Kávéklub

Idén sokat foglalkoztam az ízharmonizációval, vagyis hogy hogyan lehet (ez esetben) a kávét más ízekkel párosítani úgy, hogy ezáltal még jobban kiemeljük az ital saját aromáit. Volt szó különleges, kávés receptekről, amelyek közül talán a kávés hamburger és a kávés kolbász volt a legextrémebb, írtam arról is, hogy milyen fűszerekkel érdemes kísérletezni, ha valami különlegesebbre vágyunk. Tavaly már fejtegettem azt is, hogy a süteményeket és a kávét hogyan érdemes párosítani, most ezt a gondolatot fogom tovább vinni:)

A Cake Shop ugyanis éppen ilyesmivel állt elő: a Nespresso idei limitált szériás kapszuláihoz készítettek süteményeket – vagyis direkt az adott kávék ízvilágához igazították a sütikreációk receptjét, így három izgalmas desszert született: egy Karamellás-mogyorós keksz, egy Mentás-csokis csoda és egy Almáspite szuperkrémes habbal (de ezt majd később). A barátnőim vállalták, hogy elkísérnek és letesztelik velem a süti+kávé kombinációt, lássuk, mire jutottunk!

A kávé: Apple Crumble, a süti: Mascarpone habos almás pite pohárdesszert

Mascarpone habos almás pite, ugye nem kell nagyon győzködnöm senkit, hogy ez eszméletlenül finom? A kávét Latteként kértük, nagyon kellemes, harmonikus ízt eredményezett, almás, kekszes ízjegyekkel, finom illattal, és megerősíthetjük, remekül összecsengett a lágy, krémes pohárdesszert ízvilágával.

A kávé: Nespresso Hazelnut Dessert, a süti: Mogyorós-karamellás sablé

Ennek az espresso-nak az ízvilágában a mogyoró és a karamella aromája keveredik (egyébként már az illata is fantasztikus), és ugyanezek az ízek köszöntek vissza a keksz esetében is, szintén remek kombinációt alkotva. A süti első ránézésre egyszerűnek tűnik a pohárdesszerthez képest, de az omlós keksz tökéletes kiegészítő kávéhoz.

Mi most ezt a kettőt kóstoltuk meg, de van egy harmadik kombináció is, a Chocolate Mint kapszulához a Mentás csupacsoki tart a javaslat, ahol a kávé és a menta íze találkozik, az is nagyon izgalmasan hangzik. Ha már próbáltátok, írjátok meg, milyen! :)

Továbbra is csak bátorítani tudok mindenkit, hogy kísérletezzen új ízekkel és új párosításokkal. A sütemények és a kávék kombinálása talán a legjobb kezdőlépés. Ugyan nehéz olyan kombinációt elképzelni, ami nem lenne kellemes, de nagy meglepetések érhetnek minket, ha tényleg összeillő dolgokkal próbálkozunk, az élményt talán nem túlzás egy jó borvacsorához hasonlítani.

Egy néhány perces kávészünet munkaidőben csodákra képes, és ezzel a munkáltatók nagy része is tisztában van. Mindenki érezte már úgy, hogy „nekem ehhez kell egy kávé”, és valljuk be, az a pár perc, amit a kávé elkészítésével és elfogyasztásával töltünk általában gyorsan megtérülő befektetésnek bizonyul. Sok munkahelyen éppen ezért külön figyelmet fordítanak arra, hogy a dolgozók mindig hozzáférjenek egy bögre friss kávéhoz. Ezzel az apró figyelmességgel ahhoz is hozzájárulnak, hogy a munkatársak könnyebben koncentráljanak a feladataikra. Ez azonban nem volt mindig így: új találmányok, szociális mozgalmak és évtizedes szakszervezeti küzdelem kellett ahhoz, hogy szabadon kortyolgathassuk kedvenc kávénkat a munkahelyünkön is.

