Kávéklub

Karácsony a nagy sütés-főzés időszaka is. Ilyenkor sem érdemes megfeledkezni a kávéról, mert számtalan csodás desszertet készíthetünk vele, ráadásul zamatos ízének köszönhetően a kávé könnyedebbé is teszi az édességeket. Aki még nem döntötte el, milyen desszertet készít az ünnepek alatt, annak most megpróbálok néhány ötletet adni :)

Tejcsokoládés kávés flan a Dolce Vita blogtól

• 12 dkg kristálycukor
• 1 espresso
• 10 dkg étcsokoládé
• 3 egész tojás
• 2 tojás sárgája
• 4 dl tejszín
• 1 dl tej

A cukorból pár csepp víz hozzáadásával karamellt készítünk, majd hozzáadjuk a kávét, és addig melegítjük, amíg a karamell újra megolvad, ezután eloszlatjuk egy sütőforma alján. A csokoládét megolvasztjuk, egy kevés tejszínnel elkeverjük. A tojásokat alaposan elkeverjük a csokis tejszínnel, majd fokozatosan hozzáadjuk a többi tejszínt és a tejet. A krémet a megszilárdult karamellre öntjük. A formát fóliával lefedjük, majd vízfürdőbe téve először 135-140 fokon 30 percig sütjük, majd a hőfokot 160 fokra növelve kocsonyásra sütjük a flan-t. Tálalás előtt hűtőben hűtjük.

Mentás csupacsoki tart a Cake Shoptól

Bár a recept maga nem használ kávét, mégis ide tartozik a kávés desszertek közé, a mentás csoki tarthoz ugyanis a Nespresso Variations Chocolate Mint kapszulájának ízvilága szolgáltatta az inspirációt. Ezt a mentolos csodát még én sem kóstoltam, de az Apple Crumble és a Hazelnut Dessert nevű kapszulákat és a kifejezetten hozzájuk megálmodott sütiket még novemberben kipróbáltuk a barátnőimmel, és akkor írtam is róluk. Nem árulok el nagy titkot, zseniálisan finom volt mindkettő, ezért így ismeretlenül is bátran merem ajánlani ezt a csokis-mentás receptet!

• 200 g tojásfehérje
• 120 g tojássárgája
• 150 g xilit
• 200 g olaj
• 205 g mandulaliszt
• 25 g kakaópor
• 10 g sütőpor
• 100 g étcsoki
• 100 g tejszín
• 200 g mascarpone
• 100 g porcukor
• 300 g tejszín
• menta kivonat
• kevés zöld ételfesték

Előmelegítjük a sütőt 165°C-ra. A tojásfehérjét habbá verjük, a sárgáját kihabosítjuk a xilittel, majd hozzákeverjük az olajat. A mandulalisztet, a kakaóport és a sütőport elkeverjük, majd ezt a keveréket a tojássárgájás keverékhez adjuk, végül a fehérjehabbal fellazítjuk. A tart formákat kiolajozzuk, majd beletöltjük a masszát és kb. 25 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük, elkészültek-e már.

Az étcsokit vízgőz felett megolvasztjuk, majd egy habverő segítségével hozzákeverjük a tejszínt, amíg homogén csokimázat kapunk. A mascarponét a porcukorral habbá verjük, majd hozzáöntjük a tejszínt és addig verjük míg kemény habot nem kapunk. Kevés zöld ételfestékkel színezzük és mentakivonattal ízesítjük. A tartformákból kiszedjük a piskótákat, kivájjuk a közepét, majd beletöltjük a csokit. A habot habzsák segítségével a tetejére nyomjuk. Csoki szórással és mentalevéllel díszítjük.

