Kávéklub

„A bor a világon az egyik legcivilizáltabb dolog. Egyben az egyik legtermészetesebb dolog is, melyet a legnagyobb tökélyre fejlesztettek, és így az élvezetek olyan széles skáláját képes nyújtani, a nagyrabecsülést oly mértékben képes kiváltani, mint valószínűleg semmilyen más érzékelhető dolog.” Ernest Hemingway

A kávé finom, a bor finom, és egyikből sem szabad sokat inni. Na jó, azért ennél komolyabb hasonlóságok vannak a két ital, és már maguk a növények között is. Rögtönzött környezetismeret óránk keretében tekintsük át, amit a kávécserjéről és a szőlő növényről tudunk, persze a teljesség igénye nélkül:

A növények művelése során is hasonló eljárásokat alkalmaznak. A kávé és a szőlő termését egyaránt feldolgozzák, igaz a szőlőt nyersen is fogyasztjuk (meg kellene kérdezni a cibetmacskát, milyen ízű a kávécseresznye). Mindkét feldolgozási folyamatnak fontos lépése az erjesztés, bár a bor esetében az élesztő, a kávé esetében baktériumok játsszák a főszerepet ebben a fázisban. Az erjesztés időtartama az érettségi szint, az éghajlat és a fajta függvényében változik.

A bor esetében egyértelmű, mire szolgál az erjesztés. A kávé fermentálása, vagyis erjesztése a kávéfeldolgozás fontos lépése, amelynek során a kávészemeket vízben áztatják, amíg a természetes erjedésnek köszönhetően a magköpeny könnyen eltávolíthatóvá nem válik, ekkor egyszerűen vízsugárral megtisztítják a kávészemeket.

Tehát a kávé és a szőlő egyértelműen számos dologban hasonlít. Ha túllépünk a kis növényhatározón információin valamint a feldolgozási folyamatok leírásain, és a belőlük készült italokat nézzük, további hasonlóságokat találunk. Például a kávét és a bort is megfelelő pohárban, csészében, megfelelő hőmérsékleten kell szervírozni, hogy kiélvezhessük az ízüket, illatukat.

Somelier-k és baristák előnyben!

A hasonlóságoknak köszönhetően lehetséges párhuzamosan bort és kávét kóstolni. Ráadásul abban is hasonlítanak, hogy kiválóan kombinálhatók más ízekkel: a borhoz illenek a sajtok, a dió, a különböző gyümölcsök, a kávé ízéből pedig a csokoládé, a különböző édességek tudnak újabb harmóniákat elővarázsolni. Egyébként a kóstolás tudománya is nagyon hasonló, a kávékóstolás ráadásul a borászatban alkalmazott fogalmakat használja.

Elég régi dal, de talán néhányan közületek ismeritek a Java Jive-ot, ami így kezdődik:

„I love coffee, I love tea 
I love the Java Jive and it loves me 
Coffee and tea and the java and me 
A cup, a cup, a cup, a cup, a cup, boy!”

A szöveg gyakorlatilag végig a jávai kávét dicséri, nem véletlenül. Jáva Indonézia egyik szigete, itt található az ország fővárosa, Jakarta is. Ez a sziget a világ egyik legsűrűbben lakott területe, területe 126 650 km², lakossága 2005-ben 124 millió főre tehető! A jávai kávé olyannyira különleges, hogy néhány országban az, hogy „jáva”, egyenesen a kávéra utal. Ugye rémlik az is, hogy a számítógépes Java programnyelv ikonja is egy csésze gőzölgő kávé?

Az első kávécserjéket a hollandok telepítették a szigetre a 17. században, és gyakorlatilag azonnal megindult a kereskedelme, exportőrré lépett elő. A kávétermesztés természetesen sokat változott az idő során, főképp, amikor az 1880-as években egy kávérozsda fertőzés megtizedelte az ültetvényeket. A kényes arabica cserjéket így fokozatosan lecserélték, először libericára, majd később robustára. Természetesen maradt némi arabica is a szigeten, de ezek csak kis töredékét teszik ki a termésnek.

Az arabica a sziget keleti csücskében, 1400 méter fölötti magasságban, az ljen-fennsíkon terem, olyan, több mint 4000 hektáron elterülő régi, nagy holland birtokokon, mint  amilyen Blawan, Jampit, Pancoer (or Pancur), Kayumas és Tugosari. Az itt termő szemeket nedves eljárással dolgozzák fel, és a kávéterés egy részét pedig a legtöbb helyen érlelik, akár három évig is. Ebben az érlelési időszakban az indiai kávéhoz hasonlóan a monszun-eljárást alkalmazzák, ami során a kávészemeket a monszunidőszakban hónapokig nyitott, jól szellőző raktárban tárolják, hogy az óceán felől érkező párás levegő átjárja őket. Ahogy a szemek öregszenek, a zöld színük világosbarnára vált, és az ízük felerősödik, miközben savasságukból veszítenek. Ezek közé az érlelt kávék közé tartozik például az Old Government, az Old Brown és az Old Java. A jávai kávé erőteljes ízű, kellemesen testes és zamatos, enyhén savas és gazdag, földes ízvilággal rendelkezik.

