Kávéklub

Az Ausztráliától északra található Pápua Új-Guinea a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guineának a keleti részét és még néhány kisebb szigetet foglal magában. A Magyarországnál ötször nagyobb területű, 6 millió lakosú ország az egyik legkevésbé felfedezett terület a világon, kulturális és földrajzi értelemben is. Pápua Új-Guinea adja a világ kávétermelésének egy százalékát. A kávé az ország legnagyobb bevételi forrása, amely becslések szerint 2,5 millió lakosnak ad munkát.

Az első kávécserjéket brit gyarmatosítók ültették 1890-ben, az igazán nagy mennyiséget termelő, szervezett gyarmati ültetvénygazdálkodás azonban csak 1926-ban indult el az országban. Pápua Új-Guinea kávétermelésének megszervezése a mai napig nehézségeket okoz, hiszen a szigeteken nemcsak a hatalmas távolságokkal kell megküzdeni, hanem a több mint 800 különböző nyelvet beszélő, legalább ezerféle bennszülött népcsoport sokszínűségével is. Rengeteg kistermelő termeszt kávét, a szigeteken egészen kisméretű ültetvényeket is találunk.

Pápua Új-Guinea legfontosabb kávétermő területe az egyik legkeletibb, nehezen megközelíthető, esős és párás vidék, a Rejtett-völgy (Hidden Valley). Innen származik az úgynevezett "mosott" új-guineai kávé. Az apró, eldugott területeken gazdálkodó kávéfarmerek megmossák a kávét, de a szárítást már másokra bízzák. Általában napok is eltelnek, amíg a szárító malmokba eljuttatják a leszüretelt termést.

Pápua Új-Guinea nedves levegőjű fennsíkjai kiválóak a kávétermesztéshez

Pápua Új-Guineában főleg jó minőségű arabicát termesztenek. Az ebből főzött espresso testes ízvilágával és hosszan tartó kellemes utóízével emelkedik ki. A nedves klímának köszönhetően kiegyensúlyozott, harmonikus ízjegyek jellemzik, az intenzív aroma pedig lágy dió ízzel párosul. A pápua új-guineai kávé testes, édes és zamatos, éppen ahogyan az ínyencek szeretik.

A legtöbb helyi kistermelő önkéntelenül is biokávét állít elő, hiszen a műtrágyát és a növényvédő szereket sem megvenni, sem szállítani nem tudják az őserdő mélyében található kávéföldekre.  Ennek is köszönhető, hogy az innen származó kávék a bioboltok gyakori termékei. Magyarországon is a Biocity forgalmaz innen származó kávét. Ha még sosem kóstoltad az új-guineai kávét, akkor itt az ideje, mert tényleg nagyon finom :)

Tovább olvasnál?

Jamaicában terem James Bond kedvenc kávéja

A világ 10 legdrágább kávéja                                                                                                          

A legjobb kávézók Budapesten

Egy korábbi posztban már megosztottam veletek, hogy szemet vetettem egy vákuummal működő szifonos kávéfőzőre, és alig várom, hogy a konyhámban díszelegjen. Első hallásra furcsának tűnhet ez a technológia, pedig nem újdonság. A huszadik század első felében az egyik legelterjedtebb kávékészítési eszköz volt, az utóbbi években pedig kezd visszajönni a divatba. Lássuk, mi ez, és hogyan működik.

A vákuumos kávékészítő szifon Észak-Amerikában és Európában több tucat háztartási eszközgyártó kínálatában szerepelt a huszadik század elején. Az 1950-es évektől folyamatosan szorult ki a piacról, mivel tűzhelyen használható gőznyomásos kávéfőzők olcsóbbak és strapabíróbbak, a később elterjedt elektromos filter- és eszpresszógépek pedig jóval kényelmesebbek voltak. A kávészifon eltűnt a polcokról, és csak néhány üzem folytatta a gyártást.

Eszpresszógép egy New York-i kávéházban 1942-ben

Az újjászületést az utóbbi évtizedek amerikai-angolszász kávés forradalma hozta el. A 2000-es évektől egyre inkább megjelent az igény az alternatív, különleges kávékészítési technológiákra. A nagyüzemi vagy irodai kávégépekben nagy mennyiségű kávéőrleményen sok víz áramlik át, ami túlkivonatolást eredményez. Az emberek rájöttek, hogy az úgynevezett „csészeminőség” egyik fontos tényezője az adagonkénti készítés, ezért keresni kezdték az 1-2 adagos kávés eszközöket. Rég elfeledett, vagy már alig-alig használt módszerekkel kezdtek kísérletezni, és hamar rájöttek, hogy a szifonos kávéfőző kiváló kávék készítésére alkalmas.