Hófehér kávétorta a Life.hu-ról

• 2 bögre liszt
• 2 bögre kristálycukor
• háromnegyed bögrényi kakaópor
• szódabikarbóna
• sütőpor
• 1 dl olaj
• 2 tojás
• vaníliaaroma
• 1 espresso
• 1 bögre kefir
• kókuszreszelék
• fél tábla csoki

Nagyon látványos desszert, és meglepően könnyű elkészíteni. Két tálra lesz szükségünk. Az egyikben összekeverjük a száraz hozzávalókat, a lisztet, a cukrot, a kakaóport, a szódabikarbónát, a sütőport és egy csipet sót. Egy másik tálba jöhetnek a nedves hozzávalók, az olaj, a két tojás, egy teáskanálnyi vanília aroma, az espresso és kefir. Miután alaposan elkevertük ezt is, hozzáadjuk a száraz hozzávalókhoz, addig keverjük, amíg csomómentes masszát kapunk. Sütőpapírral kibélelünk egy kapcsos tortaformát és elsimítjuk benne a tésztát, negyven percig közepes fokozaton sütjük, kivesszük és a formában hagyjuk kihűlni. Félbevágjuk, töltelékként használhatjuk a torta bevonásához is használt vajas cukormázat vagy Nutellát. Az elkészült tortát megszórjuk kókusszal. Akinek van hozzá türelme, díszítheti saját maga által készített csoki formákkal is: olvasztott csokoládéból habzsák segítségével sütőpapíron különböző formákat rajzolunk, lehűtjük és már fel is díszíthetjük vele a tortát!

Én eredetileg tiramisut terveztem készíteni, de most, hogy elmerültem az izgalmasabbnál izgalmasabb receptek között, elgondolkoztam. Lehet, hogy megpróbálkozom a csokis-kávés flannal és persze feltétlenül beszámolok róla, hogy sikerült! :)

Már többször írtam a tökéletes tejeskávé elkészítésének fortélyairól, és mivel mi magyarok kedveljük a tejeskávét, ezért nem lehet eleget beszélni a témáról. A tejhabkészítés és a tejgőzölés nem feltétlenül egyszerű feladat, ráadásul sokan nem szeretnek pepecselni, így nem tudják elkészíteni az ideális cappuccinot. Szerencsére egy ideje a gyártók is arra törekszenek, hogy otthonunk kényelmében is fogyaszthassunk finom tejes variációkat. A tejhabosítós gépek az ipari kávégépeknél alkalmazott gőzöléses eljárást alkalmazzák, viszont egy sokkal egyszerűbb formában, hiszen egy gombnyomásra kimérik a szükséges tejmennyiséget és felgőzölik ideális állagúra. Így nekünk, kávéfogyasztónak kevés dolgunk marad, mégis egy kávéházi minőségű italt kapunk. Mivel a szüleim is imádják a tejes kávékölteményeket, úgy döntöttem, hogy karácsonyra meglepem őket egy olyan eszközzel, amivel egyetlen gombnyomással elkészíthetik a kedvenc italukat. Körülnéztem, hogy megtaláljam a hozzájuk leginkább illő gépet, és most bemutatom nektek a legesélyesebbeket a kínálatból.

A Saeco-sorozat a Philipstől

A Philips Saeco márkája kifejezetten tejeskávék készítésére is fejleszt gépeket, amelyek beépített tejtartállyal és tejhabosítóval rendelkeznek. A Saeco Primea Cappuccino esetében már a név is elárulja, hogy a cappuccino kedvelőinek készült, egy újabb kiadás pedig már latte macchiato-t is kínál. A gép előnye még, hogy igazi modern darab érintő gombokkal, amelyek könnyűvé teszik a kezelését. Ezek felső árkategóriás gépek, ezért azoknak ajánlom, akiknek az életében olyan fontos szerepet tölt be a tejeskávé, hogy nem sajnálnak rá százezreket. Legfeljebb összedobjuk az összeget a tesóimmal… :)