Több elképzelés is van a kávészünet kialakulásáról, amelyekről nehéz eldönteni, hogy melyik legenda, és melyiknek van valóságalapja. A legismertebb történet szerint a kávészünet a 19. századból, Wisconsinból ered. Akkoriban sok norvég bevándorló érkezett a városba, hogy a helyi tehervagongyárban vállaljon munkát, miközben a közeli dohányfeldolgozó munkaerőhiánnyal küzdött. A dohányüzem tulajdonosa úgy döntött, hogy felveszi a norvég munkások feleségeit, akik csak azzal a feltétellel mondtak igent, hogy minden délelőtt és délután tarthatnak egy rövid szünetet, ami alatt hazaugranak, és ránéznek a gyerekeikre. Így is lett, és ezek a dolgos háziasszonyok a szünetben általában egy bögre kávét is elkortyoltak. Ezzel a szokással megszületett a kávészünet. Wisconsin városában a mai napig minden évben egy kávészünet fesztivál keretében emlékeznek meg a történetről.

Mások szerint a kávészünet az eszpresszógép feltalálásához kötődik. Az ipari forradalom idején több gyártulajdonos észrevette, hogy a munkások jóval hatékonyabban dolgoznak egy rövid kávészünet után. Egyre nagyobb igény lett arra, hogy minél több munkás és minél gyorsabban jusson kávéhoz a munkaidejében. Luigi Bezzera olasz feltaláló oldotta meg a problémát 1901-ben, amikor feltalált egy olyan kávégépet, ami a korábbiaknál gyorsabban tudott kávét főzni. Ettől kezdve egyre szélesebb körben terjedt a munkahelyi kávézás. 

1902-ben egy New York-i cég, a Barcolo Manufacturing Company hirdette meg a rendszeres kávészünetet a munkaerőnek járó juttatáscsomag részeként, majd egyre többen követték a példát. A második világháború után a folyékony kávékoncentrátumból és forró vízből kávét készítő gépek hihetetlen gyorsasággal terjedtek el a munkahelyeken, lehetővé téve, hogy a dolgozók mindössze 10-15 perc szünet után újult erővel lássanak munkához.

Később a szakszervezetek követelései közé is bekerült a kávészünet. A kifejezést a Pánamerikai Kávé Egyesület (Pan-American Coffee Bureau) tette közismertté 1952-es kampánya segítségével, aminek a szlogenje úgy szólt: „Give yourself a Coffee-Break — and Get What Coffee Gives to You”, vagyis „Tarts egy kávészünetet, és kapd meg, amit a kávé nyújthat neked”. A kampányban közreműködött John B. Watson, a kor elismert pszichológusa, így részben neki is köszönhető, hogy a kávészünet az amerikai munkahelyi kultúra szerves részévé vált.

A kávészünet intézményesülésének legjelentősebb fordulópontjáról a Time Magazin is beszámolt. Ez a fordulópont a United Auto Workers szakszervezeti szövetség és a nagyobb autógyárak közötti 1964-es egyezkedés volt. A szakszervezet több féle jutatásért harcolt, például egészségügyi támogatásért, mégis a kávészünet körüli vita volt az, ami majdnem sztrájkhoz vezetett. Végül az autógyárak beadták a derekukat, és rábólintottak egy napi 12 perces kávészünetre.

A kávészünetért folyó küzdelem története tehát főleg Amerikához kötődik, de ma már szerencsére más kontinenseken sem kell bizonygatni a létjogosultságát. Bár nem minden munkahelyen adatik meg az ingyen kávé, azért kávégépet, kávéfőzőt vagy legalább kávéautomatát a legtöbb helyen találunk. Ráadásul a kávészünet a munkahelyi szociális életben is fontos szerepet tölt be. Ti mit gondoltok erről? Jó lenne megvitatni egy finom kávé mellett, de kommentek is jöhetnek! :)

Sok minden meghatározza, hogy kinek milyen a tökéletes kávé: az alapanyagok, az ízesítés és persze az elkészítési mód is, ami leginkább az eszközön múlik. Ma már rengeteg lehetőség közül választhatunk, miközben az is lényeges kérdéssé vált, hogy hogyan készíthetünk minél ízletesebb kávét a lehető legrövidebb idő alatt. Jó hírem van azoknak, akiknek a gyorsaság legalább olyan fontos, mint az íz: ebben a posztban olyan kávékészítési módokat gyűjtöttem össze, amelyek legfeljebb néhány percet vesznek igénybe.