A vákuummal működő kávékészítő eszköz mindig két fő részből áll: egy alsó edényből, amelybe a víz, és egy felső edényből, amelybe a kávé kerül. Az alsó edényben lévő víz melegítés hatására forrni kezd, mely a hőtágulás és a keletkező gőz miatt egy – a szifonos kávéfőző esetében szifonból, máskor üvegből készült – csövön keresztül átáramlik a felső edénybe. A felső edényben egy szűrő van, ebbe kerül az őrölt kávé. A forró víz keveredik az őrölt kávéval, miközben kioldódnak az íz- és aromaanyagok. A hőforrást kikapcsolva az alsó edény lehűl, így vákuum keletkezik, ami az italt egy szűrőn át visszaszippantja az alsó edénybe. A műveletet addig lehet ismételni, amíg el nem érjük a kívánt sűrűséget, ízt és illatot.

A Cafetino kávékészítőjénél a két edény egymás mellett helyezkedik el

Mivel a vákuumos kávékészítési technológiánál sok mindent szabályozhatunk – például az áztatási időt, az adagolást és az őrlés finomságát –, kiválóan lehet vele kísérletezni. Szinte minden típusú kávéból a legjobbat hozza ki, legyen sötétebb vagy világosabb pörkölésű. Aki kedvet kapott, hogy kipróbálja, annak a híres japán Hario gyár szifonos kávékészítőjét ajánlom, amely többféle kiszerelésben és méretben, sőt kiegészítőkkel együtt is rendelhető, de Magyarországon a Cafetino szifonos kávéfőzője is könnyen beszerezhető. A tapasztalataitokat és a véleményeteket most is kíváncsian várom. :)

Tovább olvasnál?

A leggyorsabb kávékészítési módok

Hogyan alakult ki a kávészünet?

5 kellék a lenyűgöző kávékölteményekhez

Mivel mi magyarok általában tejjel és cukorral ízesítjük a kávét, nálunk a tejes költemények különösen népszerűek. De miért szeretünk ennyire tejet önteni a kávéba? Erre több magyarázat létezik. Valaki szerint azért ilyen elterjedt ez az ízesítési mód, mert a tej enyhíti a kávé savasságát, és így kevésbé viseli meg a gyomrot, ami főleg reggel fontos szempont. Emellett az is a tej mellett szól, hogy tejjel keverve a kávé kap egy desszertjelleget, és hosszabb ideig lehet kortyolgatni.

Az eszpresszó elkészítése után a tej különböző alkalmazásaival nagyon sokféle kávékölteményt lehet készíteni. Gyakran nehéz is követni, hogy pontosan mi rejlik egy-egy elnevezés mögött. A tejes variációk közül a cappuccino a legnépszerűbb és a legismertebb hazánkban. A cappuccino hagyományosan azonos, 1/3 arányban espresso-ból, meleg tejből és tejhabból áll. Számokban kifejezve ez kb. 30-45 milliliter kávét jelent, hogy pontosan mennyit, az országonként és helyenként is változó, de állítólag akkor igazán finom a cappuccino, ha körülbelül 2 cm magas tejhab kerül a tetejére.

Szintén népszerű az általában csak tejeskávénak nevezett caffé latte, vagy francia nevén café au lait.  Ez a valódi klasszikus sokak kedvence, nem véletlenül. A latte-t általában nagyobb pohárban szolgálják fel, így az espresso aránya akár 1/4 vagy 1/5 rész lehet, amihez még legalább ennyi gőzölt tejet adnak, és a tetejére krémes tejhabot csurgatnak. A tej összekeveredik a kávéval, és kellemes bézs színt kap, miközben a tetején megmarad egy kevés tejhab is.

A latte macchiato-t a szépen elkülönülő rétegekről ismerhetjük fel.

