ismerkedett meg a kávéval, mekkai zarándoklatán pedig kitanulta a kávépörkölés módját és a kávéfogyasztás szokásait. Mikor visszaindult szülőföldjére, hét szem kávét rejtett el az övében, úgy csempészte őket haza. A mese úgy szól, ebből a hét szemből sarjadt India összes kávécserjéje.

Indiában a legtöbb kávéültetvény alacsony tengerszint feletti magasságon terül el, persze akadnak kivételek. Az indiai kávékról általánosságban elmondható, hogy ízük lágy, testes és kerek, alacsony savassággal, gyakran könnyed, fűszeres ízjegyekkel, amelyek megidézik a varázslatot, amely átitatja ezt a problémákkal küzdő országot. A népesedés és az élelmezési gondok mellett a környezet és elsősorban a vizek szennyezettsége is sok gondot okoz, ezért Indiában különösen fontos, hogy a fenntarthatóságot is szem előtt tartsák a tea- és kávéültetvényeken.

India különleges kávéja a Monsooned Malabar. Az úgynevezett monszun-eljárás során a kávészemeket a monszunidőszakban hónapokig nyitott, jól szellőző raktárban tárolják, hogy az óceán felől érkező párás levegő átjárja őket. Az érlelés végére a kávészemek megsárgulnak, savasságuk csökken és aromájuk is átalakul és bársonyos, fűszeresen telt íz alakul ki. Régen a kávészemek a fából készült tengerjáró vitorlások rakterében hasonló körülményeknek voltak kitéve, de ahogy a közlekedés fejlődött, a „tenger íz” eltűnt a kávéból. A monszun-eljárás ezt hivatott pótolni.

Az indiai kávék isteniek egy kis kardamommal vagy chai teával ízesítve, érdemes kipróbálni!