Kotyogós kávéfőző

A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó”, amelyben a víz alulra kerül, és fölé egy szűrőbe töltjük a kávét. A forró víz a tűzhelyen való melegítés hatására átpréselődik a kávérétegen, miközben kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a kész kávét a felső részből lehet kiönteni. Az eszköz a nevét onnan kapta, hogy működés közben kotyogó hangot ad. Ezzel a módszerrel aromában és koffeintartalomban gazdag kávé készül, és a főzés csak néhány percig tart. Én személy szerint ugyan nem kedvelem, mert azért valljuk be, egy kicsit mégiscsak macerás.

A kotyogósból is létezik modern verzió, nem csak az ezüstszínű fekete füllel, amit a nagyinál megszoktunk ;)

Dugattyús kávéfőző (French Press)

Nagyon finom, aromás kávé készíthető ezzel az egyszerű és esztétikus eszközzel. Az előmelegített üvegedénybe csészénként egy evőkanál őrölt kávét teszünk, amelyre forró vizet öntünk, megkeverjük és 3-5 percig állni hagyjuk. A dugattyú óvatos lenyomásával a szűrő az üvegedény aljára nyomja a zaccot, és már kész is van a kávé. Bár maga a kávé viszonylag gyorsan elkészül a French Presszel, ezt az eljárást mégis inkább azoknak ajánlom, akiknek még van 5 extra percük a kávéfőzésre.

Aeropress

Az AeroPress rövid idő alatt lett népszerű mind a baristák, mind pedig a kávészeretők körében, mivel egyszerű a használata, és sem konnektor, sem tűzhely nem kell hozzá. A műanyag henger aljára kell rácsavarni a szűrőt, amibe egy papírfiltert helyezünk, majd beleöntjük a kávéőrleményt és a megfelelő hőmérsékletű (körülbelül 80 Celsius-fokos) vizet. Némi keverés után a dugattyú behelyezésével és lenyomásával nyomás keletkezik, amivel a forró vizet átpréseljük a filteren. Ebben az egyszerű kis szerkezetben gyakorlatilag a kávégépek magasnyomású technológiáját ötvözték a filteres technológiával. Ha jó minőségű alapanyagot használunk, nem lehet elrontani, nem beszélve arról, hogy kevesebb, mint 1 perc alatt elkészül a kávé.

Eszpresszógép

Az eszpresszógépek nagy nyomással (kb. 9-10 bar) préselik át a vizet a darált kávén, hogy minden íz- és illatanyag átkerüljön az elkészült italba. Az eszpresszót főző gép nem hevíti túl a vizet, nem készít gőzt belőle, hanem saját elektromos szivattyújával vagy más mechanikus megoldás segítségével préseli keresztül a kávéőrleményen. A folyamat mindössze 25–30 másodpercig tart, ezért is kapta a nevét az olasz espresso, vagyis gyors szóról.

Automata kávégépek

Az automata kávégépek beépített darálóval is rendelkeznek, amelyek automatikusan, egyetlen gombnyomásra, körülbelül fél perc alatt készítik el a kávét. A mostani modern gépek már elég jó minőségű végeredményt produkálnak megfelelő beállítás mellett. Előnyük az egyszerű kezelhetőség és a kávéválasztás szabadsága, viszont drágábbak a többi eszköznél és összetettségük miatt nagyobb figyelmet kell fordítani kezelésükre és tisztántartásukra is.

Kapszulás kávégépek

Az elmúlt években széles körben terjedni kezdtek a kapszulás kávéfőzők, amelyek a hagyományos eszpresszógépek előnyeit próbálják egyesíteni a podos (kávépárnás) főzők könnyű kezelhetőségével. A kapszulás kávégépek esetében az előredarált, tömörített kávé (körülbelül 5 gramm) egy hermetikusan lezárt kapszulában található. Gyakran éri az a vád a kapszulákat, hogy nem is valódi kávé van bennük, pedig ez így általánosságban nem igaz, a legtöbb kapszula 100% őrölt pörkölt kávét tartalmaz. A kapszulákban is találkozunk különböző őrleményekkel, illetve ízben is széles a választék, ráadásul a gyártók időszakosan különleges ízeket (kókuszos, fahéjas, mézeskalácsos) is piacra dobnak.  A legtöbben azért kedvelik a kapszulás gépeket, mert egy gombnyomásra készül a kávé, nem csepeg, megbízható, állandó minőséget garantál. Több kávéterméket kínáló cég gyárt kapszulás gépeket, például a Nespresso, a Tchibo, a Lavazza és az Illy is.  A választásnál fontos fejben tartani, hogy a gépek csak saját márkás kapszulát tudnak kezelni, ezért a gép megvásárlása előtt, érdemes felmérni az egyes márkák kapszulaválasztékát is.