A latte macchiato-t is sok helyen készítenek Magyarországon, ez az egyik leggusztusosabb kávéköltemény, nekem nagy kedvencem. A habosított tejet egy magas falú üvegpohárba töltik, az eszpresszót pedig lassan csorgatják a habos tejbe, így alakulnak ki a szépen elkülönülő rétegek. A baristák körében örökös vita zajlik arról, hogy a felső habrétegen lévő pöttyöt el kell-e takarni vagy sem. Az ital neve olaszul egyébként foltos tejet jelent. A latte macchiato nemcsak szép, hanem finom is, mivel a meleg tej és tejhab egyedülállóan krémes ízt kölcsönöz a kávénak.

A nyár tökéletes alkalom, hogy a tejes kávékölteményeket feldobjuk egy kis jégkrémmel. A kávé ízvilágához a vanília és a csoki illik a legjobban, de a gyümölcsös ízekkel is érdemes kísérletezni. Az utóbbi években olyan különleges ízekkel is próbálkoztam, mint a madártej és a kókusz. Különböző típusú tejeket is érdemes kipróbálni, mert egészen más ízt ad a tehéntej és a szójatej. Korábban már írtam arról, hogy melyik tejekből készíthető a legjobb tejhab. A kísérletezés előtt érdemes belenézni, mert sajnos nem minden tej habosítható.

Tovább olvasnál?

A legjobb kávézók Budapesten

Mi a különbség a frappé és a jeges kávé között?

Finom, mégis kevésbé ismert kávévariációk

India a világ egyik legnagyobb kávétermelő országa, évente több mint 5 millió zsák kávét takarítanak itt be, ami több mint 300 ezer tonnát jelent, ami elképzelhetetlen mennyiségnek tűnik, de a világelső Brazíliához képest ez is eltörpül, ott ugyanis majdnem 3 millió tonna kávét termelnek évente. India azonban nemcsak a termelés volumenéről, hanem a speciális monszun eljárásról is híres, ezért ismét érdemes gondolatban elutaznunk ebbe az ellentétekkel teli, sokszínű országba.

Északon tea, délen kávé

Míg északon inkább tea ültetvények találhatók, addig a kávé a déli országrész lankáin érzi jól magát, ahol egyaránt termelnek arabicát és robustát – ebbe a két családba tartoznak azok a fajták, amelyeket fogyasztunk, de a családokon belül is különböző variánsokat különböztethetünk meg. Indiára leginkább négy kávévariáns, a Kent az S.795, a Cauvery és az Selection 9 a jellemző, amelyek hasonló jellegzetességekkel bírnak.

A Kent az egyik legelső Indiában termesztett arabica fajta volt, először a Kent ültetvény választotta a ’20-as években, nevét is innen kapta. Rendkívül ellenálló típus, a ’40-es évekig igen népszerű volt, de még ma is találunk kisebb ültetvényeket, amelyek ragaszkodnak hozzá, mivel kiváló csészeminőséget garantál. A ’40-es évektől az S.795 vált a legnépszerűbb arabica fajtává Indiában, napjainkban is számos helyen termesztik, nem véletlenül: a Kent-hez hasonlóan ellenálló növény, a kávécseresznyék nagyszeműek, jó minőségűek. A belőle készült kávét harmonikus ízvilág és mokkás ízjegyek jellemzik. A Cauvery és a Selection 9 két fajta természetes kereszteződéséből született, mindkettő kiváló minőségű kávét garantál. A Selection 9-t 2002-ben az Indiai Kávétanács a legjobb indiai arabicának választotta, és az „India Íze” címet adományozta neki kellemes testessége és kiegyensúlyozott savassága miatt.

A különleges monszun-eljárás

A Szuezi-csatorna megépítése előtt veszélyes és hosszadalmas út várt a tengerészekre, ha Indiából Európába akartak eljutni, és számos olyan rakományt vittek magukkal a hosszú útra, ami észrevehető változáson ment keresztül mire célba ért, a raktérben ugyanis átjárta őket a tengeri szél és enyhén fermentálódtak. Így ismerkedett meg Európa a fekete teával (a zöld és a fekete tea közti különbség, hogy a zöldhöz a tealeveleket nem fermentálják) és a különleges, „tenger ízű” Monsoon Malabar kávét is ennek köszönhetjük.