Lattissima+ a Nespresso-tól

A tejhabosítós kávégépek sorából nem maradhatnak ki a kapszulás gépek sem, amelyek közül a Nespresso Lattissima+-t szemeltem ki. Ez valamivel olcsóbb a fenti Saeconál, de igazi luxustermék. A Nespresso kapszulás kávégépei amellett, hogy szépek, igazán praktikusak is: gyorsan elkészül a kávé, a gépet pedig könnyű kezelni és karbantartani. A Lattissimánaknak a külseje és a tudása is nagyon megnyerő: egy gombnyomásra, mindössze 25 másodperc alatt készíti el a cappuccino-t vagy a latte macchiato-t. Ráadásul az állandó ezüst, fekete és vörös szín mellett a karácsonyi szezonban két limitált kiadású modell is elérhető, a csokoládébarna és a gyöngyházfehér. A Lattissima+ további előnye, hogy kapszulák széles kínálata érhető el, és különleges karácsonyi ízvariációk közül is válogathatunk. Az idei év újdonsága a Lattissima Pro, ami érintőkijelzővel, tejhab szabályozó gombbal, tisztító funkcióval és többnyelvű, digitális kijelzővel rendelkezik. Bármelyik darab valódi kincs a konyhában, sőt a nappaliban is nagyon jól mutat!

Nem csak szép, praktikus is: a Lattissima Pro számos hasznos funkcióval bír

Egy igazi primadonna a Delonghitól

A Delonghi Prima Donna fejlesztői is kifejezetten a tejeskávék szerelmeseinek szerettek volna kedveskedni: a kívánt italt – cappuccino-t, caffé latte-t vagy latte macchiato-t – egyetlen gombnyomásra készíti el. A kávégép különlegessége az úgynevezett „Cappuccino System", amely gazdag, krémes tejhabot ígér. A készülék négysoros szövegkijelzővel is el van látva, amely lehetővé teszi, hogy a saját ízlésünknek megfelelő italt készítsünk. Kifinomult és mutatós eszköz, amely kávészemekkel és őrölt kávéval is használható. A Prima Donna árát tekintve a két fenti gép között helyezkedik el, és elsősorban azoknak ajánlom, akik minél több beállítási lehetőséget szeretnének, hogy saját ízlésükre, vagy az éppen aktuális hangulatukra szabják az italt.

Annak, aki nem tud meglenni a reggeli tejeskávé nélkül, és kedveli az egyszerre praktikus és szép megoldásokat, nem tudok a tejhabosítós kávéfőzőnél jobb ajándékot elképzelni. Remélem, hogy segítettem azoknak, akik épp egy ilyen gép megvásárlására készülnek, és azoknak is, akiknek szükségük volt egy jó ajándékötletre. Nehéz a három gép közül dönteni, hiszen mindegyiknek megvannak az erényei, ráadásul egyéni szempontokat is figyelembe kell venni. Őszintén megmondom, hogy még én sem döntöttem, de most már nincs sok idő. Ti melyikre szavaztok? Várom a kommenteket! :)

Én általában reggelire egy finom péksütemény mellé iszom a kávét, de sokan reggeli előtt vagy helyett fogyasztják. Az ebédnél is többféle felállás lehet: van, aki közvetlenül ebéd után, desszertként, mások kicsit később, délutáni ébresztőitalként kortyolgatják. A kávé számos hatóanyagot tartalmaz, amelyek hatását befolyásolja a fogyasztás és az étkezés között eltelt idő, ezért szeretnék megosztani veletek néhány hasznos információt a kávézással és az evéssel kapcsolatban.

Ne igyunk kávét éhgyomorra!

Még ha reggel is isszuk a kávét, érdemes előtte enni néhány falatot, például elrágcsálni egy kis kekszet, hogy ne legyen teljesen üres a gyomrunk. Ha éhgyomorra kávézunk, az italban lévő csersavak káros hatással lehetnek a gyomrunkra, illetve ilyenkor a kávé vízhajtó hatása is erősebben érvényesül.