Jáván nem terem különösebben kiugró arabica vagy robusta fajta, de a nagyon jó minőségű arabica szemekből készül egy nagyon különleges keverék, a Mocha Java. Ez a blend egy Etiópiában és Jemenben termesztett arabica kávét, a mochát elegyíti a jávai arabicával. Egy nagyon kellemes, harmonikus keverék, amiben a mocha csokoládés jegyei tökéletesen kiegészítik a Java fűszeres testességét. 

Ahogy már korábban is számos példát hoztam rá, a kávé szinte életünk minden területén ott van, miért épp a tőzsde lenne kivétel? A kávéval is ugyanúgy úgy kereskednek, mint más nyersanyagokkal, adják-veszik, brókerek figyelik az árfolyamot. 

A brókerek is szeretik a kávét – A Tontine Kávéház 1793-ban alakult és még csak nem is ez volt az első kávéház a Wall Streeten, New Yorkban. Brókerek alapították találkozóhelynek, ahol információt lehetett egymással cserélni. (Gordon Gekkonak biztos tetszett volna.)

Bár a kávé tőzsdei ára nagyon távoli és elvont dolognak tűnik, mégis ez befolyásolja, hogy a boltokban, amikor megvesszük, végül mennyit fizetünk érte. A kávé árát számos tényező befolyásolja a kereslettől az időjárással bezárólag. Mivel kevéssé igényes, a Robusta babok körülbelül 70%-al olcsóbbak, mint az Arabica kávék, ez pedig alkalmasabbá teszi a nagyobb tömegfelhasználásra. Vannak persze kiemelkedően drága kávék is, például a Kopi Luwak, amit aranyárban mérnek, hiszen ez speciális „eljárással” készül, illetve a Hawaii-ról származó Kona, aminek kávébabjait a vulkanikus hegyoldalon lévő fák őszi szüretelésekor nyerik. Ezekből a kávékból egyszerűen nem tudnak annyit termelni, hogy tömegtermékké válhassanak, így tartják rendkívül magas árukat.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, ezt a címet arabica kávéjának köszönheti. Érdekes, hogy a világ második legnagyobb kávétermelője, Vietnam viszont éppen a robusta kávé termesztésének és a köréje szervezett iparnak hála nyerhette el a második címet. Egyébként a robusta kávék mintegy 50%-át négy nagy cég, a Nestlé, a Kraft, a Procter&Gamble és a Sara Lee vásárolja fel.

A kávé árára kihat az úgy nevezett fair trade kereskedelem terjedése is.  A fair trade, vagy magyarul méltányos kereskedelem során még a betakarítás előtt meghatározzák, hogy mennyiért fogják a kávét felvásárolni a kereskedőktől. Ez sokkal kiszámíthatóbbá teszi a kávétermesztést és megkönnyíti a termelők életét.

A kávékereskedelem során hatalmas összegek mozognak, arról nem is beszélve, hogy számos kávétermesztő ország tartozik a fejlődők közé. Ezen országok exporttermékei nem mutatnak nagy változatosságot, így nagyon ki vannak téve az árak alakulásának. Például Etiópia exportjának mintegy 60%-át teszi ki a kávé, így nem csak fontos világkereskedelmi cikk, de sok százmillió ember elsődleges jövedelemforrása is. Egy rossz év, egy rosszul sikerült termés milliók megélhetését fenyegeti.

Míg nyáron, mikor a nagy hőségben minden leolvad rólunk, és egy jó jegeskávéért fele királyságunk odaadnánk, a hűvösebb időben legalább ugyanolyan jól tud esni egy kis alkohollal felturbózott, test- és lélekmelengető forró kávé. Igaz, hogy még csak most kezdődik az ősz, de nekem, aki egy kicsit fázósabb típus vagyok, ilyenkor is nagyon jól tudnak esni ezek az italok, mert finomak, és egyből feldobják a hangulatom.

Számtalan verzió létezik, és érdemes is kísérletezni a különböző likőrökkel, rumokkal, whiskey-vel, csodás koktélokat lehet kreálni otthon, csupán néhány perc alatt. Be is kukkantok a bárszekrénybe, mit találok itthon. Vannak persze klasszikus, már étező receptek, amiből válogathatunk, én most hármat hoztam nektek.