Intsant kávé

Az instant kávé azonnal feloldódik, sokszor már a tejet (tejport) és a cukrot is belekeverik, az pedig tagadhatatlan, hogy ez a leggyorsabb kávékészítési mód, bár sokan kételkednek abban, hogy az instant kávé valódi kávé lenne, pedig valójában a jó minőségű instant kávé 100% kávéból készül, és nincsenek benne hozzáadott anyagok. A lefőzött kávét először jéggé fagyasztják, majd speciális, hűtött gépekkel apróra darálják. A szemek ezután vákuumkamrába kerülnek, ahol a porlasztott szemcsékből a víz elpárolog, így ismét csak egy por alakú kávékivonat keletkezik. Ezt a folyamatot fagyasztva szárításnak vagy idegen szóval liofilizálásnak hívják. A legjobb minőségűekből a kotyogóssal főzött kávéra megtévesztésig hasonlító italt készíthetünk.

A választék szerencsére igen széles, így biztosan mindenki megtalálja az időbeosztásához leginkább megfelelő kávékészítési módot. Mivel mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, lehet, hogy többet is ki kell próbálni, mire kiderül, melyik az igazán nekünk való. Az is jó megoldás, ha többféle kávéfőzőt tartunk otthon, és a rendelkezésre álló időtől vagy a hangulatunktól függően döntjük el, hogy épp melyiket használjuk, nekem legalábbis ez vált be, és nálatok?

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz tartozó sziget területének jelentős része nemzeti park, a tájat kristálytiszta víz, dús növényzet jellemzi. A szigetet Kolombusz második útján fedezte fel, nevét a (spanyolos írásmód szerint) Guadalupei Szűzanyáról kapta. Franciaország a 17. század közepén gyarmatosította a területet, amely 1946-ban nyerte el a tengerentúli terület státuszát.

A sziget klímája, a friss levegő, a megfelelő magasságban fekvő termőterületek és az ideális csapadékmennyiség kedvez az arabica kávé termesztésének, amely hosszú múltra tekint vissza a területen és az ökoturizmusnak hála nemrég újabb lendületet kapott. Itt termesztik az igen ritka Guadeloupe Bonifieur nevű fajtát, amely Jáva szigetéről származik és a világ egyik legdrágább kávéjának, a jamaikai Blue Mountain kávénak az őse. A kávészemek hosszúkásak, pörkölés előtt zöldes színűek, felszínük kissé ezüstös fényű. A Guadeloupe Bonifieur kiváló minőségű, kellemes aromájú kávé, sok szakértő nagyra becsüli, bár hozzájutni nehéz, mivel csak néhány kereskedő kínálatában található meg.

Sokáig arra használták ezt a fajtát, hogy segítségével „feljavítsák” a kevésbé jó minőségi kávékat – nevét is erről kapta, a Bonifieur név a „fejleszteni” szó francia megfelelőjéből származik. Érdekes, hogy hivatalos leírása a fajtának nem létezik, a termesztők ezt szándékosan próbálják elkerülni az alkalmazott termesztési és előkészítési eljárások sokfélesége miatt.

A kávé a 18. század elején érkezett meg a szigetre és hamar kiszorította a kakaótermesztést. A 19. század derekán különböző betegségek sújtották a kávéültetvényeket, a termelés drasztikusan visszaesett, olyannyira hogy ebben az időben mindössze 6 birtokon folytattak kávétermesztést. A 20. század elején egy hurrikán számos ültetvényt elpusztított, az elhagyott területeket benőtte a banán, amelyet eredetileg éppen a kávécserjék védelmére ültettek. A század közepén sokan elvándoroltak, és a ’60-as évektől már a mezőgazdasági statisztikák sem ejtenek szót az ültetvényekről.