Étkezés után várjunk 1 órát!

Bár a kávé egyik közismert élettani hatása, hogy segíti az emésztést, mégsem ajánlott közvetlenül étkezés után fogyasztani. A kávéban ugyanis olyan vegyületek találhatók, amelyek elnyelik az étkezés során nyert fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok egy részét. Például a kávéval együtt elfogyasztott élelmiszerekből kevesebb vas tud felszívódni a szervezetben. Nem árt tehát, ha kávé előtt hagyunk egy kis időt a gyomrunknak az ételek megemésztésére.

A kávé nem csökkenti az éhséget

Nem mehetünk el szó nélkül a diéta kérdése mellett sem. Számos diétával foglalkozó oldal ajánlja a kávét az éhség és az étkezések közötti nassolás ellenszereként. Bár a kávétól egy rövid ideig valóban jóllakottnak érezhetjük magunkat, elfogyasztása után nem sokkal megemelkedik az inzulinszint, és még éhesebbnek érezzük magunkat. A diétázóknak inkább a zöld kávé fogyasztása ajánlott, ami a pörkölt kávénál nagyobb mennyiségben tartalmazza a cukor felszívódását gátló klorogénsavat, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és pozitívan hat az éhségérzetre is.

Mivel a kávé hatással van a szervezetünkre, nem árt egy kis tudatosságot vinni a mindennapi rituálékba. Például elmajszolni pár darab finom kekszet a reggeli kávézás előtt, ebéd után pedig várni 1 órát. Én most próbálok átszokni arra, hogy az ebéd után egy-két órával igyam a napi második kávét, és azt kell mondanom, hogy sokkal jobban esik. Kora délután, amikor már nem érzem magam eltelve az ebétől, olyan, mint egy könnyű kis desszert, ami felfrissít, így újult erővel látok neki a munkának.  És te mikor kávézol? Írd meg kommentben! :)

A kávéra sokáig káros szenvedélyként tekintettünk, de mára bizonyítottak a kávé pozitív élettani hatásai, amelyeknek köszönhetően mértékletesen fogyasztva pozitív hatással lehet a szervezetünkre. A kávéra ezért akár étrendkiegészítőként is érdemes gondolnunk, de nem mindegy, hogy milyen fajtát és milyen mennyiségben fogyasztunk.

Más élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat: például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Legkedvezőbb élettani hatásait azonban főleg a benne található nagy mennyiségű antioxidánsoknak köszönheti. Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az azonos mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra nagy szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket az öregedésért felelős szabadgyökökkel szembeni küzdelemben.

Néhány friss tanulmány arra is rámutatott, hogy a kávéfogyasztás akár egyes rákfajták kialakulása ellen is védelmet nyújthat. A kávéban található klorogénsav gátolja a glükóz felszívódását, így segít a kiegyensúlyozott vércukorszint fenntartásában, és gátolja a 2. típusú diabétesz kialakulását is. Azt is egyre több adat igazolja, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak a Parkinson-kórral és a májcirrózissal szemben is védő hatása lehet. A koffeinmentes kávé fogyasztóinak jó hír, hogy ez a sok pozitív hatás valószínűleg nem a koffeinhez, hanem a kávéban található egyéb alkotóelemekhez köthető.

A kávé a fogyókúrázóknak is segíthet, mert serkenti a szervezet anyagcseréjét, illetve az elraktározott zsír felszabadítását, miközben kalóriatartalma elenyésző, ezért üresen vagy édesítőszerrel fogyasztva nem jelent pluszkalóriákat. Ha diétáról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni a fogyasztó csodaszerként is emlegetett zöld kávét. A zöld kávé olyan kávébab, ami nincs megpörkölve, és nevét a színéről kapta. A zöld kávét jóval egészségesebbnek tartják, mivel klorogénsav tartalma magasabb, mint a hagyományos kávéké, ami kifejezetten előnyös a fogyókúrázók számára, mert gátolja a cukor felszívódását, pozitívan hat az éhségérzetre és fokozza a zsírbontást.