Ír kávé

Sokunknak, ha alkoholos kávéról van szó, elsőként ez ugrik be. Amennyiben megbízhatunk a korabeli forrásokban, az ír kávé története 1940-ben kezdődött, amikor egy bizonyos Joseph Sheridan, a Shannon nemzetközi repülőtér konyhafőnöke egy hideg téli estén, a reptéren rekedt fáradt és átfázott amerikai utasoknak ír whiskey-vel gazdagított kávét kínált. Biztos jó buli kerekedett!

Íme a recept:

Hozzávalók:

4 cl whisky (hangulatunktól függően lehet kicsit több, vagy kevesebb)
2 kiskanál barna cukor

1 adag dupla kávé

2 evőkanál tejszín

A klasszikus ír kávé

Elkészítés: 
Egy nagy, előmelegített pohárba önts 4 cl whiskyt, tegyél hozzá 2 kávéskanál cukrot és keverd el. A forró kávét óvatosan öntsd a whisky-re úgy, hogy ne keveredjenek össze. A kávé tetejét díszítsd felhabosított tejszínnel.

Limoncello hot shot

Elsőre meglepőnek tűnhet a citrom és a kávé párosítása, de higgyétek el, igazán harmonikus egységet alkotnak, érdemes kipróbálni ezt a „rövidet”, akár egy szombat esti kiruccanás előtt is, ha bírni akarjátok az estét!

Hozzávalók:

2 cl limoncello

1 adag espresso

citromhéj

1 evőkanál tejszín

A különleges és merész Limoncello hot shot

Elkészítés

Egy röviditalos pohár falát belül és a peremén citromhéjjal bekenjük. Így felszabadítjuk a citromolaj aromáit. A pohár aljába öntjük a limoncellót, majd erre egy kanál segítségével, óvatosan ráöntjük a kávét, hogy a rétegek szépen elkülönüljenek. Hideg tejszínbe finomra reszelt citromhéjat teszünk, majd krémesre habosítjuk, és ezt is óvatosan a kávéra csurgatjuk. Mivel a limoncello eleve édes, én nem teszek bele külön cukrot, de ízlés szerint az elején lehet még bele pluszban tenni egy kicsit az édesszájúaknak.

Caffé Corretto

A Caffé Corretto szintén egy nagy klasszikus. Ez tulajdonképpen egy gőzölgő eszpresszó egy kis konyakkal, grappával, vagy valamilyen más tömény itallal "feljavítva", ugyanis a corretto szó szerint javítottat jelent. 

Hozzávalók

1 adag espresso

2 cl grappa vagy likőr

Caffé corretto

Elkészítés

Egy előmelegített kávéscsészébe főzzünk le egy adag espressot. Csurgassuk bele a grappát, és ízlés szerint édesítsük egy kis cukorral. 

Időről időre megkérdezik tőlem ezt, és én mindig ugyanazt válaszolom: túl sokat. Biztos sokaknak ismerős a helyzet, bár én hajlamos vagyok ezt vágni rá akkor is, ha aznap történetesen csak két csészével ittam. Korábban már körbejártuk, hogy mennyi kávé az egészséges, most viszont az jutott eszembe, vajon mennyi kávét iszunk itthon, és mennyit isznak más országokban, és persze: kik isszák a legtöbb kávét?

Nem árulok zsákbamacskát: a finnek, ők isszák a legtöbb kávét

Finnország magabiztosan vezeti a listát: a finnek átlagosan évi 12 kg kávét isznak, több mint két kilóval többet, mint skandináv és észak-európai szomszédjaik. Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia és Svédország követi őket a sorban 8-9 kg éves fejenkénti fogyasztással, megelőzve a világ legnagyobb kávétermelőjét, Brazíliát is.

A KSH számos élelmiszerről készít fogyasztási statisztikákat, így a kávéról is. Aki kíváncsi a teljes listára, az itt megtekintheti

3 kg körüli fogyasztásunkkal Magyarország a világ kávéfogyasztói között az erős középmezőnyben van. Ausztráliában, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Romániában egyébként fejenként nagyjából ugyanannyi kávét fogyasztanak, mint amennyit mi.

A világ országai kávéfogyasztás szerint: minél sötétebb, annál több kávét isznak

A lista végén többnyire fejlődő országok vannak, viszont attól tartok, hogy nem pusztán választás kérdése hogy a puerto ricóiak fejenként kevesebb, mint fél kiló kávét isznak meg évente.

Ha nagyon utána akarok számolni, akkor én bőven elhasználok 3 kiló kávét egy év alatt. Talán még a dupláját is. Persze a statisztika is a teljes lakosságra vonatkozik, a szomszéd hat hónapos kisfiára épp úgy, mint a legnagyobb kávérajongókra. Engem mindenesetre meglepett, hogy az északiak isszák a legtöbb kávét. Mondjuk a téli hidegben, mikor még a nap sem akar felkelni, nem csodálom, hogy szükségük van egy jó forró kávéra.