A kávétermesztés ezt követően kiegészítő kereseti forrást jelentett a családok számára, mígnem vállalkozó kedvű termelők újra meglátták a lehetőséget a kávéban és felélesztették a kávékultúrát, mindezt a Guadeloupe Bonifieur hírnevére, jellegzetességeire és történetére alapozták. Kulturális eseményeket szerveztek, múzeumot alapítottak, újjáépítették a farmokat és mintaültetvényeket hoztak létre, amelyekkel sikeresen keltették fel a helyi lakosság és a turisták érdeklődését is.

Napjainkban a kávétermesztők összefogásának köszönhetően a Guadeloupe Bonifieur reneszánszát éli: bár évente mindössze 30 tonnát termesztenek belőle, kiváló minősége és különlegessége miatt keresett ritkaságnak számít. A jamaikai Blue Mountain mellett ez az egyetlen olyan kávé, amelyet nem zsákokban, hanem hordókban szállítanak.

Ahogy jön a hideg idő egyre inkább vágyunk a meleg, fűszeres ízekre. Amikor valami fahéjas, kardamomos, szegfűszeges illatot érzek, gyakran jut az az eszembe, hogy „ennek olyan karácsony illata van”, a receptek, amiket most fogok bemutatni, pontosan ilyenek. Tartogathatjuk őket az ünnepekre is, de egy finom fűszeres kávé nem csak karácsonykor esik jól, kellemesen átmelegít a hétköznapi, hűvös estéken is, úgyhogy bátran ajánlom őket minden alkalomra! :)

Mézeskalács Viennoise, egy kis novemberi karácsonyidézéshez!

Hozzávalók:

• espresso
• tejszín vagy tejszínhab
• mézeskalács szirup
• a díszítéshez: méz, dióbél

Készítsük el a tejszínhabot, majd ízesítsük a mézeskalácssziruppal. A karácsonyi vásárok hangulatát idéző kávé természetesen akkor a legfinomabb, ha mi magunk készítjük hozzá a tejszínhabot habszifonban vagy robotgépben. Az espresso készítésekor tegyünk a csésze aljára egy kevés mézet és arra főzzük a kávét, majd koronázzuk meg a behűtött tejszínhabbal, végül mézzel és dióval díszíthetjük. Ez a különleges, de nagyon egyszerű kávékreáció süteményekhez is kiváló.

Karácsonyi fűszeres kávé

Hozzávalók:

• espresso
• hideg tejszínhab
• ízlés szerint őrölt fahéj, kardamom, szerecsendió, cukor
• kevés brandy

Készítsük el a tejszínhabot és ízesítsük kevés cukorral és brandyvel. A fűszereket keverjük össze a kávéőrleménnyel és így készítsük el az espresso-t, végül bolondítsuk meg a tejszínhabbal. A fűszerek kellemes íze gyorsan átmelegít, ezért ez a recept kiváló hűvös, téli estékre.

A fűszeres kávéreceptekhez érdemes markánsabb ízvilágú espresso-t választani, hogy a fűszerek intenzív íze mellett a kávé is érvényesülni tudjon.

Tudtad? A kávéhoz hasonlóan a fűszerek nem csak finomak, jótékony hatásuk is van!

Ahogy a fenti receptek is mutatják, a kávé remekül kombinálható fahéjjal, kardamommal, szegfűszeggel, ráadásul ezeknek a fűszereknek pozitív élettani hatásaik is vannak. A fahéj étvágyjavító hatása mellett pozitívan hat a szív- és érrendeszerre valamint a vércukorszintre is, a kardamom serkenti a szívizmok működését és köhögéscsillapító hatással is bír, míg a szegfűszeg fertőtlenítésre, fájdalomcsillapításra is jó, ezért számos köptető és görcsoldó krém alapanyaga. A kávé élénkítő hatása mellett segít a koncentrációban, bizonyos sportok esetén fokozza a teljesítményt, vízhajtó hatása számos fogyókúra kiegészítője (bár ezek a receptek nem az alacsony kalóriatartalmukról híresek;), és nem szabad megfeledkezni a kávé antioxidáns hatásáról sem. Fontos ugyanakkor, hogy ne fogyasszunk túlzott mennyiségű kávét, általában azt ajánlják, hogy 2-3 csésze legyen a napi maximum. Végeredményben elmondhatjuk, érdemes a fűszeres kávékkal kísérletezni, hiszen nem csak finomak, de akár egészségünkre is pozitív hatással lehetnek.