A zöld kávétól a feketéig

Mint minden étrendkiegészítő esetében, a kávénál sem mindegy, hogy mennyit és milyen fajtát, minőségűt fogyasztunk. Általában három csésze kávéban szokták meghatározni az ajánlott napi mennyiséget, amit a koffein miatt nem ajánlott túllépni. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy élettani szempontból a koffein a kávé egyik leghasznosabb összetevője, de a koffeinmentes kávét is fogyaszthatjuk étrendkiegészítőként, hiszen ez a változat is tartalmaz értékes összetevőket. Ha jó minőségű alapanyagokból készült kávét választunk, akkor mindegy, hogy koffeines vagy koffeinmentes, hosszú kávé vagy espresso, az ajánlott mennyiség nem hogy nem árt, de akár pozitív hatással is lehet szervezetünkre.

Azért azt se felejtsük el, hogy a betegségek elkerülésében a mozgásnak és a helyes táplálkozásnak is fontos szerepe van, így semmiképp se hagyatkozunk kizárólag étrendkiegészítőkre. Önmagában a kávé sem csodaszer, viszont egyáltalán nem mumus, és könnyen beilleszthető az egészséges életmódba. Te napi hány csészére esküszöl? Írd meg kommentben vagy szavazz! :)

Fellázadtak a nők a kávéházak ellen – persze mindez nem napjainkban, hanem 1674-ben történt. Az Abesszin-félszigetről származó kávécserjét és a terméséből készült italt évszázadokon át heves viták övezték. A kávét a 15. században fedezte fel magának Európa, arról azonban sokáig nem volt egyetértés, hogy a kávét támogatni, vagy tiltani kell. A 21. században illatos, frissítő nedűként gondolunk a kávéra, de az ital hódító útja különböző állomásain más és más megítélés alá esett.

A muszlimok között azért terjedt el viszonylag gyorsan, mert a Korán által tiltott alkohol helyett fogyasztották. A Közel-Kelet arab országai után Törökországon keresztült került Európába. Itt azonban először idegenkedtek tőle, mivel a fekete levet a sátán italának tekintették, ezért VIII. Kelemen pápa véleményét kérték róla, aki végül engedélyezte a fogyasztását.

VIII. Kelemen pápa, miután maga is megkóstolta és nagyon megkedvelte az italt, áldását adta a kávéra

A kávé fogyasztását már az arab kultúrában is közösségi élményként élték meg, qahveh khaneh-nek nevezett találkozóhelyeiken zenét is hallgattak, sakkoztak, különféle performanszokat néztek és információt cseréltek az Amerikai Kávészövetség szerint.

Az európai értelemben vett "kávéházak", sőt, az irodalmi kávéházak története 1554-ben, Konstantinápolyban kezdődik. Az első olyan nyilvános létesítmény ötlete és megnyitása, ahol kávéfőzetet fogyasztanak, két szíriai kereskedőtől, Semtől és Hakemtől származik, mely jó alkalmat kínált egy kis háborúra a kávé lelkes hívei és a puritán, komor hívők között, akik nem nézték jó szemmel e "kicsapongó" helyek szaporodását. A szimpatizánsok mindazonáltal "a tudás és a művelt emberek iskolájának” nevezték ezeket a létesítményeket, ahol költők és írók, sakkjátékosok, rangos hivatalnokok és a szeráj kereskedői gyülekeztek. A kávé hívei és a vakbuzgók között véres verekedésekre került sor, ami a török hatóságokat arra kényszerítette, hogy bezárják ezeket az intézményeket. Ez nem tartott túl sokáig, mert aki egyszer megkedvelte a kávét, az nem nagyon akarta távol tartani magát tőle.