A szállítási idő lerövidülésével azonban eltűnt a különleges íz, ennek pótlására találták ki a monszun-eljárást, amelynek során a kávészemeket nyitott, jól szellőző raktárakban tárolják a monszunidőszakban, hogy átjárja őket az óceán felől érkező, párás levegő. Az érlelés során a kávészemek megsárgulnak, savasságuk csökken, a belőlük készült kávé pedig bársonyosan telt ízű lesz. Aki szeretné megkóstolni a monszun-eljárással kezelt kávét, az itthon is számos helyen megteheti, ugyanis a Monsoon Malabar egyaránt megtalálható a Douwe Egberts, a Nespresso és a Frei Café kínálatában, de a Kávétársaságtól is rendelhető.

A kávétermesztés is fejlődik

Néhány évtizeddel ezelőtt még kevésbé jó minőségű kávék érkeztek Indiából, manapság azonban igyekeznek minél inkább a „speciality coffee”, vagyis a különleges minőségű kávé előállítására fókuszálni.  Ennek érdekében az állam különböző juttatásokat tesz kötelezővé a kávéültetvényeken dolgozóknak, hogy vonzóbbá tegye ezt a munkát, például minimálbért határoztak meg számukra és segítik a lakhatásukat is. Az ültetvények többsége mégis munkaerőhiánnyal szembesül, a fiatalok ugyanis szívesebben vállalnak munkát a nagyvárosokban.

Indiát gyakran érik kritikák a fenntartható fejlődéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban, szerencsére a kávétermesztésről elmondhatjuk, hogy igyekeznek alkalmazni a tradicionális, a térség klímaviszonyaihoz és természeti környezetéhez illeszkedő eljárásokat. A kemény munka pedig meghozni látszik gyümölcsét, számos szakmai elismerésben részesültek az indiai kávék az elmúlt években, például India legnagyobb kávévállalata, a Tata Coffee három aranyérmet kapott 2004-ben a Párizsban rendezett Grand Crus De Café versenyen.

Tovább olvasnál?

Kávé, szárazon - a száraz eljárás

India, a csodák földje

Brazília: szamba, foci, kávé

Kenya: a kilimandzsáró kávéjának titka

A kávé sokak számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és vízhajtó anyagként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Az eszpresszó erősebb, mint a hosszú kávé, és az instant kávéban nincs is igazi kávé? Összegyűjtöttem a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó leggyakoribb négy tévhitet, és az igazságot.

1. Tévhit: a kávé egészségtelen

Gyakori tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám a legfrissebb kutatások szerint a mértékletes, napi kávéfogyasztás még jót is tehet a szívnek. Már számos kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. Emellett a kávé az egyik legfontosabb antioxidáns-forrás polifenol tartalma miatt – amely a zöld kávéban kiemelkedően magas, többszörösen meghaladja a teáét. A szakértők mindezek ellenére továbbra is azt javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a koffeinmentes változatot válasszák.

2. Tévhit: a hosszú kávéban kevesebb a koffein

A kávé koffeintartalmával kapcsolatban több tévhit létezik. Az erősebb ízű kávéról azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne, vagyis, hogy „erős” a kávé, pedig valójában a kávé keserűsége és koffeintartalma között nincs összefüggés. Szintén általános tévhit, hogy a hosszú kávéban kevesebb koffein van, mint az eszpresszóban, pedig legtöbbször éppen fordított a helyzet, mert minél hosszabb ideig tart a kávéfőzés, annál több koffein oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszúkávéban, míg egy eszpresszóban minden esetben maximum 60-100 mg van.

3. Tévhit: a kávé dehidratál

Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

4. Tévhit: a koffeinmentes kávé mesterséges

Egy korábbi posztomban már írtam a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű” vagy hogy csak instant formában létezik, ez azonban tévhit! A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak. A koffeinmentes kávé tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint a koffeines. 

A tévhitek többsége arról szól, hogy a kávé veszélyes ital, úgyhogy vigyázni kell vele. A korábbi aggodalmak egyre nagyobb részéről derül ki, hogy hamis, miközben sorra fedezik fel a kávé pozitív hatásait. Mint mindenben itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele. Mivel sokféle kávétípus és kávékészítési mód létezik, így szerencsére biztosan mindenki megtalálja az igényeinek és életmódjának megfelelőt.

Tovább olvasnál?

Csak átverés a koffeinmentes kávé?

Lehet jó kávét inni Magyarországon?

Így szépülhetünk meg a kávétól