Hagyományos török kávéház

A kávé frissítő hatása miatt sokan értelmezték félre hatását és működését az évszázadok során, nyugaton épp úgy, mint keleten. Európa valamennyi országában, kivéve Hollandiát és Itáliát, a lelkes hívek és ádáz ellenfelek több évtizeden át hadakoztak egymással. Alig ürültek ki az első kávéscsészék Marseille-ben, amikor 1644-ben egy orvosi testület – bizonyára a bor védelmében -, hevesen fellépett "a veszedelmes ital ellen, amelyből valamennyi baj fakad, leginkább azok számára, akik epés vagy melankolikus vérmérsékletűek, kiknek mája és agya természettől fogva meleg, végül pedig azoknak, akiknek elméje igen éles és vére forró".

Ezt követően más orvosok és botanikusok folytattak hosszas értekezéseket a kávéemberi testre gyakorolt jótékony hatásáról; például arról, hogy ez az ital képes "megakadályozni, hogy a füst felszálljon a gyomorból a fejbe", vagy "majdnem biztosan megelőzi a gutaütést, a bénulást, az álomkórt és szinte minden más mélyalvási betegséget".

Később a történetírók és irodalmárok is hozzátették a magukét. Montesquieu például ezt írta: "Ha én volnék a király, bezáratnám a kávéházakat, mert akik e helyeket látogatják, sajnálatos módon felfűtik az agyukat. Jobban szeretném a kocsmában látni őket részegeskedés közben: legalább csak magukkal tennének rosszat, míg az a részegség, amit a kávé okoz, veszedelmessé teszi őket az ország jövőjére nézve."

Jules Michelet egy évszázaddal később szenvedélyesen írt a kávéról, egy új kor kezdeteként köszöntötte a kávéházak megjelenését: "Megfosztották trónjától a kocsmát, az undorító kocsmát, ahol XIV. Lajos fiatalkorában a hordók és a lányok között hempergett. (...) A kávé eltörli a képzelet füstjeinek homályos és súlyos költészetét, és a jól felfogott valóságból csiholja az igazság szikráját és villámát – az antierotikus kávé, amely a szellemi izgalom által lecsendesíti a nemi vágyat."

A londoni serfőzők és más hazafiak féltették kocsmáik forgalmát és egyre több támadást intéztek a kávé ellen, és meglepő módon a nők is a kocsmárosok pártjára álltak. 1674-ben született meg a „The Women’s Petition Against Coffee” nevű csoport petíciója, amely bemutatja "azokat a komoly hátrányokat, amiket a női nem számára ennek a sorvasztó és gyengítő italnak a túlzott fogyasztása jelent". Ebben azzal vádolták a kávét, hogy férjeiket nemző képtelenné teszi. Az felháborodás hátterében az lehetett, hogy a férfiak, a kocsmák mellett a kávéházakat is látogatták, így kevesebb időt töltöttek otthon, mint azelőtt. A következő évben II. Károly parancsára kísérlet is történt a kávéházak, mint „ördögi létesítmények” bezárására, ez azonban majdhogynem lázadást eredményezett: tizenöt nap múlva egy újabb rendelet megengedte, hogy újra kinyissanak, bár felügyelet mellett.

Szerencsére ma már tudjuk, hogy a kávé nem az ördög itala, és bár nem szoktunk ezen gondolkodni, de a kávéfogyasztásnak és a kávékultúrának nagyon sokat köszönhetünk-: gondoljunk csak az irodalmi kávéházakra, vagy napjainkban a hétköznapi dolgokra, a kávézókban szakdolgozatot író egyetemistákra, az első randevún a sarokban megbújó fiatal párra, vagy a hétfő reggeli papírpoharas „sétálós” kávénkra: mi minden hiányozna kávézók nélkül!

A korabeli kávéfogyasztási szokásokról Loránd Gáspár „Boldog Arábia” című úti jegyzetében olvastam, ebben további érdekességeket találhattok a témában.